Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-04-06 / 15. szám
Nincsenek tarisznyák Nem azokról van szó, amelyeket az útrava/óval, a hamuba sült pogácsával kapcsolatban emlegetünk gyakorta, nem is a nosztalgiahullámmal jelentkező divatcikkről. Azokról a tarisznyákról, amelyeket olykor szilonzacskók helyettesítettek, vagy egyszerű táskák, amelyekbe húsvétkor még jómagam is gyűjtögettem a pirosra festett tojásokat, később már cifrábbakat is, aztán a csokitojásokat. Azokról, amelyek mélyére oly gyakran nyúltunk, rokon-, barát-kortárssal találkozva öntözés közben, hogy megszámoljuk, kinek van több hímes tojása. És még másnap is, az iskolában, az volt a téma — olykor a nagyotmondók fantáziáját kölcsönkérve —, ki mennyi és milyen ajándékot gyűjtött. Néhány év óta szomorú látványt nyújtanak az elhagyott vagy különálló házak kapui húsvét után. Tojásfoltokkal csúfítottak, csokoládéval öszszekentek. Nem tudom feledni a látványt, amikor négy tízéves srác nyolc-tíz méterről célozgatta az egyik kapu felső sarkát, s aki a „ vinklibe" talált, az nyert Hogy mi volt a jutalom, azt már nem tudom, csak sejtem, hogy a falusi kocsmák kuglizóihoz hasonlóan minden körbe egy vagy több koronával kellett beszállni, s a nyertes vitte a „bankot". Hogy honnan volt, van pénzük ? Újabb „hagyományaink" szerint a keresztgyereknek százast illik adni, a testvér gyerekének ötvenest, az unokatestvéreknek húszast, távolabbi rokonnak tízest, a többinek az aprót. S ha már hetedikes, nyolcadikos a fiú, egy „kütyüvel" is megihat. Minek hát a tarisznya? így érthető is. hogy a tojástól szabadulnak, hiszen zsebben, kézben a test melegétől olvadni kezd a festék és lenne „nemulass", ha piszkos ruhában térne haza az öntöző ifjonc. Hivatkozhatnék a népi szokások ápolására, a nagycsalád tudatának formálására húsvét kapcsán, és még nem tudom mire. Leginkább mégis arra gondolok, hogy kár lenne hozzászoktatni gyermekeinket az anyagi javak könnyű megszerzésének a lehetőségére, amikor a szülők vette kölnivíz kilocsolásáért öt-hatszáz koronát keresnek fél nap alatt. Nem minden újkeletű hagyományunk jó. Az említett húsvétit is meg lehet kérdőjelezni. És tarisznyát tenni a gyerek vállára... NESZMÉRI SÁNDOR A Szlovákiai Nöszövetség hetilapja XXXI. évfolyam (nö 2^ Főszerkesztő: HARASZTI-MÉSZÁROS ERZSÉBET Főszerkesztő-helyettesek : NESZMÉRI SÁNDOR. JANDÁN'É HEGEDŰS MAGDA Szerkesztőségi titkár: GRENDELNÉ S. ÁGOTA Grafikai szerkesztő: SCHREIBER KATARINA Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB ZlVENA kiadóvállalata, 897 19 Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség 812 03 Bratislava. Martanoviéova 20. Telefon — titkárság: 585 19; főszerkesztő: 549 25 — Teijeszli a Posta Hírlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési díj negyedévre 36.40 Kés. — Külföldi megrendelések: A Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat — PNS. Ústredná expedícia a dovoz tlaóe. 884 19 Bratislava. Gottwaldovo nám. 6. Magyarországon teijeszti a Magyar Posta előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) — Előfizetési díj: egyéni, évi 180.—-Ft — közületi 220.—Ft — Csekkszámlaszám MNB 215-96162 — A SUTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaéiame, n. p. 042 67 Kosice, Svermova 47. Indexszám: 49413 Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon: .lana Nagyová. a bratislavai Új Színpad művésznője Zúza Mináéová felvétele
