Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-03-30 / 14. szám

rosba — az ingázókat, bevásárlókat, dolgaikat intézőket, turistákat stb. Ezeknek a a száma — naponta — már ma 100—120 ezerre tehető (85 ezer a bejáró, illetve beutazó dolgozó).

Egy közel félmilliós nagyváros vérkeringésének egyik legfontosabb eleme a tömegközlekedés. A tervezők ezért különös gonddal dolgozták ki a városi tömegközlekedés távlati fejlesztését. A számítások szerint az 1990-es évben körülbelül 410 millióan fognak a város területén közlekedni (tavaly ez a szám már elérte a 308 milliót). A fejlesztési program szerint 1985-ben a városi tömegközlekedési hálózatban 35,8 kilométernyi sínpáron futnak majd villamosok, továbbá 1184 kilométer lesz a két irányban közlekedő autóbuszok vonala, 50 kilométernyi a trolié. És 3,7 kilométeres vonalon már az új tömegközlekedési eszköz, a városi gyorsvasút szállítja az embereket Ligetfaluból a régi hídon keresztül a Malomligeti útra (Mlynské nivy). A gyorsvasút építését már a jövő évben meg kell kezdeni.

Amennyivel több lesz a város lakossága, a városban dolgozók száma, annál több boltra, áruházra, szolgáltatásra lesz szükség. A tervezők erre a következőképpen gondoltak: 1990-ig nagyjából 69 négyzetméterrel kellene növelni a boltok területét. Az óvodákban a városi gyermekek 98 százalékának férőhelyet biztosítani. S bár országos viszonylatban Bratislavában a legkevesebb a betegség miatti munkaképtelenség, nem mondhatnánk, hogy az egészségügyben nincsenek gondjaink. A legfájóbb

pont a kórházi ágyak hiánya, és az. hogy elképesztően sokáig tart, amíg egy-egy egészségügyi létesítmény felépül. Míg tehát ma a városban 1000 emberre 4,4 kórházi ágy jut, addig a fejlesztési terv szerint ennek az aránynak az évtized végére 1000 a 8-hoz kell lennie.

1990-re további 42 ezer lakásnak kell elkészülnie, s ezzel párhuzamosan a közművesítésnek és a lakótelepi kapcsolt létesítményeknek is. S mindez az eddiginél jobb minőségben. A városfejlesztés egyébként a belvárosi építkezésekkel, elsősorban a „foghíjas" utcák, terek beépítésével is számol.

Bratislava nemcsak fővárosként a legfiatalabb, lakosainak átlagéletkorát tekintve is inkább a fiatal városok sorába tartozik. A bratislavaiak átlagéletkora 33 év. Jelenleg, mert a jövőben ez a szám némiképpen módosulni fog. Ugyanis több lesz a városban a nyugdíjas, s egyáltalán megnövekszik az idősebb lakosok száma. Erre gondolva, már a közelmúltban létesültek nyugdíjas-házak, eddig 680 kislakás épült kizárólag nyugdíjasok számára. Ezek a lakóházak többféle szolgáltatást is nyújtanak az öregeknek, hogy idős korukban valóban gondtalanul élvezhessék a meg érdemelt pihenést. Feltehetően még több nyugdíjas-ház épül ebben az évtizedben, s valószínűleg a nyugdíjasklubok száma (jelenleg 19) is gyarapodni fog.

Azt is mondják városunkra, hogy a nők és a gyermekek városa. Ebben is van igazság. Az 1970-es népszámláláskor a város nőnemű lakossága 52

százaléknyi volt, az 1980-as népszámláláskor már 52,3 százalék. Ez azt jelenti, hogy pillanatnyilag a fővárosban 1000 férfira 1093 nő jut.

A tavalyi statisztikai adatokból megtudhatjuk, hogy Bratislavában összesen 122,5 ezer nő dolgozik. Csaknem 13 ezren élnek a szülési vagy gyermekgondozási szabadság

lehetőségével. A nők foglalkoztatását tekintve is egyike vagyunk az országelsőknek, s ez arra kötelezi a városatyákat, hogy a jövőben — fővárosunk fejlesztésével arányosan — mindenekelőtt a nők, az anyák életét tegyék szebbé és könnyebbé.

JOZEF BELES

(nő i3;