Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-03-30 / 14. szám
\ Úton, útfélen Már többször tapasztaltam, milyen találékonyak az érsekújvári (Nővé Zámky) emberek. Ha kényes helyzetbe kerülnek, egy-egy ügyes ötlettel huszárosán kivágják magukat, vagy humorral hárítják el a támadásokat. Egyetlen délután történt: FÉL KETTŐ Az új állomás olvasótermében egy telhetetlen bácsi tíz különböző lapot, újságot halmoz maga elé. A többiek hiába tekingetnek jobbra-balra, a buzgó olvasó mindent „begyűjtött”. Egy hoppon maradt férfi megszólítja: — Ugye, a lapokat abban a sorrendben kívánja olvasni, ahogyan egymásra helyezte őket? Az újsággyűjtő csak bólint. A másik folytatja: — Akkor a legalsóra csak este hatkor lesz szüksége. Kölcsönözné addig? Megértő mosollyal végre felnéz a bácsi és szívélyesen átnyújtja a kért, legalsó lapot. FÉL NÉGY A főutcán tilosat mutat a szemafor, ennek ellenére egy férfi nekiiramodik, de a közlekedési rendőr megállítja: — Nem látja, hogy pirosat mutat a lámpa? — Elnézést kérek, de színvak vagyok... FÉL ÖT Az autóbuszon nagy a tolongás. Valaki véletlenül rátapos egy férfi vadonatúj cipőjére. Illedelmes bocsánatkérés, de a cipőjét féltő dühösen mordul: — Semmi bocsánat! Tisztítsa meg a cipőmet! A féllábon is nehezen álló válasza sem késik: — Azt már nem! De itt van öt korona, ennyiért kitisztíthatja maga is, ha leszáll. SZÁRAZ PÁL Semmiség Kora reggel. Az utcán nagy a forgalom. Mindenki siet, ki munkába, ki iskolába, ki bevásárolni. Egy teherautó valami bútorfélét szállít, papírokba csomagolva. A szél egyszercsak letép a lobogó papírokból egy darabot és a járdára fújja. Az emberek rohannak, piros, nem piros a szemafor, nincs megállás, rátaposnak a papírra. Belerúgnak. Megint rátaposnak. Tovább rúgják. viszik a lábukon. Már elég hosszú utat megtett így a papír az emberek és a szél segítségével, de senki nem veszi fel. s nem teszi a szemétbe. Néhányan jóindulatúan elrúgják az útból, hogy az utánuk jövők és a szembejövők előtt ne legyen akadály. Nem tudni, meddig fújdogálta a szél a szerencsétlen papírdarabot. harmadnap azonban már nem látható. Hosszas keresgélés után talán fellelhető lenne valamelyik közeli utcában. Netán valaki felvette volna? Ha igen. csak utcaseprő lehetett. Veszélyes játék A város forgalmas utcáján a járókelők közt egy erősen imbolygó fiatal férfi. Egyik kezében iskolatáska, a másikat egy 6—7 év körüli kisfiú szorongatja. Apa és fia lehet, csak azt nem tudom eldönteni, melyik vezeti a másikat. Valahányszor át kell menniük az úttesten, a kisfiú elveszi apjától a táskát, megállítja őt — már ahogyan egy gyerek meg tud állítani egy felnőttet — és csak miután körülnézett engedi, hogy az útra lépjenek. A nagy útkereszteződésben pirosán világít a lámpa, de a férfi nem akar. talán nem is tud megállni. A kisfiú elébe áll, nehogy kilépjen az úttestre az autók elé. Két kezét kitárva védi a saját testével. Könnycsordító látvány. Az apának azonban fogy a türelme, újra indulni akar. A kisfiú kétségbeesetten néz körül, mintha segítséget várna. De szerencsére felvillan a zöld fény. és kezdődhet elölről a veszélyes játék az autók között. PLEVA ÉVA Miért nincs, ha van? — Hogy már ez is a hiánycikkek listáján szerepel, azt akkor vettem észre, amikor a fiam tanulókönyvébe bekerült a figyelmeztető megjegyzés: a matematikaórán nem tud dolgozni, napok óta nincs körzője! — Miért nem vettél már? Futná a zsebpénzedből — vontam felelősségre. — Mert az üzletben sincs — felelte megszeppenve. — És nem én vagyok az egyedüli az osztályban, akinek nincs körzője, de a tanító néni nem akarja elhinni, hogy nem lehet kapni, azt mondta, hogy a legközelebbi órán ötöst ad. Mit meg nem tesz a szülő gyermekéért. . . Bejártam a várost. Az eredmény: nincs körző. Mitévők legyünk?A tanító néni hajthatatlan, a kereskedelem közömbös, a gyártó pedig egyszerűen nem akarja tudomásul venni, hogy az alapiskola növendékeinek a geometria elsajátításához körző is kell. Arról már meggyőződtem, hogy nem „helyi ellátási zavarról” van szó. Dél-Szlovákia több városában kerestem, hiába. Tehát nem én vagyok az egyetlen szülő, aki ilyen gondokkal küzd. Mert a körzőt eltörni, elveszteni lehet. De kölcsönkérni, cserével beszerezni, aligha. Ki tart ma otthon körzőket raktáron ? Nem cukor, só, rizs ez, amelyből több kilónyit szokás tárolni. . . Körző vagy van, vagy nincs. Vagyis: nincs. Hogy miért, nem tudom. Azt azonban igen, hogy a fiamnak — és rajta kívül még sok gyereknek — ígért ötöst más valakinek kellene megkapni. Mondjuk a kereskedelem felelős dolgozójának. rí/t. fórum Kérdez: Kocsis Ilona fúleki (Fiíakovo) lakos Nagyon örülünk annak, hogy az ejtőernyős világbajnokságot a mi járásunkban rendezik meg. Gondolom, ez jó ok lesz arra, hogy Losonc várost és környékét rendbetegyék. Mivel kecsegtet a városfejlesztés terve? Válaszol: Endrődy Pál építészmérnök, a losonci (Luéenec) juh építészeti és területrendezési szakosztályának vezetője A Nemzetközi Repülőszövetség 1980 januárjában elfogadta Csehszlovákia ajánlatát, hogy a XVI. ejtőernyős világbajnokságot hazánkban rendezzék meg. A Csehszlovák Honvédelmi Szövetség Központi Bizottsága helyszínül a bofkovcei repülőteret választotta. Ez számunkra nagy megtiszteltetés, de rengeteg kötelességgel és felelősséggel jár. hiszen a világbajnokság nemcsak kimagasló sportesemény, hanem jelentős politikai és társadalmi rendezvény is. melynek sikeréhez járásunk minden lakosa hozzájárulhat. Már hónapok óta az előkészület lázában élünk, mert nagyon rövid időt — nem egészen egy évet — kaptunk, hogy kellően felkészítsük városunkat és környékét erre a nagy sporteseményre. Losonc területi átrendezés alatt áll, a régi városból csak a történelmi központ marad meg, a többi része átépül. Nekünk ezt a távlati tervet egy kicsit előbbre kellett hozni, úgy igyekezni, hogy legalább a fő útvonalak és a központ új arculatot kapjon. A Marx és a Vajansky utca házainak homlokzatát felújítjuk, átfestjük, az utca kövezetét rendbetesszük. Májusban az építészeknek át kell adniuk az új Prior áruházat, amelyre régóta vár járásunk lakossága. Ugyancsak elkészül az apátfalvi (Opatovce) vasúti átjáró. amely egyszerűsíti a városi forgalmat. E világbajnokságnak köszönhető, hogy városunk új szállodát kap, amelyet a Banská Byslrica-i építkezési vállalat losonci üzeme nem egészen egy év alatt épít fel. Az úttörőligeti II. lakótelep új étteremmel gazdagodik s még több kisebb beruházásra kerül sor. például kiépül az autóbuszállomás, elkészül az autocamping, a szolgáltatások háza. korszerűsítjük az éttermeket, megjavítjuk a város közvilágítását, rendbetesszük az emlékműveket. Természetesen, megfelelően elő kell készíteni a repülőteret: felépíteni mindazokat az épületeket, helyiségeket, amelyekre a világbajnokság megrendezésével kapcsolatban szükség lesz. Szeretnénk a világ harminc országából hozzánk érkező ejtőernyősöknek olyan feltételeket teremteni, hogy jól érezzék magukat, s a legjobb teljesítményt nyújthassák a versenyen. Aki e napokban látogat Losoncra, annak úgy tűnik, az egész város egy óriási felvonulási terület: fölásott utcák, körülállványozott házak mindenütt. Minden vállalat, üzem, szervezet arra törekszik, hogy minél méltóbban fogadhassuk augusztusban a világbajnokság résztvevőit, vendégeit és minden turistát, aki ez alkalomból felkeresi járásunkat. A Nő olvasóit már most szeretettel meghívom e nagyon jelentős sportversenyre. Köszönöm a tájékoztatást! Az a nagy lelkesedés, igyekezet, amely a világbajnokság előkészületét jellemzi, bizonyára meghozza gyümölcsét. Jó alkalom lesz arra, hogy Losonc vendégszeretetét megismerje ne csak az ország, hanem a világ is. H. ZSEBIK SAROLTA (nör)