Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-05-18 / 21. szám

kommentárunk Lehet így is Amiről szólni szeretnék, napjaink egyik legfonto­sabb témája: az élelmiszer termelése, önköltsége, értékesítése. Beszélünk, vitatkozunk róla családi kör­ben, munkahelyen, hivatalos fórumokon, különösen a kiskereskedelmi árak nyomán. Évek óta várunk rá, csaknem biztosra vesszük, hogy idén gabonafélékből önellátók leszünk. Aztán jön az aratás, és megint hiányzik néhány százezer tonna. Annyi, amennyit a szemveszteség és a takar­mányadagok csökkentésével, a hulladékba kerülő élelmiszerrel éppen megtakaríthattunk volna. Hiába mutatjuk ki, hogy évről évre több termett ha az a felhasználáskor „elkallódik", kárba vész. Az utóbbi hónapokban, különösen a CSKP KB 4. plénuma után nagyon megszigorították az egy kiló hús előállítására felhasználható takarmány normáit. A mezőgazdasági üzemek feladatul kapták, hogy az eddiginél kevesebb gabonából állítsanak elő 1 kg húst illetve termeljenek több olyan húst — szarvas­­marha-, birka-, nyúlhúst stb. —, amelyhez kevesebb abrak kell. Ez a rendelet azonban csak nehezen válik gyakorlattá. Gyakran felmerülő kérdés, milyen a mezőgazdasági termékek előállítási költségének és kiskereskedelmi árának az aránya. Döntő szempont ez, hiszen a mezőgazdasági vállalatokban a legtöbb gondot a gabona, a hús, a tej hivatalosan megszabott állandó ára, és vele szemben a felhasznált iparcikkek — gépek, vegyszerek, műtrágyák, szolgáltatások — gyakran változó-emelkedő — ára okozza. S ha ehhez hozzászámítjuk az egyes mezőgazdasági üzemek és a központi vezetés késedelmes reagálását az előállított termékek önköltsége jócskán meghaladja a fölvásár­lási árat sőt még a kiskereskedelmi árat is. Hallot­tunk e tavaszon olyan tejről, melynek literjét hat koronáért állították elő, holott az üzletben ezért csak két koronát fizetünk. Csodálkozhatunk-e ezen, amikor a tej termelési költségébe olyan tételek is beszámítód­nak, amelyeket esetleg el lehetne kerülni? Például a zöldliszt (főként lucemaliszt), amely ugyan a tápok fontos fehérjetartalmú alkotóeleme, de nagy hőener­gia-felhasználással készül. Az energia árának emel­kedése és fogyasztásának csökkentése után sok gaz­daságban e fehérjetartalmú takarmány előállítása ráfizetéses lett. Egyre több helyen jöttek rá, ha rövide­sen nem változtatnak e helyzeten, le kell állítani a gyártást, mert gazdaságos előállítás és termelői kez­deményezés nélkül növekednek a végtermékek költ­ségei is. Vagy itt vannak például a drága műtrágyák, nö­vényvédőszerek, amelyeket sokszor nem is az adott helyzetnek megfelelően használunk. Alkalmazzuk anélkül, hogy pontosan ismernénk, melyik parcellá­nak, melyik növénynek mennyi kell belőle. S így előfordul, hogy a gazdagon adagolt műtrágyával a növénynek többet ártunk, mint használunk. Gyakran a raktározásuknál is olyan károk keletkeznek, ame­lyekkel nemcsak a mezőgazdasági üzemeket éri vesz­teség, hanem az önköltségen keresztül mindnyájun­kat. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az elkerül­hetetlen veszteség egyes mezőgazdasági üzemekben változó. Lehet nagyobb és lehet kisebb is. Attól függ, mennyire előrelátók és rugalmasak a vezetők, milyen intézkedéseket tesznek a veszteség csökkentése érde­kében. S ha ezt a vezetők nem látják meg, a dolgozóknak, a fogyasztóknak kell észrevenniük, szó­­vátenniük. Mert ma már senki sem mehet el közöm­bösen a földek szélén ázó műtrágya, a takarmányhor­dó kocsi után az útra hulló lucerna, a takarmányrak­tárak körül lakmározó madarak mellett. Le kell szok­nunk a közömbösségről, a nem az enyém, engem nem érint mondásokról. Mert igenis érint Az elszóró­dó, kárbaveszett takarmány — ha közvetve is — része a termékek árának. S ezt nekünk, fogyasztóknak kell majd megfizetnünk! „ ZS£fí/* SAROLTA Hazánk felszabadításának 37. évfordu­lójáról május kilencedikén Prágában és Bratislavában is megemlékeztek. Prágában a Fucík-parkban megrende­zett ünnepséget Frantisek Stafa, Prága főpolgármestere nyitotta meg. Jelen volt a csehszlovák—szovjet, valamint a szov­jet-csehszlovák baráti társaságok kül­döttsége, továbbá Alekszandr Botvin, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete. A bratislavai dolgozók hagyományosan a Duna jobb partján (felvételeinken) tar­tották megemlékező manifesztációjukat. A rendezvényen megjelentek a főváros párt- és állami szerveinek küldöttségei, a tömegszervezetek képviselői, valamint a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottsá­gának küldöttsége, a bratislavai szovjet konzulátus és a bratislavai szovjet kato­nai parancsnokság képviselői. ŐSTK felvételek MÁJUS KILENCEDIKÉN VILÁGSZERTE MEGEMLÉKEZTEK A FASIZMUS FELETT ARATOTT GYŐZELEM NAPJÁRÓL MOSZKVÁBAN Dmitrij Usz­­tyinov marsall, a Szovjetunió hon­védelmi minisztere napiparancsot adott ki a szovjet nép Nagy Honvé­dő Háborúban aratott győzelme 37. évfordulóján. Hangsúlyozta: Ez a győzelem mélyrehatóan befolyásol­ta a világtörténelem további alaku­lását, lehetővé tette a forradalmi és nemzeti felszabadító mozgalmak ki­bontakozását, kedvező légkört te­remtett számos európai és ázsiai országban a nemzeti demokratikus forradalmak számára és nem utolsó­sorban hozzájárult a szocialista vi­lágrendszer létrejöttéhez. Befejezé­sül leszögezte: A rendkívül kiélezett nemzetközi helyzetben a szovjet ál­lam állandó figyelmet szentel az ország fegyveres erői védelmi képes­sége fokozásának. A Varsói Szerző­dés tagállamainak hadseregeivel kö­zösen a szovjet katonák mindig ké­szek hazafias és internacionalista kötelességük teljesítésére. FRANCIAORSZÁGBAN a győzelem ünnepéről május 8-án em­lékeztek meg. mert 1975-ben az ak­kori kormány törölte a fasizmus feletti győzelem ünnepségeit. A szo­cialista kormány visszaállította a győzelem megünneplését, a párizsi emlékműnél Mitterand francia ál­lamfő helyezte el a kegyelet koszo­rúját. Több városban nagygyűlést és összejöveteleket tartottak, amelye­ken további aláírásokat gyűjtöttek a békét és a leszerelést sürgető párizsi felhívás támogatására. A francia bé­kemozgalom az ENSZ júniusban kezdődő rendkívüli leszerelési ülés­szakáig egymillió aláírást kíván sze­rezni az akció támogatására. VARSÓBAN a fasizmus felett aratott győzelem 37. évfordulóján a Nemzeti Egységfront varsói bizott­ságának küldöttsége megkoszorúzta az elesett szovjet és lengyel hősök emlékművét. További városokban ugyancsak koszorúzással emlékeztek meg a fasizmus felett aratott győze­lemről. A HAVANNÁBAN közzétett kubai békemozgalmi nyilatkozat hangsúlyozta, hogy a hős szovjet nép és fegyveres erők fasizmus felet­ti korszakalkotó győzelme lehetővé tette az emberiség történelme egyik legtragikusabb fejezetének a lezárá­sát, valamint lehetőséget teremtett a népek békés életéhez. BECS lakosai. az ottani szovjet nagykövetség dolgozói, valamint a szocialista országok diplomáciai tes­tületéinek tagjai koszorúkat helyez­tek el a Bécs felszabadulásakor éle­tüket vesztett szovjet hősök emlék­művénél. HAMBURGBAN nagyszabású békemanifesztációra került sor nyu­gatnémet, spanyol, török és chilei antifasiszták részvételével. Herbert Baade, az Antifasiszták Szövetségé­nek egyik vezetője méltatta a Szov­jetunió vitathatatlan történelmi sze­repét a nácizmus legyőzésében. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy a vilá­got az amerikai és NATO-körök fegyverkezési hajszájának következ­tében újabb háború veszélye fenye­geti. Megemlítette: nem kizárt, hogy a fasizmus ismét felütheti fejét, to­vábbá hangsúlyozta: mindazoknak, akik a békét óhajtják, határozottan síkra kell szállniuk az ellen a terv ellen, amely Nyugat-Európát az új típusú amerikai rakéták kilövőállá­sává változtatná. (nő 6)

Next

/
Thumbnails
Contents