Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-06-15 / 25. szám
■■■■mm 1982. június 18-án világszerte milliók emlékeznek meg Georgi Dimitrovnak, a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló személyiségének, a bolgár nép nagy fiának 100. születésnapjáról. A munkásmozgalom történetének egyik legragyogóbb fejezete a híres lipcsei per, amelyben Dimitrov — vádlottból vádlóvá magasodva — erkölcsi győzelmet aratott az akkor, 1933-ban már hatalma csúcsát elérő fasizmus felett. Életrajz helyett... ... hadd emlékezzünk most az édesanyjára, aki mindvégig erőt adott fia küzdelmeihez, s nem csak gondolatban-lélekben kísérte öt élete legnehezebb napjaiban. Paraskeva Doszeva Georgieva-Dimitrova 1861- ben született egy Banako nevű kis faluban. Alig tízesztendősen már felnőttként kellett dolgoznia. Tizenkilenc éves korában ment férjhez Dimitr Mihajlov Trencsovhoz. Nyolc gyermeknek, hat fiúnak és két leánynak adott életet. 1888-ban a család Szófiába költözött, ahol Trencsov szűcsmester az Opolcsenszka 66. számú házban nyitott kis műhelyt. Paraskeva itt nevelte fel a gyermekeit, ide tért vissza és itt halt meg 1944. július 20-án. Georgi fia is ebből a házból indult sorsa elé. Mire tanította Paraskeva a gyermekeit, mire taníthatta? Arra, hogy dolgosak, szorgalmasak legyenek, tisztességesek, becsületesek és mindig igazságosak. De nemcsak erre: lényéből áradt az életöröm, a nyitott érdeklődés a világ dolgai iránt, az otthont teremtő melegség és a jó útra ráérző, rávezető erő. Fiatalabbik lánya, Elena így emlékezik vissza az édesanyjára: „Nagyon érdekes személyiség volt. Tehetséges, nagyon határozott, emberi kapcsolataiban mindig szívélyes, egyszerű és szókimondó." Nyolc gyermekét erősen kézben tartotta, s később is részt vállalt életükből, teljes szíwel-lélekkel. Egyik fiát, Konsztadint 1912-ben elvitte a balkáni háború, egy évre rá meghalt a férje. Az özvegy ettől fogva élete végéig viselte a gyászt. Élete legnehezebb évei azonban csak ezután következtek. Az 1923-as antifasiszta felkelés véres leverése után Georgi fiának illegalitásba kellett vonulnia. Az opolcsenszkai kis ház nyugalmát ettől kezdve sokszor verték fel a csendőrök, hol házkutatással, hol csak úgy éjszaka, nem történik-e valami gyanús dolog a házban. Paraskeva asszony nem vesztette el fejét sohasem, habozás nélkül rejtegette az illegális iratokat, és rendkívül ügyes összekötőként hozta-vitte az üzeneteket az illegális lakások között. „ ... nehéz téged ilyen helyzetben tudni" A hősök lelkierejével fogadta a lipcsei per hírét. Mint ismeretes, Georgi Dimitrovot a fasiszták megvádolták, hogy felgyújtotta a berlini Reichstag épületét; a koholt vádra és a monstre perre — amelyre győzelmük biztos tudatában rengeteg külföldi újságírót is meghívtak — azért volt szükség, hogy nyilvános, jogilag „tiszta" csapást mérjenek a nemzetközi munkásmozgalomra, s mint közönséges „gonosztevőt" ítélhessék el egyik vezéralakját. 1933 májusában az anya így írt a fiának: „Kedves fiam, Georgi .. . Mindannyiunknak nagyon nehéz téged ilyen helyzetben tudni... Viseld el hősiesen, azt is, ami még ezután jön." Az idős, törékeny asszony konok szívóssággal küzdött fia életéért. Nincs egyedül. Azon a napon, amikor a lipcsei per kezdődött, megkérték, hogy lépjen nyilvánosság elé egy szófiai tüntetésen, s követelje fia felmentését. Nem habozott. Cnű~8 konok Anya és fia
