Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-04-06 / 15. szám

Család Saját lakással rendelkezni mielőbb — minden fiatal dédelgetett vágya. Az elképzeléstől a jövőt építő tervek megvalósításáig azonban hosszú az út. Sok minden kell hozzá. Az akaráson, szorgalmon, takarékoskodáson kívül — egy kis szerencse is. Akinek jobban kedvez, különösebb erőfeszítés nélkül jut a bérházi lakás kulcsához. A másik — hogy saját lakása legyen — a szövetkezetilakás-építést választja, vagy házat épít. Családi házat — állami kölcsönnel. Hazánkban a lakáskérdés megoldásában jelentős szerepe van a családiház építésnek. Ezért is nyújt az állam a vállalkozóknak olyan magas anyagi támogatást. De ha az alaptőke az építkezés megkezdésére meg is van, töprengésre készteti a fiatalokat még a kérdés: Milyen házat építsünk ? Amit a családi ház építése előtt tudnunk kell. azt beszélgetésünk során Ada Horváthová építészmérnök, az Építkezésügyi és Műszaki Minisztérium dolgozója mondja el. Milyen formát öltsön a családi ház, ahhoz lapunk hátsó borítóján közölt felvételeink szolgálnak tanácsul. Szeretnénk, ha a mérnöknő elsősorban arról tájékoz­tatna, hogyan alakult a 6. ötéves terv folyamán az építkezésnek ez a formája és mi várható a 7. ötéves tervben ? A 6. ötéves terv 1976—1979-es éveiben nagyjából ugyanannyi befejezett ház mellett, az 5. ötéves terv átlagá­hoz viszonyítva — ami évente körülbelül 14 ezer családi ház — ez az építkezési forma 30 százalékra csökkent, mert a 6. ötéves tervben megnövekedett a megrendelésre épülő laká­sok száma. Ez az évi 13—14 ezer átalány 1964 óta stabilizálódott. Az utóbbi három év alatt kevesebb családi ház építésébe kezdtek bele, ennek ellenére a 7. ötéves tervben megközelítőleg olyan színvonalon marad a családi ház építés, mint a 6. ötéves tervben, mert csökkenni fog az állami és egyéb lakások építése. A 7. ötéves terv ideje alatt 59 000 családi háznak kellene elkészülnie, ebből Bratislavában 1600-nak, a nyugat-szlová­kiai kerületben 19 200-nak, a közép-szlovákiaiban 18 700- nak és a kelet-szlovákiai kerületben 19 500-nak. Terjedelmének stabilizálása mellett egyre inkább növek­szik a családiház-építés jelentősége, mivel minőségét tekint­ve igen célszerűen egészíti ki a lakásépítkezés egyéb formáit. A 7. ötéves tervben még jobban megmutatkozik majd ennek a stabilizációnak a hatékonysága, mert a családi házak építése, illetve, elhelyezése összhangban lesz a termelőerők fejlesztésével. A 6. ötéves tervben a családiház-építésében jelentős minőségi változásokra került sor. amelyek a jövőben továbbiakat vonnak majd maguk után. Mi az oka ezeknek a változásoknak? Elsősorban a Tt. 124/1976 sz., a termőföld védelméről szóló rendelet. A termőföld következetes védelme nem engedi meg újabb összefüggő területek kiutalását családi házak építésére. A gazdaságos energiafelhasználás végett i házat építünk pedig előnyben kell részesíteni az építkezések csoportos formáját (sorház), átriumos vagy teraszos építkezés, ahol az érintkező falak révén lehet anyagot és energiát megtakaríta­ni, és inkább azokat a terveket kell alkalmazni, amelyekben a falak mennyisége és terjedelme megfelelően arányul a tény­leges lakótérhez. A szlovákiai távlati településfejlesztés elveivel összhang­ban, az 1/1972. sz. kormányrendelet és az idevágó további rendeletek értelmében a családiház-építés elsősorban körze­ti központi településeken részesül előnyben. Ez azt is jelenti, hogy nemcsak közigazgatási központokban, hanem a nem központi, ám meghatározott jelentőséggel bíró településeken is, amelyek a körzeti székhelyek legközelebbi környékére esnek. Ezeknek a településeknek nemcsak az összeköttetése jó a várossal, hanem megfelelő műszaki ellátottsággal, köz­művesítéssel is rendelkeznek. Az utóbbi években bár megváltozott a vidéki építke­zések jellege, eltér a városi építkezésekétől. Jó irány­ban halad? A vidék, a falu arculata a felszabadulás óta nagyon megváltozott. A hagyományos házakat újak váltották fel, amelyek közül a legtöbb egyáltalán nem felel meg a családi házak jellegzetes architektúrájának. A régebbiek túlnyomó többsége manzárdszobás, az újabbak lapos tetejüek. A népi építészet festői szépségű elemei, úgy látszik végképp a múzeumokba szorulnak. Sok helyütt az új házak magas feljárókra, alagsorra épülnek, ott rendezik be az ún. „nyári konyhát", amelyet nemcsak küldetésének megfelelően használnak, ott zsúfolódik össze az egész család, hogy kíméljék a „parádés" szobákat, amelyek — ha nincs látogató — üresen, hidegen állnak. A lapos tetőkön a különböző ereszek, kiugrók stb. semmilyen célt sem szolgálnak. A homlokzat díszítésére használt elemek pedig inkább elcsúfít­ják a házat, semmint igazán díszére válnának. A családi ház akkor szép, ha formailag kiegyensúlyozott, s mérséklettel használnak a formához illő színű és anyagú díszítő elemeket. Harmonikusan hat a fehérre meszelt fal. a pácolt (de nem lakkozott) fa, a vörös tégla vagy cserép a zöld környezetében. Sajnos, sokkal több a bántóan kirívó homlokzati díszítés, a tarka csempéktől csillogó-villogó üvegmozaikon keresztül a rikító falfestésig, amely legföljebb a turista számára látvá­nyosság, hiszen a korszerű építészetben ilyen házakat már sehol sem terveznek, építenek. A családiház-építésben és a régebbiek korszerűsítésében a jövőben jobban fognak ügyelni, hogy stílusjegyeiben beil­leszkedjék az adott környezetbe. Továbbra is előnyben része­sítik a katalogizált típusokat. Az 1981 —1985-ös években az építkezési hivataloknak el kell érniük, hogy a kiadott építke­zési engedélyeknek legalább ötven százaléka katalogizált típustervre szóljon. Figyelembe kell venni a táj jellegét (síkság, hegyvidék stb.), mert csak igy tudjuk harmonikusan alakítani egy-egy tájegység sajátos arculatát. A családi házak minőségét jórészt a tervrajzok hatá­rozzák meg. Van-e elég jó tervrajz, és hogyan jutnak hozzá az érdeklődők? Az Építésügyi és Műszaki Minisztérium 1970 óta hat részben kiadta a családi házak tervrajzainak katalógusát, mintegy 270 különböző típussal. Az érdeklődők ebből a katalógusból az illetékes építkezési hivatalban választhatják ki a megfelelőt, és a tervrajzot megrendelhetik az Állami Tervező és Tipizációs Kutatóintézetben (Pezinok, Revolucná 27) vagy más elosztó szervezetnél, amely a katalogizált tervrajzokon fel van tüntetve. A katalogizált tervrajzok éssze­rűsítésének keretében az érdeklődők kérvényük benyújtása után két hónapon belül megkapják a kért tervrajzot, amivel jelentősen megrövidül az építkezési engedélyek kiadásának ideje. Akik hegyvidéken vagy nagyon keskeny parcellákon akar­nak családi házat építeni, azok számára az említett miniszté­rium 1982 első felében különleges katalógust ad ki, amely­ből megrendelhetik a komplett tervrajzot. Külön lehet rendel­ni tervrajzot kerítésre, garázsra, kandallók építésére és ha­sonlókra. A települések beépítésénél nagy szerepet játszik a családi házak elhelyezése. Milyen elvek szerint törté­nik? Az új minőségi szemlélet megköveteli városaink, körzeti jelentőségű településeink urbanizációs terveinek korszerűsí­tését úgy, hogy megfeleljen a családiház-építésben mutatko­zó jelenlegi trendnek, amely a csoportos beépítést részesíti előnyben. Főleg arról van szó, hogy a családi házak a városkép kialakításának szerves elemeivé váljanak, továbbá, hogy a telkek ésszerűen legyenek kihasználva, különös tekin­tettel a lankák és más egyéb építkezésre alkalmatlan terepek hasznosítására. Helyi jelentőségű településeken és a nem központi körze­­tesített falvakban építkezés csak a belterületen lehet enge­délyezhető. A község központokban elsősorban a beépítésre alkalmas területeket kell kiegészíteni megfelelő típusú csalá­di házakkal úgy, hogy a „foghíjas" telkek beépítése harmoni­záljon a már beépített környezettel. Az építkezést jelentős mértékben befolyásolják a kiadott telkek és a beépítés hatékonysága. Milyen telkeket adnak ki a különböző fajta beépítésekre, és miben nyilvánul meg a beépítés hatékonysága ? A termőföld védelmét szem előtt tartva a település jellegé­nek megfelelően kell a parcellázást elvégezni, s hogy a különböző nagyságú telkeken a beépítés a lehető leggazda­ságosabb legyen. A családi ház építésre szánt telek nagysá­gát meghatározza a beépítés jellege, általában a magában álló családi ház számára 400 m2 telket, a csoportos építke­zésnél 300 m2 telket számítanak. Azokon a településeken, amelyeken a családiház-építés nagyobbik részét összpontosítják, fokozni kell a beépítés hatékonyságát. Főleg olyan településekről van szó, amelyek a körzeti jelentőségű települések urbanizációs térségében te­rülnek el. Itt elsősorban azok kapnak építkezési engedélyt, akiket munkájuk is településhez köt. Községeink belterületén még sok a beépítésre váró telek, főleg a központi részekben, s igy nincs szükség új telepek, vagy utcasorok kiképzésére, amelyek esetleg értékes termőföldet vennének el. Sok szó esik a csoportos beépítésről. Milyen formái vannak, és milyen előnyökkel jár? A csoportos beépítés formái közé tartoznak a házsorok, a teraszos építkezés és az átriumos családi házak. Az építke­zés mindeme formáira vonatkozóan 1982. március 1-én rendelet lépett életbe, amely meghatározza a csoportos családiház-épités műszaki követelményeit. Valamennyi csoportos beépítésnek bizonyos követelmé­nyeknek kell megfelelniük, mert az építkezők csak igy része­sülhetnek a Tt. 1/1982 sz. rendeletében megszabott anyagi előnyökben. Ha tehát az építkező a rendeletben foglalt feltételeket — amelyek a csoportos beépítés műszaki köve­telményeire vonatkoznak — teljesíti, egyéb hozzájáruláson kívül még 10 000 Kős juttatást kap és az állami takarékpénz­tárnál 1 százalékos kamatra vehet fel építkezési kölcsönt. Családi ház építése nem olcsó mulatság. Milyen anyagi segítségre számíthatnak az építkezők, s hogy ezeket megkapják, milyen feltételeket kell teljesíteni­ük? Az építkezőknek nyújtott mindennemű anyagi segítséget a Tt. 1/182 sz. rendelete (a Tt. 160/1976 sz. rendeletének módosítása) szabályozza, amely tavaly decemberben jelent meg. Különböző anyagi juttatásokra, hozzájárulásokra az építkező csak akkor jogosult, ha: a) az építkezést engedélyezték és összhangban van a telepü­lés távlati fejlesztésével; b) az építkezés megfelel a műszaki előírásoknak és legalább három személy számára nyújt önálló lakást; c) az építkezésre még nem adták ki a jóváhagyási határoza­tot d) az építkező eddig még nem kapott anyagi segítséget szövetkezeti lakás beszerzéséhez vagy családi ház korsze­rűsítéséhez. Szocialista szervezetek dolgozóiknak 25 000 Kcs stabili­zációs juttatást nyújthatnak. Ez a juttatás 20 000 Kés-vei több lehet az energetikai iparban, a mezőgazdaságban, a kohászatban, a vasutaknál.. Tízezer Kés-vei több további jelentős, a rendeletben felsorolt ágazatokban és más, ugyan­csak a rendeletben megjelölt esetekben. Köszönjük a beszélgetést: H. ZSEBIK SAROLTA (nö~3)

Next

/
Thumbnails
Contents