Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-01-12 / 3. szám
szép otthon ( Kerámiát olyan italok felszolgálásához használunk, amelyeknél nem fontos, hogy színük érvényesüljön. Szeszes italokat, különböző gyümölcsleveket, szörpöket inkább üvegpoharakba töltsünk — kár lenne elrejteni tiszta, dús színüket. Sört viszont agyagpohárból is fogyaszthatunk. Kerámia ivókészletböl általában nagy választék áll a rendelkezésünkre, és a poharakat, tányérokat többnyire darabonként árulják. Bevett szokás, hogy a „készlet" hat darabból áll, előnyős azonban két-három darabbal többet vennünk, a törékeny tárgyak pótlására. Az agyagedény — porózus, lyukacsos szerkezeténél fogva — rossz hővezető. Ez azt jelenti, hogy jól tartja a meleget (de a hideget is); ezért amikor forró italt töltünk a porcelán- vagy agyagcsészébe, a folyadék gyorsabban hül le, mint maga a csésze. A hőkülönbség néhány fokos, elég ahhoz, hogy az ital fogyasztásánál kényelmetlenséget okozzon. Meleg italokra szánt kerámia vásárlásakor ne feledkezzünk meg erről a körülményről, válasszunk füles bögréket, csészéket. A sima, fületlen agyagpoharakban hideg italokat szolgáljuk fel — tejet, aludttejet, koktélokat. Edényeink egyik legősibb nyersanyaga az égetett agyag, a kerámia. Ez a szinte mindenütt előforduló anyag egyszerűségében nemes: nem tűri a modorosságot, túldíszítettséget, a túl merész formatervezést. Évezredek folyamán kialakított formavilága szinte tökéletes. Ha bevásárláskor erre gondolunk, egy kis szépérzékkel könynyedén kiválaszthatjuk az Ízlésünknek megfelelőt. J. P. Fotó: ifj. LÖRINCZ JÁNOS ügyes kezek KEDVES OLVASÓINK! Amikor elkezdtük legelső nagy kézimunkagyűjtő-versenyünket, s a beérkezett anyagokból kiállítást rendeztünk, elsősorban a lelkesedés hajtotta szerkesztőségünket. A múlt hagyományainak megmentése, megőrzése ösztönzött, adott erőt. Az utóbbi években néprajzkutató szakemberek is bekapcsolódtak munkánkba, az ő segítségükkel kutatjuk fel a ládafiában, szekrények alján felejtett vászonholmikat, szőtteseket, hímzett térítőkét, törülközőket, ruhadarabokat. Van, aki féltve, gondosan őrzi, megbecsüli, mintáit újra felhasználja, viszont olyanok is akadnak, akik nem ismerik fel, vagy nem becsülik eléggé értékét, és hányódni hagyják, tűzbe vetik. A karácsonyi számunkban közzétett és az 1982. évi I. számunkban megismételt felhívásunkat olvasóink kérésére ezúttal a válaszlappal együtt újra közöljük, s kérjük, segítsenek feltárni falvainkban a ma még megtalálható régi szőtteseket, hímzett vásznakat, valamint bemutatni az újabb, a hagyományok újraalkotásával készült kézimunkákat. Kérjük, segítsenek abban, hogy közkinccsé tehessük a tulajdonukban levő népi motívumokkal díszített szőtteseket, hímzéseket, hogy mindannyian szebbé varázsolhassuk otthonunkat. Ha munkánk, együttműködésünk sikeres lesz, Ügyes kezek versenyünket ismét kiállítással zárjuk. Bízunk abban, hogy minden kézimunkázni tudó és szerető olvasónk segít a gyűjtésben, hagyományaink megőrzésében, felelevenítésében. A beküldött, felajánlott kézimunkák leírását folyamatosan közöljük ügyes kezek rovatunkban. Várjuk jelentkezésüket! Válaszlapjukat legkésőbb 1982. január 30-ig küldjék be címünkre: a Nő szerkesztősége 312 03 Bratislava, Martanovicova 20. A borítékra írják rá: Ügyes kezek! VÁLASZLAP Név:...................... Pontos cím: . . . A közlésre felajánlott tárgy megnevezése: abrosz, lepedő, ing, törülköző, párnahuzat, rongyszönyeg, egyéb:........... Megközelítőleg mikor készült:............................................................. Milyen módon készült: szövés, keresztszemes hímzés, laposöltés, fehérhímzés, egyéb........................................
