Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-01-06 / 2. szám

kell harcolnunk. Így váltunk önkéntes munkásörökké, propagandistákká, nevelőkké. — Aztán megkérdezte: Látta az iskoláinkat?

— Igen. Nagyszerűek.

— Húsz évvel ezelőtt viszont a kubai nép fele nem tudott se írni, se olvasni... 1961-ben Kubában felszámoltuk az írástudatlanságot. A közművelődés fejlesztéséért a tanárokon, a diákokon kívül sokat tettek éppen a forradalmi védelmi bizottságok. Lehetne még mesélni: hiszen rengeteg feladatot kell még megoldanunk, például az egészségügyben, az építészetben vagy a mezőgazdaságban.

Élete célja a forradalom vívmányainak védelmezése, a szocializmus építése. Eszembe jutnak Jósé Marti szavai:

„Az igazi ember nem azt keresi, hol élhet jobban, hanem azt kutatja, hol teljesítheti kötelességét. Ö az egyedüli, igazi gyakorlati ember, akinek álmai holnap törvénnyé lesznek."

A történelmet az egész emberiség formálja

Az olajfinomító vállalat gépkocsivezetőjének családjával ismerkedem. Jósé Rodriguez Laborisszal és feleségével, a cukrászárugyár munkásnőjével, Migdalia Labradorral. Meghívtak otthonukba. Mint mindenütt a világon, a két háziasszony — anya és leánya — vezet végig a szépen berendezett lakáson.

— Édesapánk is segített a lakásépítésnél — szól büszkén a fiatalabb Migdalia.

— Biztos vagyok benne, hogy Jóséból igazi férfi válik — kapcsolódik be a beszélgetésbe az édesapa. — Maga választotta a szakmáját, kohásznak tanul. Igazi férfifoglalkozás. Viszont nagyon tiszteli a nőket. Ki lepi meg a mamát a legszebb ajándékkal anyák napján? — fordul lányához az apa.

— Jósé! — mutat Migdalia ünnepélyes gesztussal testvéréré.

A kubaiak vidám emberek. Nagyon sok régi és új hagyományuk van. Anyák napja, apák napja, amikor a gyerekek szüleiket ünnepük, virággal ajándékozzák meg őket, énekelnek, táncolnak.

— Apának „Che" jutott az eszébe — mondja hirtelen Migdalia.

— Meséljen! — kérjük őt.

— Mit is mondjak ...

A váratlan kérdés zavarba hozza Jósét.

— Sorsom sok millió kubaiéhoz hasonlít. Csak hat osztályt végeztem. Apám nem tudta tovább fizetni tandíjamat. Négyen voltunk ... Korán kezdtem dolgozni a betevő falatért, megismerhettem Batista „demokráciájának" minden gyönyörűségét. Ernesto Che Guevara partizánosztagában harcoltam.

— Látta őt?

— Természetesen, nem is egyszer. Szimpatikus, lendületes volt; mindnyájan szerettük. Véletlenül a következő esemény szemtanúja voltam: Chenek ebédet hoztak. „A katonák már ettek?" — kérdezte. —- „Nem”. Erre eltolta a tányért: — „Majd utánuk eszem". Gondos és nagyon jó

B. Pokrovek felvételei

— Egész Alamart a mikrobrigádok építették fel — mondja a háziaszszony.

— Mik azok a mikrobrigádok?

— Több üzem dolgozói alkotják ezeket a csoportokat. Amíg a brigád munkásai építkeznek, addig munkájukat a gyárban társaik végzik el, a termelési kollektívák munkásai. Ez már az új szocialista korszak hagyománya.

— A bútort is apa csinálta társai segítségével. Jósé mellette munkálkodott, így valamit ö is megtanult — néz bátyjára huncut mosollyal Migdalia.

ember volt. Nemegyszer ismételgette: „A történelmet az egész emberiség formálja". Hány év telt el azóta, és még a hangjára is emlékszem ...

A szobában csönd lett, csak az utcáról hallatszott be a nevetés, a. zene, az ének. Ma az alamari munkásnegyedben ünnep van. A kubaiak szórakozhatnak, örülhetnek és világot megdöbbentő tetteket vihetnek végbe. Akaratukkal és hősiességükkel építik történelmüket: a szocialista Kuba történelmét.

LJUDMILA SZULZSENKO

TÁMADÁSOK KUBAI DIPLOMATÁK ELLEN

Mióla a szabad Kuba létezik, az Egyesüli Államok egyik fő célja az. hogy megzavarja a szigetköztársaság fejlődéséi, felszámolja a szocialista államhatalmat, és Kubában a régi társadalmi viszonyokat állítsa helyre. Ezt a célt követte a CIA. e hírhedt titkosszolgálati központ szervezésével végrehajtott számtalan diverziós és szabotázscselekmény: I961-bcn a Disznó-öbölben a fegyveres ellenforradalmárok sikertelen kísérlete, a Ftdel Castro életére törő sok gyilkos terv és merénylet, az Egyesült Államok bakteriológiai háborúja a kubai nép ellen stb.

Huszonegy év áttekintése.

1959. június: Terrorista elemek géppisztolytüzet zúdítanak a Port-au Prince-i (Haiti) kubai nagykövet gépkocsijára.

Július: Miamiben megtámadják és megsebesítik a kubai konzult.

December: Pokolgépes merényletet követnek el a guatemalai kubai nagykövetség ellen.

1960. október: támadás a miami kubai konzulátus ellen.

November: Terrorista elemek pisztollyal támadják meg a Peru fővárosában. Limában levő kubai nagykövetséget.

December: Salvador fővárosában, San Salvadorban támadást intéznek Kuba diplomáciai képviselete ellen.

1961. január: Terrorista csoportok gyújtóbombákat dobnak a Honduras fővárosában, Tegucigalpában levő kubai nagykövetségre.

Április: Panamavárosban tűz alá veszik a kubai diplomáciai képviselet székhelyét.

Május: Terrorista elemek Panamavárosban bombákat dobnak a kubai nagykövetség épületére.

Június: Terrorista csoportok lövéseket adnak le Kuba panamavárosi diplomáciai képviseletének épületére.

Július: Rio de Janeiróban megtámadnak két kubai diplomatát.

Barranquilla kolumbiai városban automata fegyverekből lövéseket adnak le a kubai konzulátusra.

Szeptember: A La Pazban. Bolívia fővárosában levő kubai nagykövetség ellen intézett támadás anyagi károkat okoz.

Október: A panamavárosi kubai konzulátus épületében bombát helyeznek el. A panamai fővárosban működő kubai képviselet kertjében pokolgép robban.

1962. november: Az Egyesült Nemzetek Szervezete melletti kubai képviselet egyik alkalmazottja és két további kubai állampolgár merénylet során megsebesül.

1963. március: Peru fölött felrobban egy utasszállító repülőgép, amelynek fedélzetén kubai diplomáciai futárok vannak.

Szeptember: Terrorista elemek behatolnak az ENSZ-közgyülés üléstermébe és megtámadják a kubai küldöttséget.

1964. december: Terrorista csoportok bombát dobnak az ENSZ New York-i épületére, amikor ott Ernesto Che Guevara kubai miniszter beszél.

1965. május: két kubai állampolgár megsebesül egy gyilkos merénylet során, amelyet terrorista elemek követnek el az athéni kubai ügyvivő ellen.

1966: Két merénylet.

1967. április: Az ENSZ melletti kubai képviselet ügyvivője megsebesül, amikor felrobban egy postán küldött könyvben elrejtett bomba.

Május: Bomba robban a mexikóvárosi kubai nagykövetség tulajdonában levő gépkocsi belsejében.

Augusztus: Terrorista elemek megtámadják a Hongkong brit koronagyarmaton működő kubai főkonzult.

Október: A montreali kubai kereskedelmi képviselet helyiségében bombát helyeznek el. Ugyanebben a kubai intézményben pokolgép robban.

1968. május: Bombamerényletei kísérelnek meg az egyik New York-i szállodában, ahol kubai fogadást adnak.

Július: Terrorista elemek merényletet követnek el a Kanadában levő kubai konzulátus ellen.

New Yorkban az ENSZ melletti kubai képviselet közelében bomba robban.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete mellé akkreditált kubai képviselet egyik munkatársának házát bomba rombolja szét.

Augusztus: A tokiói kubai nagykövetség épületét tűz rongálja meg. Bombamerényieteket követnek el egyes utazási irodák ellen, amelyek kapcsolatot tartanak fenn Kubával.

Nagy erejű bomba robban a milánói kubai konzulátus irodahelyiségeinek bejárata előtt.

Október: Terrorista csoportok merényletet követnek el az ENSZ melletti kubai nagykövei ellen.

1969. Két merénylet.

1970. május: Egy robogó autóból merényletet követnek el a mexikói kubai nagykövet ellen.

1971: Két merénylet.

1972: Három merénylet.

1973: Öt merénylet.

1974: Tizenöt merénylet.

1975: március: Bombamerényletet követnek el a mexikóvárosi kubai képviselet ellen.

Július: A mexikói fővárosban megtámadják a kubai kereskedelmi attasé feleségét.

Augusztus: Buenos Airesben merényletet követnek el Kuba argentínai nagykövetsége ellen.

November: Terrorista elemek levélbombát küldenek a venezuelai Caracasban levő kubai nagykövetségre.

Mexikóvárosban bomba robban a kubai nagykövet gépkocsijában.

1976. március: New Yorkban az ENSZ melletti kubai képviselet épületében felrobban egy könyvcsomag: egy diplomata megsebesül.

Április: Lisszabonban a kubai nagykövetségen bomba robban, és ez két kubai diplomata halálát idézi elő.

Június: New Yorkban bomba robban az ENSZ melletti kubai képviselet épületében.

Július: A Madridban működő kubai nagykövetségre levelet küldenek, amelyben bomba van.

Mérida mexikói várpsban megkísérlik elrabolni a kubai konzult. Egy kubai technikust meggyilkolnak.

Augusztus: Buenos Airesben elrabolják a kubai nagykövetség két munkatársát, s a diplomaták nyomtalanul eltűnnek.

Szeptember: A guyanai Georgetownban bombát helyeznek el a kubai nagykövetség előtt.

Október: Caracasban, Venezuela fővárosában lövéseket adnak le a kubai nagykövetségre.

November: A kolumbiai Bogotában két bomba robban a kubai nagykövetségen.

1977: Két merénylet.

1978: Három New' York-i merénylet.

1979. január: A perui Limában lövéseket adnak le a kubai nagykövetség rezidenciájára.

Május: A kubai érdekképviselet washingtoni helyiségei előtt bomba robban.

December: Az ENSZ melletti kubai képviselet New York-i székhazában bomba robban, s ez károkat okoz az épületben és az egyik diplomata gépkocsijában.

1980. január: Montrealban bomba robban a kubai képviselet épületének bejáratánál.

Március: New Yorkban meghiúsítják az ENSZ melletti állandó kubai képviselő ellen tervezett merényletet: a diplomata gépkocsija alatt bombái rejtettek el.

Szeptember: New Yorkban terrorista csoportok meggyilkolják az ENSZ melletti kubai képviselet egyik munkatársát.

December: Montrealban bombát helyeznek el a kubai konzulátuson.

nő 9