Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-08-17 / 34. szám
Munkánk mérlege Megtanulunk lassan a számokból olvasni, a számok mögé látni. Összefüggést keresni és találni a tervteljesítés, a munkatermelékenység mutatói és az áruellátás, életszínvonalunk között. Valószínű, hogy nem akad olyan újságolvasó ember, aki ne jegyezne meg legalább néhány adatot, ne pillantana bele a Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentésébe népgazdaságunk 1982. első félévi fejlődéséről és az állami terv teljesítéséről. Az 1982. évi állami terv, összhangban a CSKP XVI. kongresszusának határozataival és a 7. ötéves tervről szóló törvénnyel, a gazdasági tevékenységet a gazdasági fejlődés biztosítására, a lakosság elért életszínvonalának és létbiztonságának megőrzésére összpontosítja. Az állami tervfeladatok abból a szükségszerűségből indulnak ki, hogy törekednünk kell a külgazdasági egyensúly felújítására, meg kell birkóznunk a tüzelőanyag és energetikai erőforrások, valamint á különböző nyersanyagforrások csökkenésének következményeivel, és azokkal a nehézségekkel. amelyeket a múlt évi gyenge gabonatermés okozott. A gabonatermésben keletkezett kieséseket behozatallal sem tudtuk teljes mértékben pótolni, ezért a hiányzó szemestakarmány arányában csökkentenünk kellett sertésállományunkat. A mérsékelt termelési ütem mellett az állami terv a figyelmet mindenekelőtt a kiegyensúlyozott népgazdasági fejlődés további szilárdítására és a népgazdasági szerkezet javítására, a hatékonyság növelésére, a minőség javítására, a gazdaságosság elvének érvényesítésére, a tüzelőanyag-, az energetikai, az anyagi erőforrások jobb • hasznosítására irányítja. A gazdasági feladatok teljesítését elősegítette a növekvő felelősségtudat, a tartalékok feltárására irányuló figyelem, a szervezés javítása. Viszont még kedvezőbb lehetne eredményeink mérlege, ha a munkaidő kihasználása, a takarékosság, az ésszerűsítés is természetes követelménnyé válna minden munkahelyen. Néhány adat a jelentésből: A központilag irányított iparban a múlt év azonos időszakához képest az első félévben 1,4 százalékkal növekedett a termelés; az éves terv 0,4 százalékos növekedéssel számol. A tervezettnél gyorsabb ütemű termelésnövekedésről adhatunk számot az öszszehasonlítható munkaidőalapra való átszámítás esetén is. Az átlagos napi termelés 0,8 százalékkal növekedett. Az éves tervben előirányzott termelési feladatoknak az év első felében 50,3 százalékban tettünk eleget. Az első féléves tervet 101,0 százalékra teljesítettük. Hárommilliárd korona értékű túlteljesítést értünk el, annak ellenére, hogy a vállalatoknak mintegy az egyötöde 1,5 milliárd korona értékkel lemaradt a tervteljesítésben. Az egyes ipari ágazatokban a termelés fejlesztését a tervezett szerkezeti változásokkal összefüggésben differenciálták. Gyorsabban fejlődött a termelés a feldolgozó ipar szakágazataiban, főleg a gépiparban és az elektrotechnikai iparban. A nyersanyag- és energiaigényesebb ágazatokban, túlnyomórészt a nyersanyagbehozataltól függőkben, a termelés növekedése a tervnek megfelelően kisebb volt. Folytatódott népgazdaságunkban a szerkezetváltás az állami célprogramok megvalósításának köszönhetően is. Az ipari vállalatok egy részében nem sikerült teljes mértékben eleget tenni a termelés szerkezeti összetételével kapcsolatos követelményeknek, ami zavarokat okozott az áruértékesítési tervek teljesítésében és a szállítói-megrendelői kapcsolatokból eredő feladatok teljesítésében is. Az elfogadott intézkedésekkel összhangban az ipari vállalatoknál nagyobb figyelmet szenteltek a termelés minőségének. A rossz minőségű termelésből származó kiesések az év első felében a múlt év azonos időszakához képest 8,3 százalékkal csökkentek. A legnagyobb csökkenés e téren a vaskohászatban — 52,3 százalék — volt, valamint az általános gépiparban — 8,8 százalék. A minőség fejlesztésében való nagyobb érdekeltségnek és a megvalósított ésszerűsítő intézkedésnek köszönhetően kedvező fejlődés mutatkozott meg a pénzügyi gazdálkodási eredményekben is. A saját termelési érték volumene az első félévben 4,7 százalékkal növekedett, s a tervezett feladatokat e téren 3,1 milliárd korona értékkel teljesítették túl. A teljesítmények költségessége a múlt év azonos időszakához képest 0,5 százalékkal csökkent. A befektetett eszközök hatékonyságát kedvezően befolyásolta a nyereség növekedése, miközben az állóeszközök és a készletek kihasználása nem javult. A készletek volumene gyorsabban növekedett a tervezettnél, a készletforgás ideje pedig 1,4 nappal lelassult. A mezőgazdasági ágazat igyekezete az önellátás mértékének fokozására, a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti megfelelő arány biztosítására irányult. Noha néhány mezőgazdasági üzemben jó eredményeket értek el, az országos termelékenységi mutatók a takarmányellátási gondok következtében a múlt évi szint alatt maradtak. A szarvasmarha-állomány az állami tervnek megfelelően növekedett, a sertésállomány pedig az előirányzott mértékben csökkent. « Az állattenyésztési termékek felvásárlása az ütemtervnek megfelelően alakult, a tej és a baromfi kivételével. Az idei év első felében sikerült megtartanunk az elért magas életszínvonalat, tovább növekedett a társadalmi fogyasztás. A lakosság pénzbevételei összesen 182,4 milliárd koronát tettek ki, ez a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 6,4 milliárd koronával, vagyis 3,4 százalékkal több. A bérekből származó bevételek 2,4 százalékkal növekedtek. Népgazdaságunk szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) a dolgozók havi átlagbére a múlt év azonos időszakához viszonyítva 2 százalékkal növekedett, 2680 koronára. Az iparban dolgozók havi átlagbére 2837 korona volt, ami a múlt év azonos időszakához viszonyítva 2,7 százalékos növekedést jelent; az építőiparban dolgozók havi átlagbére 2904 korona, a növekedés 1,5 százalékos. A szociálpolitikában foganatosított intézkedések — az ármódosításokkal összefüggésben — hatottak a szociális juttatások alakulására is. A szociális juttatások 1,9 milliárd koronával, vagyis a múlt év azonos időszakához viszonyítva 5,5 százalékkal növekedtek és elérték a 36,4 milliárd koronát. A múlt év első feléhez viszonyítva a kiskereskedelmi forgalom 2,5 százalékkal növekedett, elérte a 123,5 milliárd koronát. Ebből 61,2 milliárd koronát költöttünk élelmiszerre. Az ipari árucikkek kiskereskedelmi forgalma 1,1 százalékkal csökkent, főleg személyautók iránti kereslet csökkenésével összefüggésben. Az óvodákban az 1981/82-es tanévben 707 ezer gyermeket helyeztek el, ami az illetékes korosztály 85 százalékát jelenti. Az elmúlt iskolaévben 695 ezer óvodás gyermek volt hazánkban. A szakmunkástanulók száma 405 ezer, ebből a szaktanintézetekben 50 ezren tanulnak. A középiskolák nappali tagozatán 393 ezer a tanulók száma, a főiskolákon pedig 156 ezer. Az egészségügyi létesítményekben 190,3 ezer a férőhelyek száma, ebből a kórházakban 120,6 ezerre rúg az ágykapacitás. A múlt év azonos időszakához viszonyítva az ágykapacitás összesen 1,3 ezer férőhellyel nőtt, a kórházakban 1,7 ezerrel. Egy orvosra 300 személy kezelése jut. A bölcsődei férőhelyek száma 116,3, ebből az egynegyed az üzemi bölcsödéi (efsz-ket is beleértve) férőhelyek száma. (nő 3)
