Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-02-16 / 8. szám
fát-' £ r-r .. . Som * JURIJ RITHEU Fény villan a partokon A BEHRING-SZOROSON INNEN ÉS TÚL A CSUKCS AUTONÓM KÖRZET A SZOVJETUNIÓ LEGTÁVOLABBI ÉSZAKKELETI RÉSZÉN FEKSZIK. ZORD ITT AZ ÉGHAJLAT: A TÉL NYOLC-KILENC HÓNAPIG TART, 55 FOKOS FAGYOKKAL TUNDRA VIDÉK: ÖRÖKKÉ FAGYOTT TALAJ, GYÉR NÖVÉNYZET. ÁM A CSUKCS-FÖLD KORÁNTSEM ÉLETTELEN. ISTEN HÁTA MÖGÖTTI VIDÉK VOLT VALAHA, DE LAKÓI - CSUKCSOK, ESZKIMÓK, EVENTEK, JUKAGIROK, OROSZOK — ÁTFORMÁLTÁK ÉS KINCSEIT MINDINKÁBB AZ EMBER SZOLGÁLATÁBA ÁLLÍTJÁK. SOKFÉLE FÉMET TARTALMAZÓ ÉRCEK, KŐSZÉN, FÖLDGÁZ, ROPPANT RÉNSZARVASCSORDÁK, PRÉMES ÁLLATOK, HAL. A VÁLTOZÁSOK JELKÉPE A BILIBINÓI ATOMERŐMŰ, AMELY A CSUKCS-FÖLD SZÁMOS VÁLLALATÁT, VÁROSÁT ÉS MÁS TELEPÜLÉSÉT LÁTJA EL ENERGIÁVAL. JURIJ RITHEU CSUKCS ÍRÓ MONDJA EL, MIT LÁTOTT SZÜLŐFÖLDJÉN, AMELYNEK TÁJAIT, MÚLTJÁT ÉS JELENÉT KALANDOZZA BE. A történészek és etnográfusok egykor igen kezdetleges népeknek ábrázolták Észak lakóit. Olyanoknak, akiknek életszemlélete, nyelve, társadalmi berendezkedése módfölött egyszerű. A tudós férfiakat nem zavarta az az ellentmondás, hogy ezek a szerintük primitív északi népek már régen birtokukba vették a sarkvidéket, gyökeret vertek itt, amikor a civilizált világ még csak első északi expedícióval kísérletezett. A sarkvidéken ősidők óta élnek népek, amelyek meghitt viszonyban vannak e tájjal. A Behring-szoros (csukcs nyelven Irvitgir) környéke az északi emberek szerint eszményi terület a vadászatra. Itt keresztezik egymást a rozmárok, fókák, bálnák vándorlásának útjai. Partvidékén ezért települt sűrűbben az ember. Uelentől Uelkalig vagy negyven lakott hely található! És ez csak a tengerszoros ázsiai partja. Hasonló képet mutat az alaszkai part is, ahol a tengeri vadból élő eszkimók települései az Aleut-szigetektöl a Barrow-fokig és még tovább húzódnak, s ezzel megcáfolják az európaiak szokásos elképzelését, amely szerint mindez puszta, lakatlan vidék. Irvitgir partvidéki lakosságára bajt hozott földrajzi helyzete: nagyon sok hajó hatolt be ide olcsó prémet, rozmáragyarat, szarvasbőrt, halcsontot keresve. Attól fogva, hogy a Behring-tengeren kialakult a rendszeres bálnavadászat, Irvitgirt nemcsak a bálnavadászhajók látogatták állandóan, hanem kalandorok is. A bálnavadászhajók olyan pusztítást végeztek a Behring-tenger bálnaállományában (amely a Csendes-óceán egész medencéjében valaha az egyik leggazdagabb volt), hogy az még ma is érezteti hatását.
