Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-05-25 / 22. szám

Otthonunk lehet a nyaraló, a kert is, ahol nyáridőben annyi kellemes percet tölthetünk. Nyaralónkat, akár parányi szobácska. akár ..luxus” kivitelű üdülő, úgy rendezzük be. hogy ott minden a kényelmünket szolgálja, ahol a kerti foglalatoskodás után jólesik megpihenni. A szerencsés barkácsolók a berendezést sajátkezüleg is előállíthatják, egy-egy ellesett ötletet továbbfejlesztve, tökéletesítve egyéni ízlésük szerint. A felvételünkön bemutatott kerti ülőgarnitúra lehet a nagymama átfestett bútora, vagy annak mintájára puhafából eszkábált kerek asztal, három székkel és egy karos lócával. Az asztal közepén kerek lyukat vágunk, amelybe a napernyőt illesztjük. Az erkély színes virágai között — a sok muskátli, begónia, tátika, petúnia mellett — leginkább a fehér szín érvényesül. Fehérre fessük az ülőgarnitúrát, az ablakrámákat és az erkélyt a kerttől elkülönítő, léc válaszfalat is! Külföldi utamon láttam egy remek ötletet: fehérre mázolt talicskában virított a piros muskátli a zöld pázsit közepén. Irigylésre méltó látvány volt. de utánozható! A barkácsolók fantáziája kimeríthetetlen. Csak körül kell nézniük a ház körül, mit lehet újrateremteni. szép otthon ügyes kezek Könyvekben lapozgatva bukkantam rá Krúdy Gyulának a női kézimunkához fűződő vélemé­nyére, amely így hangzik: „A női kézimunkáról már régen az a véleményem, hogy ez olyasmi, mint a becsületrend a rendjelek között. S talán éppen azért, mert napról napra kevesebben lesznek azok a modern nagyvárosi nők, akik a kézimunkázás ábrándjait, elandalgásait életük kiegészítő részének tartják, amint anyáink, akik oly sokszor menekedtek a kézimunkázás árva világába a bánat és az öröm eseményei elől Sokat tudnék írni a női kézimunka szükségle­téről, okosságáról..." — eddig Krúdy. Ha ma vetné papírra e sorokat, biztosan így fogalmaz­na : sokat írhatnánk arról, hányán veszik ismét kezükbe az anyagot, a tűt, a fonalat — nem azzal a szándékkal, hogy ábrándozzanak, ha­nem hogy pihenőidejüket a, népi kézimunkák átörökítésével, környezetük szépítésére fordít­sák. A környezet alakításában, az otthon esz­tétikus légkörének megteremtésében ma újra nagy szerepe van a népi gyökerekből eredő kézimunkának. A népi figurativ díszítőművészetben közked­velt és gyakran alkalmazott madárforma a páva. A falvédő — amelyet bemutatunk — teljes pompájában eleveníti meg ezt a hagyo­mányos motívumot. A komponálás-módra kü­lönösen jellemző a megszabott, szinte kazet­tás rendben való szerkesztési mód. Ezért ke­rült a falvédőn a madárpár feje fölé az őket egybekapcsoló gránátalmás, tulipános virágos ág, amelynek hangsúlyos középpontjában egy nagyméretű törökszekfü áll. A madarak lába alatt egyszerű motívumból alakított, csigavo­nalas csíkminta. Olyan díszítőelemekkel találkozunk itt, me­lyeknek bármelyikét átültethetjük egy-egy szép díszpámára, asztalkendőre, a csíkmintát gyermekruha, gallér díszítésére. A kivarrófo­nál színe az alapanyag színéhez alkalmazkodjon. (nö2v

Next

/
Thumbnails
Contents