Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-03-30 / 14. szám
Székesfehérvár. Magyarország egyik legrégibb telepü lése, még a Birodalom limeseit őrző rómaiak építették; Alba Regia néven is ismert, a legenda szerint Árpád vezér — miután honfoglaini átkelt a Kárpátokon — valahol errefelé aludt először Pannónia földjén. Az azonban már nem legenda, hogy István király, az államalapító, itt tartott udvart harminchét esztendei uralkodása idején (1038-ban halt meg). S azontúl vagy háromszáz esztendeig volt a magyar királyok székhelye, s még azon is túl sokáig koronázó város volt. Itt koronázták meg az Árpád-háziakon kívül az Anjou-kat, Róbert Károlyt és Nagy Lajost, később Corvin Mátyást is. A Halotti Beszédben említett „hodu utu" ma nagyszerű autópálya, s a ma vándora ezen jut a legújabbkori Székesfehérvárra, a modern ipari városba, amelynek lakói új történelmet írnak. Az ész, a műszaki fejlesztés és haladás történelmét. Új lakóhelyeket, kultúrájuknak új szentélyeket építettek, és új munkalehetőségeket teremtettek maguknak. A második világháború az ősi várost nem kímélte. Csak egy adat: a város 7189 lakásából a háború után mindössze 1250 volt lakható ... Az egyházi rendek korlátlan hatalmának múltával hamar hozzáláttak az újjáépítéshez, és 1949-ben a városnak minden harmadik lakója már az iparban dolgozott. A további összehasonlító adatok is elképesztőek: a második világháború előtt a városnak mindössze négy polgára rendelkezett gépkocsivezetői jogosítvánnyal — ma csak a városi közlekedés alkalmaz nyolcszáz gépkocsivezetőt. A város peremén épült az a nagy gyár, amelynek kapuja felett számunkra is oly jól ismert felirat díszeleg: Ikarus. A kapun belépve, az első pillanatban kissé ódon hangulat fogad: mintha csak tanulmányútra indulnánk egy régi-régi kaszárnyába. És első benyomásunkban nem is tévedünk. 1918-ig ez a hely valóban vezényszavaktól volt hangos, később pedig, egészen 1958-ig repülögépmotorok zúgtak benne, kavarták a levegőt. Magyarországon ekkoriban szüntették meg a belföldi légiforgalmat, s a repülőtereket átvette a Magyar Honvédelmi Szövetség. A fehérváriaknak tehát valami újat kellett kitalálniuk... Szerencsénk van, mert azok tájékoztatnak, akik hű krónikásai az üzem történetének. Szabó István mérnök, gyártásvezető és Gulyás Antal, vezető konstruktőr a budapesti műszaki egyetem elvégzése után jöttek ide, — akkor még „általános gépgyárnak" hívták az üzemet —, és itt is maradtak. A gépgyárnak akkor ugyan már 450 alkalmazottja volt, de csupán egyetlen mérnöke. Hogy hány mérnök dolgozik ma az üzemben, hirtelen meg sem tudták mondani. S hogy mikor lett Ikarus? Nos, a budapesti Ikarus — amelyet 1892- ben alapítottak s a favázas lovasszekerektől jutott el az autóbuszgyártásig, amelyet negyven évig, úgymond, monopolhelyzetben gyártott —, amikor már nem tudott eleget tenni a piac követelményeinek, 1967-ben kitette a székesfehérvári gyárkapu fölé az lkarus-t. A régi üzem 28 000 négyzetkilo-
