Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-02-16 / 8. szám

KÉRDÉSEINKRE LEOPOLD HRDY MÉRNÖK, A SZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG MUNKAÜGYI ÉS NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUMA NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI___________________ SZAKOSZTÁLYÁNAK IGAZGATÓJA VÁLASZOL A szociális juttatások módosítása A z elmúlt napokban, néhány élelmiszer kiskereskedel­mi árának emelésével egyidőben, jóváhagytak bizonyos szociális intézkedéseket is. Kérem, tájékoztassa olvasó­inkat, milyenek és kiket érintenek ezek a változások? — Az elmúlt napokban érvénybe lépett szociális intézkedések célja, csökkenteni a hús, a hústermékek és a vendéglői étkezés árának emelkedéséből származó hátrányokat, amelyek elsősorban a szociális segélyből élők életszínvonalában mutatkoztak volna. Egyidejű­leg javul a csökkent munkaképességű és egészségkáro­­sult polgárok anyagi helyzete és a róluk való szociális gondoskodás. A járadékemelés minden egyes fajtára vonatkozik, beleértve az öregségi vagy arányos öregségi nyugdíjat, rokkantsági vagy részleges rokkantsági járadékot, a ledolgozott évek után kiérdemelt teljes és részleges nyugdíjat, az özvegyi, az árvasági járadékot, a feleségi és személyi nyugdíjakat. Emelkedik továbbá a gyer­mekgondozási segély és a családi pótlék. A felsorolt kategóriákon belül mekkora összeggel emelkednek a járadékok ? — Elsősorban azoknak a nyugdíját emelik, akiknek ez az egyedüli megélhetési forrásuk s eddig a legala­csonyabb összeget kapták. Az egyedülállóknál 780 koronáról havi 880-ra, ha az egyén nyugdíjából más személy is kénytelen élni, az eddigi 1330 koronáról 1500 koronára. Növekedik az ellenállásban résztvevők minimális öregségi és rokkantsági nyugdíja; ha a 255/1946-os törvényrendelet értelmében az elsőtől a harmadik ellenállási csoportba vannak besorolva, 100 koronával, ha a negyedik csoportba. 200 koronával. A többi nyugdíj — öregségi, részleges öregségi, rokkantsági, részleges rokkantsági, a ledolgozott évek után kiérdemelt, az özvegyi, a személyi és a feleségi, valamint az árvasági járadék —, ha nem haladja meg a havi 1200 koronát 40 koronával emelkedik, ha meghaladja az 1200 koronát. 30 koronával. E nyugdíjak emelésére 1982 februárjától kerül sor anélkül, hogy ezt külön kérvényezni kellene. Ugyan­úgy 1982. február elsejétől 40. illetve 30 koronával emelkednek azok a nyugdijak, amelyeket csak most vagy az elkövetkező időben kezdenek folyósítani. Ezzel egyidőben a nemzeti bizottságok is — lehető­ségeikhez mérten — emelhetik az egyszeri vagy ismé­telt pénzbeli, esetleg tárgyi juttatások értékét az ala­csony nyugdíjat élvezőknek. A szociális intézkedések hogyan segítik a gyermekes családokat? Hogy a hús és a hústermékek árának növelését a több gyermekes családok kevésbé érezzék meg. a családi pótlékot és a nyugdíjhoz folyósított nevelési járadékot gyermekenként 40 koronával emeltük. Az eddigi 140 korona helyett így 180 koronát, két gyerekre 530 helyett 610-et, három gyerekre 1030 helyett 1150-et. négy gyerekre 1480 helyett 1640-et és minden további gyerekre az eddigi 290 korona helyett 330 koronát folyósítunk. Hasonlóan emelkedik a nyugdíjasok gyermekeinek járadéka; rokkantsági nyugdíjas esetében az egy gye­rekre folyósított segély 230 korona lesz. Száz koronával emelkedik a kötelező katonai szol­gálatot teljesítők minden kiskorú gyermekének járadé­ka. Szintén emelkedik azon katonák feleségének gyer­mekgondozási segélye, aki három évnél fiatalabb vagy rokkant gyermekről gondoskodik, az eddigi 550 koro­náról 650 koronára. Száz koronával emelkedik az anyasági járadék, ha az anya két gyermekről gondoskodik, s az egyik még nem töltötte be második életévét, az eddigi 500 korona helyett 600 koronát kap majd. ha két. két éven aluli gyermekről gondoskodik 800 korona helyett 900-at. három két éven aluli gyermek esetében pedig 1200 korona helyett 1300 koronát. Mindezeknek az emelése kérvényezés nélkül történik. Egyidőben ezekkel az intézkedésekkel emelkednek a nemzeti bizottságok által nyújtható szociális segélyek a több gyermekes, alacsony bevétellel rendelkező családoknak. A már említett, a hús és hústermékek fogyasztói árának emelését kiegyenlítő intézkedéseken kívül további juttatások és népjóléti szolgáltatások módosítására is sor kerül a súlyosabban rokkantak, illetve a huzamos beteg­ségben szenvedők érdekében. Milyen konkrét módosítá­sokról van szó, és kikre vonatkozik ? Az eddigi előírások értelmében a jnb szociális ügyosztályának döntőbizottsága által elismerten rok­kant és állandó gondozásra szoruló, nem intézetben élő és rokkantsági járadékot nem kapó kiskorú gyer­mek esetében a családi pótlékon, illétve a gyermek­­gondozási segélyen kívül ez az összeg 300 Kés volt havonta. 1982. február 1-től kétszáz koronával emel­kedik, tehát havi 500 Kés lesz. Az eddigihez viszonyítva javul azoknak a rokkant állampolgároknak a rokkantsági járadéka, akik rok­kantságát született rendellenesség okozza, vagy akik fiatalon. 28 éves koruk előtt rokkantak meg, tanulmá­nyaik folytatása közben, tanoneviszonyuk alatt, vagy közvetlenül munkába lépésük után. Ilyen esetekben a rokkantsági járadékot nem lehetett az előző jövedelem átalányából megállapítani, számukra a rokkantsági járadék 650 Kés-t tett ki (amit indokolt esetekben a jnb 200 Kés-val emelhetett havonta). A rokkantsági járadékra ezek a fiatalok 26. életévük betöltésétől voltak jogosultak. Az új intézkedések szerint a jára­dékra már 18. életévük betöltése után jogosultak, mégpedig minimális havi jövedelmet: 1400 Kés-t véve alapul úgy. hogy módosult járadékuk havi 930 Kés körül alakul. Ezeknek a járadékoknak a módosítását a bratislavai nyugdíjintézetben kell kérvényezni. Azok a juttatások is emelkednek, amelyeket a nemzeti bizottságok a kis nyugdíjú és beteg, illetve költséges diétára szoruló állampolgároknak — diabeti­kusoknak. tüdöbajosoknak stb. — juttatnak. Az eddigi kiegészítés összege havonta 80 Kés-val emelkedik. Törlik az eddig érvényes, magányosokat sújtó (nőt­lenek. hajadonok, özvegyek, elváltak — vagyis azok, akiknek semmilyen eltartási kötelezettségük sincs) táppénzkorlátozására vonatkozó intézkedéseket is, ab­ban az esetben, ha kórházi kezelésre szorulnak. Az eddigi előírások szerint ezek az állampolgárok kórházi vagy gyógyfürdői kezelésük (amennyiben nem szabad­ságuk rovására történt) idejére a táppénznek csak a felét kapták. Hasonlóképpen feloldják azokat a korlátozásokat is, amelyek a magányos, eltartási kötelezettséget nem teljesítőket érintették, ha a pszichiátrián kívül bármi­lyen más gyógyintézetben kaptak elhelyezést, illetőleg új munkakör betöltésére képzik át őket. Az eddigi előírások szerint, ha intézeti tartózkodásuk négy hó­napnál tovább tartott, járadékukat korlátozták. Ugyancsak ilyen korlátozás vonatkozott azoknak a rokkantsági járadékára is (kivéve a részleges rokkant­sági járadékot), akik ingyenes bennlakásos és 6 hónap­nál tovább tartó munka-átképzésen vettek részt. A felsoroltakon kívül több, a nemzeti bizottságok által megszabott juttatás is emelkedik, mégpedig a vakok, továbbá a drága ortopedikus segédeszközöket használók esetében, akik ugyancsak átképzésen vesz­nek részt, vagy folyamatos munkaviszonyban vannak; vonatkozik ez a rendelkezés azokra a járadékokra is, amelyeket a csökkent munkaképességűek munkába lépésük előtt kapnak. A súlyos mozgássérült rokkantak motoros jármű beszerzéséhez nyújtott juttatása is emelkedik. 1982. február 1-től a nemzeti bizottságok azokban az indo­kolt esetekben is anyagi segítséget nyújtanak, ha a motoros jármű átépítésére van szükség. Ennek az anyagi juttatásnak az összege annyi, amennyibe a jármű átépítése kerül. Mindezeken kívül további módosításokkal is, jutta­tások kibővítésével igyekszünk jobbá tenni a nemzeti bizottságok gondoskodását a rokkantakról és az öre­gekről. Olvasóink nevében köszönöm a tájékoztatást. H. Zsebik Sarolta M j)

Next

/
Thumbnails
Contents