Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-06-08 / 24. szám
MARIE JAROSOVÁ A CSKP KB ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA, A CSEH NEMZETI TANÁCS ALELNÖKE, A LIDICEI HNB ELNÖKE Örök mementó Ebben az évben emlékezünk meg Lidice, a Prágától nem messze fekvő kis bányászfalu kiirtásának és fölégetésének 40. évfordulójáról. Csehszlovákia népének tudatában ennek a tragédiának az emléke változatlanul fájdalmas és eleven. S nemcsak a háborús nemzedékben, azokban, akik átélték a fasiszta megszállás sötét éveit, hanem a háború utáni nemzedékek tudatában is pontosan így él. Emlékezünk a 192 lidicei férfi mártírhalálára, bányászok, parasztok, vasmunkások voltak, akik egész életükben igen nehéz munkát végeztek szerény megélhetésükért. Ezeknek az életeknek a holnapját rabolta el mindörökre a gyalázatos tömeggyilkosság. Emlékezünk a lidicei nők rabságának hosszú éveire a koncentrációs táborokban, mérhetetlen testi-lelki szenvedésük, kínlódásuk napjaira. Soha sem feledjük azt a 88 lidicei gyermeket, aki az elhurcolt 97 közül már nem térhetett vissza felszabadult hazájába. Mindig és mindenkor emlékezni fogunk rá, hogy Lidice és lakosainak sorsa része volt a hitleri fasizmus ama szándékának, hogy fizikailag megsemmisítse a cseh nemzetet. Milyen volt Lidice abban az időben? Aprócska falu 503 lakossal. 140 házzal, olyan, amilyen százszámra akadt országszerte. Tragikus sorsát nem szervezett ellenállása idézte elő. hanem ama szándék, hogy a cseh nemzetet megfélemlítsék, a mind erőteljesebbé váló antifasiszta ellenállástól elriasszák. Mert akkor már köztudott volt az egész cseh nemzet kiirtására vonatkozó terv, amelyet a birodalmi helytartó. Heydrich proklamált. A minden jogi alapot nélkülöző lidicei csapással lélektanilag akarták megtörni az ellenállást és rettegésben tartani a népet. Lidice kiirtását úgy is jellemezhetnénk. mint a fegyveres hatalom támadását egy békés falu és lakosai ellen, a harcászati taktika minden előírásának betartásával. A fegyveres hatalom azonban ebben az esetben sajátos jelleget öltött. A támadásban katonai, rendőri, valamint náci párti fegyveres egységek vettek részt, de az akció távolról sem volt háborús hadművelet. A támadást fegyvertelen férfiak — akiket halomra lőttek —, nők — akiket megfosztottak személyi szabadságuktól, majd úgy bántak velük, mint rabszolgákkal — és gyermekek — akiket ismeretlen helyre hurcoltak — ellen intézték. A házakat kirabolták, fölgyújtották, majd az egész falut a földdel telték egyenlővé. Lidice kiirtása nemcsak Csehszlovákiában vált a fasiszta önkény és barbárság jelképévé, hanem az egész világ haladó közvéleménye előtt is. És a háború zűrzavarának ellenére az egész világ tudomást szerzett Lidicéről. A világ különböző részeiben falvakat neveztek el Lidicének — még a távoli Mexikóban. Panamában. Kubában is. Nagy-Britanniában a bányászok kezdeményezésére ..Lidicének élni kell!” jelszóval mozgalom indult. A fasiszta kegyetlenkedés nem elégedett meg Lidicével. Csehszlovákiában további falvakat irtott ki. és ezernyi települést a Szovjetunióban, Lengyelországban. Jugoszláviában és más európai országban. Soha sem felejtjük el a hősi Leningrádot. Varsót, a jugoszláv Kragujevácot, a francia Oradourt. az olasz Marzabottót. az angol Coventryt s a többit, amelyek sorra elpusztultak a második világháborúban. Lidice jelképpé vált: a fasizmus elleni elszánt és állandó harc. az erőszak és a jogtalanság elleni küzdelem jelképévé. Hazánk egyike volt a hitleri agresszió első áldozatainak. A csehszlovák államot szétverték, a cseheket és a szlovákokat fasiszta rabszolgaságba vetették. Az idősebbek még emlékeznek a kegyetlen terrorra, népünk mérhetetlen szenvedésére. a haladó szellemű és hazafias polgárok üldöztetésére és a koncentrációs táborokra, amelyekben a mieink is szenvedtek s mártírhalált haltak. A cseh és a szlovák nemzet legjobbjai a hazai és a külföldi ellenállás széles frontján, a Szlovák Nemzeti Felkelésben. 1944-ben és a cseh nép felkelésében. 1945 májusában becsülettel vették ki a részüket abból a nagy nemzetközi küzdelemből. amely meggyorsította a fasiszta Németország legyőzését és Csehszlovákia felszabadítását. Sohasem felejtjük el. hogy a Szovjetunió népe és a hadserege, viselve a második világháború terhének oroszlánrészét, a fő szerepet játszotta a hitleri Németország és az egész fasiszta blokk megsemmisítésében. A fasizmus felett aratott győzelem következményeképpen létrejött a szocialista világrendszer, a világ további fejlődésének erőteljes tényezője. A pozitív változások a nemzetközi kapcsolatokban elsősorban a Szovjetunió béke politikájának és a szocialista közösség országai. valamint minden haladó, békeszerető és antiimperialista erő közös igyekezetének köszönhetőek. A reakciós imperialista körök ebbe sohasem nyugodtak bele. Sohasem nyugszanak bele. hogy a szocializmus erőinek vonzása növekszik, s nem nézik tétlenül a nemzeti felszabadító mozgalmakat sem. Katonai fölényre törekednek, meg akarják gyengíteni a szocialista közösség egységét, saját hasznukra megváltoztatni a nemzetközi erőegyensúlyt. és felszámolni mindent, ami haladó. Jelenünk két társadalmi rendszerének — a szocializmusnak és a kapitalizmusnak — harca egyre szembetűnőbben a béke és a háború erőinek ellentétévé is válik. A világ haladó erőivel együtt Csehszlovákia népe is elutasítja az imperialista kalandorpolitikát. és elítéli az imperializmus reakciós köreinek értelmetlen és durva gaztetteit. Mindezeknek a megnyilvánulása a fajgyűlölő politika Dél-Afrikában. a börtönök és a koncentrációs táborok Chilében. Paraguayban. a Vietnamban felégetett My Lai s kiirtott lakosai, az erőszak és terror Salvadorban. A felsoroltak mutatják a fasizmus mint a nemzetközi imperializmus képződménye, még mindig veszélyezteti a nemzetek szabadságát és biztonságát! Ma, amikor a szocialista Csehszlovákia által fölépített új Lidicébe a világ minden részéből százezrek látogatnak el. nem szabad megfeledkeznünk arról, mi volt a múltban a fasizmus, és mit jelent ma a neofasizmus. S így ma, amikor Lidice a béke megőrzésének is szimbóluma, amikor immár negyven esztendő választ el bennünket a fasiszta betolakodók e tömeggyilkosságától. kétszeresen is tudatosítjuk: egyaránt kell harcolnunk a fasizmus és a fajgyűlölet, az imperializmus és a fegyverkezés ellen — közösen őrizve a békét a világ minden békeszerető embe révei.