Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-03-30 / 14. szám
szép otthory — Egy ismerősöm azt kérdezte, miért olyan „üres" ez a szoba, holott a másikban a mennyezetig megraktuk a könyvespolcokat ? Azt válaszoltam: a dolog nagyon egyszerű: én a könyveimet nem dísznek használom. Azért vannak a dolgozószobámban, mert gyakran van rájuk szükségem, sűrűn lapozgatok egyikükben-másikiikban, egyszóval használom őket. A könyvekkel megrakott szoba az én birodalmam, késő éjjelig rendszeresen dolgozom. Ez a szoba a pihenést, tévénézést, zenehallgatást, vendégfogadást szolgálja. Ide ruhásszekrényt, ágyat sem tettünk, majd azt is megmondom, hogy miért. Ezekbe a szekrényekbe könyveket sem tettem, mert néha az írásban, olvasásban megfáradt szemet is pihentetni kell, meg kell feledkezni a betüóceánról. Ebbe a szobába szeretnék összegyűjteni néhány érdekes, értékes régiséget. Amikor átköltöztünk ebbe a nagy, tágas lakásba, úgy döntöttünk, hogy a legnagyobb szobát kevés bútorral rendezzük be, hadd legyen egy olyan helyiség a lakásban, ahol van tér és levegő, ahol nem kell folyton kerülgetni a bútorokat. J. P. ifj. Lörincz János felvétele ügyes kezek Az Ipoly jobb partján fekvő Csalár (Celárv) község lakói a múltban elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak. A falu lakosainak zöme saját — általában nem túl nagy — földjén termelte meg a család egész évi szükségleteit. Ma a fiatalok közül a legtöbben a falun kívül keresnek munkát. Ingáznak. A környékbeli városokban, üzemekben és egyebütt dolgoznak. De odahaza laknak. A hagyományos falusi társas összejövetelek lehetősége így csökkent, változóban van. Az életmódváltozás, következtében a mindennapi életből kikopnak azok az alkalmak, ahol egy közösség tagjai egymást szórakoztatva, oktatva, megismerve éltek egy olyan formációban, amelynek megfelelőről, a mai körülményekhez igazítva még nem sikerült gondoskodni. A népi hagyományok iránt érdeklődőknek ezért elsősorban az idősebb nemzedékhez kell fordulnia. Felhívásunkra érkezett válaszok segítségével így találtunk Csaláron Hudecné Endrődy Ilonára, aki két nővérével együtt a hagyományostól a modernig nagyon sokfajta és sokféle módon díszített, hímzett tárgy készítője. A képünkön látható, hétköznapi A szerző felvételei használatra szánt rózsamintás, azsűrszegélyes vászonabrosz is az ő munkája. SEBŐK MÁRIA
