Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-09-07 / 37. szám

VIETNAM NEMZETI ÜNNEPÉRŐL, ÚGY VÉLJÜK, AKKOR EMLÉKEZÜNK MEG A LEGMÉLTÓBBAN, HA SOKAT PRÓBÁLT NÉPÉNEK ORSZÁGÉPÍTÖ-ORSZÁGGYARAPÍTÓ MUNKÁJÁRÓL ÍRUNK. HISZEN TÖBB MINT HÁROM ÉVTIZEDIG TARTÓ PUSZTÍTÓ HÁBORÚBAN VÍVTÁK KI A SZABADSÁGGAL EGYÜTT MINDEN EMBER EGYIK LEGALPVETŐBB JOGÁT - A MUNKÁHOZ VALÓ JOGOT IS. A NŐK PRÁGAI VILÁGKONGRESSZUSÁN „A NŐK ÉS A MUNKA” BIZOTTSÁGBAN A VIETNAMI NŐSZÖVETSÉG KÜLDÖTTE, HOANG XUAN SZINH MONDTA: „NÁLUNK A MUNKA AZ EMBER LEGFONTOSABB JOGA, A LEGFONTOSABB KÖTELESSÉGE S MINDEN EGYES ÁLLAMPOLGÁR LEGNAGYOBB BECSÜLETE ...” S HOGY EZEK NEM ÜRES SZAVAK, EZ NEM SZÉPEN HANGZÓ FRÁZIS, ARRÓL AZ APN-RIPORT IS TANÚSKODIK, MELY EGYSZERŰ EMBEREK MINDENNAPI MUNKÁJÁRÓL SZÓL.

H

a az ember szeme megpihen a vietnami földeken, megragadja a táj tropikus szépsége. Megcsodálja a különös fákat, amelyekről eddig csak olvasott: itt a kenyérfa. amott meg fürtös termésével a banánpálma. Egy vietnami mezőgazdasági termelő szövetkezetben vagyunk.

— Szövetkezetünk már húszéves — meséli Dong Csan Ba Nyem, a szövetkezet pártszervezetének titkára. — De az épületeket, amelyeket látnak, csak nemrég építettük. Előbb nem építkezhettünk, mert mindent a frontnak kellett adnunk.

Ma már a vietnami falvakban alig-alig látni bambusz- vagy pálmalevél kunyhókat. A házak kőből épülnek, nádfödelesek. Ennek a falunak, Dong Kiet-nek

hatezer lakosa közül vagy 2500 dolgozik a szövetkezetben, ezernyolcszáz gyermek jár iskolába, illetve óvodába. A Dong Kiet-i szövetkezet főleg rizst és kiváló minőségű jutát termel.

— A jutát évente egyszer, a rizst kétszer aratjuk — magyarázza Do Csuk Bak. — A rizs után vetjük a jutát, ezután pedig megint rizst. Az én brigádomban százhuszan dolgoznak, hetven százalékuk nő.

Do Csuk Bak brigádvezető Közép- és Dél-Vietnamban harcolt, s hazatérte után munkacsoportvezető lett. A háborúra még nagyon jól emlékszik mindenki a faluban. S ahogy évekig harcoltak a fedezékekben az életükért, most úgy harcolnak azért, hogy minden termés jó legyen.

Az országnak égető szüksége van mezőgazdasági terményekre, ezért a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya új felvásárlási árakat szabott meg a mezőgazdaságban és egyes ipari ágazatokban is. Az emberek már a kezdet kezdetétől tisztában voltak azzal, hogy minél jobban és többet fognak dolgozni, annál könnyebben élnek meg majd a családok.

— Az új ármódosítás eredményét még az olyan ágazatokban is megérezzük. mint a szőnyegkészítés — magyarázza Do Tchi Tan, a szövetkezet könyvelőnője. — A terv szerint tizennyolcezer négyzetméter jutaszőnyeget kell gyártanunk, de ebből már májusban eladtunk nyolcezer métert, s úgy számítjuk, hogy az év végéig terven felül eladhatunk még kétezer métert. A párt és a kormány határozata ugyanis mindannyiunkat érdekeltté tesz abban, hogy a termelést fokozzuk.

Sok vietnami szövetkezet vezető posztján nő áll. Egyikük Tchi Tan. Itt született, itt nőtt fel; míg férje a hadseregben szolgált, ő elvégezte a kereskedelmi iskolát, s most ő irányítja a szövetkezet gazdasági ügyeit. Munkája ugyancsak igényes, mégis futja idejéből a háztartásra, a családra is. Igaz, az itteni hagyományokkal ellentétben ő csupán három gyermek édesanyja, de azért nem marad túl sok ideje pihenésre, szórakozásra. Félje háborús rokkantként tért haza . . . A vietnami nőknek békeidőben is hősies erővel kell helytállniuk.

A rizs, amelyet a föld ad. a legfontosabb élelmiszer, de hasonlóképpen fontos élelmezési forrás a tengeri halászat. A tenger színes és bizarr alakú. ízletes „gyümölcsei” nagy mértékben segítenek az ország élelmezési gondjainak megoldásában. A központilag irányított halászat évről évre jobb eredményeket hoz, egyre-másra létesülnek a halfeldolgozó üzemek a partvidékeken, javul a halászhajórajok műszaki felszerelése, korszerűbb a halászat módja.

RIZS ÉS HAL

I

E téren Vietnamnak nagy segítséget nyújt a Szovjetunió is. Hanoiban már több mint másfél éve működik a szovjet halgazdálkodási minisztérium fiókja, a halgazdálkodás tervét szovjet és vietnami szakemberek közösen dolgozták ki. Az 1981 — 1985-ös évekre kidolgozott terv a kölcsönösen előnyös együttműködésen alapul, így például a vietnami vizeken halászó szovjet naszádok a zsákmány egynegyedéi a vietnami halfeldolgozó üzemeknek adják.

— A szovjet—vietnami együttműködésnek a tengeri halászatban jó távlatai vannak — mondja Timotej Luzikov. a

3