Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-07-27 / 31. szám
1. S. I. Kikuchi: Japánban a/ utóbbi tíz évben csaknem teljesen áttértek a rizskenyérrol a búzakenyér fogyasztására. 2. Hammond Neal: Hondurasban százhetvenezer gyermek éhezik. 3. Radomir Lásztity: A kongresszus célja, hogy hozzájáruljon a világ népeinek jobb élelmezéséhez. 4. A. O. Ogunsua: Nigériában nincsenek meg a politikai és gazdasági feltételek az élelmezés javítására. 5. Giuseppe Febrian: Az olasz spagetti megkívánja a jó búzafajtát ... 6. „Kenyeret és békét mindenkinek" J. Jaki cs B. Schreiber felvételei mm ■ a; A kongresszus résztvevői egyértelműen leszögezték: a kutatóknak, tudósoknak, szakembereknek mindent el kell követniük azért, hogy olyan gabonafajtákat, tápanyagokat, vegyszereket, gépeket állítsanak elő, amelylyel növelni lehet a kenyéralapanyag mennyiségét. Az éhségei a világon csak úgy lehet megszüntetni, ha minden ország minden családjának asztalán ott lesz a mindennapi kenyér. S azon országok is. amelyekben ma kenyérből bő a választék, jobban megbecsülik a kenyeret. Mert a VII. Gabona- és Kenyér-világkongresszus többek között a kenyér és a gabonanem üek rehabilitációjának a kongresszusa is volt. A jelenlegi helyzet ugyanis arra vall, hogy amíg a világ egyik részén a darabka kenyér után áhítoznak az emberek, a másik részén — a fejlett államokban — a gabonaneműekből készült termékek fogyasztásának csökkentésére törekednek. Az utóbbi időben a kenyeret, a tésztaféléket az elhízás eszközének tartották. Ám a legújabb kutatások szerint az eddig ésszerűnek tartott személyenként átlagosan évi 60 kg liszt fogyasztása helyett a 100 kg felel meg az ésszerű táplálkozás követelményeinek. A kenyér, a péksütemények, és a tésztafélék olyan anyagokat is tartalmaznak, amelyek az állati eredetű termékekben nem fordulnak elő. az emberi szervezet számára pedig nélkülözhetetlenek. A napi kalóriaszükségletnek legalább a felét kell. hogy adják a gabonaneműekből készült élelmiszerek, emellett a vitamin- és ásványianyag-szükséglet jelentős részét is. Ahol ezt már felismerték, ott elkezdett emelkedni a gabonafélékből készült termékek fogyasztása. A kongresszuson több fejlett ország küldötte számolt be arról, hogy náluk az utóbbi években hogyan emelkedik az egy lakosra eső kenyérfogyasztás. Például G. Rognerud asszony szerint Norvégiában 1970-től minden évben egy kilóval növekedik az egy lakosra eső lisztfogyasztás. Jelenleg 78 kilogrammnál tartanak, de 1990-ig el akarják érni a 90 kilót. Főleg a barna és az egész búzaszemek őrletéből készült kenyér becses, amely a fehér kenyérnél sokkal több tápanyagot, vitamint tartalmaz. Kutatásaik során arról is meggyőződtek, hogy Norvégiában egyre többen sütik otthon a kenyeret. A sokféle lisztből, amely rendelkezésükre áll, saját ízlésüknek, szokásuknak megfelelő kenyeret készítenek, és jobban is takarékoskodnak a kenyérrel. A nyugat-európai küldöttek főleg a kenyér tartósításával, csomagolásával foglalkoztak. Nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a takarékosság szempontjából. Az olasz Giuseppe Fabrian professzor a tésztafélék, az olasz nemzeti eledel, a spagetti fogyasztásának jelentőségét és az ehhez szükséges búzafajták nemesítését hangsúlyozta. Amikor megtudta, hogy női lap tudósítója vagyok, az olasz ember temperamentumával kezdte magyarázni, hogyan kell elkészíteni a tésztaféléket úgy. hogy minden tápérték, vitamin megmaradjon bennük. Úgy diktálta a különböző. tésztafélék elkészítésének receptjeit, hogy alig győztem jegyezni. De erről majc .i legközelebb. Az eszmecserék, viták, személyes beszélgetések, amelyekkel a kongresszus bővítette, kiszélesítette és elmélyítette a világ élelmezésével foglalkozó szakemberek látókörét. hozzájárult az emberiség táplálkozási problémájának megoldásához. Radomir Lásztity. a kémiai tudományok doktora, a Nemzetközi Gabonakémiai Szövetség új elnöke a VII. világkongresszus jelentőségét így foglalta össze: — Az ilyen világkongresszus célkitűzése, hogy segítse a tudományos kutatások gyakorlati alkalmazását, lehetővé tegye a nemzetközi eszmecserét, kooperációt a gabonavizsgálati módszerek nemzetközi egységesítését, a gabonakereskedelem és nemzetközi kapcsolatok kiépítését, a gabonatermés feldolgozásának ésszerűsítését, s mindezzel hozzájáruljon a világ népeinek jobb élelmezéséhez. Ezt fejtik ki a jelszavak is, amelyek szellemében az egyes kongresszusokat megrendezik. A prágai kongresszus a „Kenyeret és békét mindenkinek” jelszó szellemében tárgyalt, a következő, az 1988-ban Svájcban megtartandó kongresszus is az emberiség békéjéért, élelmezésének biztosításáért emel szót. Az emberiség örök vágya a béke és a kenyér. Fia e kettő megvan, a fejlődés, az előrehaladás, az emberiség boldogulása már könnyebb. alig ismerték a búzakenyeret, élelmezésük a hazai alapanyagokon — kukorica, köles, szója, rizs — alapult, egyre több búza behozatalára törekednek. Japánban például az utóbbi 10 évben csaknem teljes mértékben áttértek a rizskenyérről a búzakenyér fogyasztására. Afrikában is számos malom- és sütőipari ágazat fejlődött ki ez idő alatt. nő 9
