Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-02-16 / 8. szám

knmmpntári ink Párizsban, az FKP XXIV. kongresszusán a párt több mint 700 ezres tagságának képviseletében 2000 küldött, vala­mint számos külföldi küldöttség vett részt. A CSKP delegációját Vasil Bifak, az Elnökség tagja, a KB titkára vezette; az SZKP küldöttségének éllén Konsztantyin Csemyenko, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára állt. A kongresszus jóváhagyta azt a határozatot is. amely kitűzi a francia kommunisták feladatait az elkövetkező időszakra. Az FKP főtitkárává ismét Georges Marchais-t választották meg. A kongresszusi vita befejezése után a küldöttek jóváhagy­ták az FKP XXIV. kongresszusának záróhatározatát. A terje­delmes dokumentum, amelyről még tavaly októberben kezd­tek párton belüli vitát, bírálóan elemzi a párt gyakorlati és elméleti tevékenységét az elmúlt évtizedek során, és megha­tározza az FKP céljait, ezek elérésének eszközeit és módját. A dokumentum megerősíti a kommunisták elhatározását, hogy részt vesznek és hozzájárulnak a szükséges alapvető változások megvalósításához a francia társadalomban. A kongresszusi határozat ismételten megerősíti, hogy a FKP külpolitikájában kiemelkedő szerep jut a béke megőrzé­séért. a leszerelésért és a békés együttműködésért vívott harcnak. Ezzel egyidöben értékeli a szocialista országok jelentőségét és súlyát, élesen elítéli a nemzetközi imperializ­must s mindenekelőtt vezető képviselője, az USA politikáját. Csaknem egy héten át él­vezhették a mükorcsolyá­­zás rajongói az idei lyoni Európa-bajnokságot. A mezőny érdekes váltásokat, meglepetéseket is tartogatott, mint például a két osztrák aranyat, amit a férfiak mezőnyében Schramm, a nőkében Claudia Kris­tofics-Binder vitt haza. A sportpá­rosok versenyében a pálmát ezút­tal az NDK-beli Sabine Baess— Tassilo Thierbach (felvételünkön) kettős szerezte meg. A jégtáncban pedig — a Thorvill—Dean angol páros védte meg bajnoki címét. A 6. hét a nagyvilágban ( \ Legnagyobb feladatunk Feladataink — az egyes emberé vagy az emberi­ségé — szerteágazók, sokfélék és sokasodok. Hol kezdjünk hozzá, mit előbb? — kérdezzük, lett légyen saját házunkról, városunkról avagy a nagyvi­lágról szó. Energiaválság, népesedési explózió. kör­nyezetszennyeződés, lakásínség, világélelmezés és igy tovább, sorolhatnánk még a soknál is többet. Mindezt azonban csak tudomásul vehetjük, sőt még azt is, hogy e problémák megoldására már készen is állnak a tervek és költségvetések, de mindaddig megvalósíthatatlanok, amik legnagyobb és legsür­getőbb közös és egyetlen nagy gondunkat meg nem oldjuk: az atomháború veszélyének elhárítását. Ezt a célt szolgálta az elmúlt héten a Szocialista Intemacionálé leszerelési konzultatív tanácsa kül­döttségének moszkvai látogatása is. A küldöttséget Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, szovjet államfő is fogadta. A szovjet fővárosban a tárgyalá­sokról közleményt adtak ki, amely világosan megfo­galmazta a tárgyaló felek egybehangzó véleményét, nézeteit századunk, korunk első számú, égető prob­lémájáról. De hadd idézzünk a közleményből: „A két fél véleménye megegyezett abban, hogy az atomháború veszélyének elhárítása az emberiség legnagyobb feladata. Minden olyan kísérlettel hatá­rozottan szembe kell szállni, amely az atomkonflik­tus lehetőségének csökkentését célozza. (...) A jelenlegi szakaszban különösen jelentős szerepet kell játszaniuk az európai közepes hatótá­volságú nukleáris fegyverekről szovjet—amerikai megbeszéléseknek. Szükséges, hogy ezek a megbe­szélések konstruktívak legyenek, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú megtartásán alapuló pozitív eredménnyel végződjenek. Megelé­gedéssel állapították meg, hogy egyre nagyobb támogatásra talál az atomfegyveres övezetek és a békeövezetek létrehozásának gondolata Európában és a világ más térségeiben. Európában a leszerelési politika egyik fő célja olyan helyzet megteremtése, hogy ezen a földrészen semmilyen atomfegyver ne legyen, sem közepes hatótávolságú, sem taktikai fegyver." Mi ezúttal az idézet utolsó mondatára szeretnénk fölhívni a figyelmet amely — a hivatalos diplomá­ciai közlemények szigorú szövegezési szabályainak alapján — de mégis kiemeli azt a tényt hogy a tömegek, ha úgy tetszik a „kisemberek" békevágya és -óhaja, szava és akarata, már ott szerepel, már szóba kerül a felső és felsőbb szintű tárgyalásokon, diplomáciai megbeszéléseken. S bár nem vagyunk túlzottan derűlátók, erre aligha lenne jelenleg okunk, ám annyit bizton állíthatunk: a békefelhívá­soknak, a biztonságért és együttműködésért tüntető százezrek menetének az aláírási és egyéb békeakci­óknak nagy a szerepük, jelentőségük. A békét akaró tömegekkel ma már számolni kell. Más egyéb bíztató jelen kívül ez is kiolvasható a szóbanforgó közleményből. Hétfő: Majna-Frankfurtban heves összecsapásokra került sor a város repülőterének további bővítése ellen tiltakozó tüntetők és a nyugatnémet rendőrség speciális készültségi egységei között. Mint ismeretes, a frankfurti repülőtéren újabb kifutópálya építését tervezik, amely elsősorban a NATO céljait szolgálná. Kedd: Az olasz rendőrség — azután, hogy kiszabadította James Dozier amerikai tábornokot a magát Vörös Brigá­doknak nevező terrorszervezet tagjainak kezéből — az utóbbi napokban több személyt tartóztatott le, akiket terrorista cselekedetek elkövetésével gyanúsít. Az olasz rendőrség és a bíróságok ugyanakkor igyekeznek megaka­dályozni. hogy bizalmas információk kiszivárogjanak. Szerda: Fidel Castro kubai államfő fogadta a kanadai parla­ment latin-amerikai és karibi albizottságának nyolctagú delegációját, amely Haiti. Jamaica, Trinidad és Tobago, Costa Rica és Nicaragua után három napot töltött Kubá­ban. A találkozón a Karib-térség, valamint Közép-Amerika égető gondjairól volt szó. Maurice Dupras, a parlamenti albizottság tagja kijelentette, hogy Kanada továbbra sem ért egyet az Egyesült Államok Kuba-ellenes blokádjával. Csütörtök: Az USA-belí Virginia állam képviselői vissza­utasították annak az alkotmányfüggeléknek az elfogadá­sát, amely ebben az államban biztosítaná a nők és férfiak egyenjogúságát. Az AP hírügynökség számolt be a sajáto­san amerikai módra értelmezett demokrácia e szemléletes példájáról. Az utóbbi hetekben Georgia, Illinois és Oklaho­ma parlamentjei is visszautasították ezt a javaslatot. Péntek: Leonyid Brezsnyev e heti találkozója a Szocialista Intemacionálé képviselőivel nagy visszhangot keltett a világsajtóban. Részletesen elemzik a szovjet vezető beszé­dét és a találkozó jelentőségét, s különösen két momen­tumra helyezik a hangsúlyt: az új békejavaslatokra és a genfi találkozóra. Szombat: A salvedori junta kétezer katonája folytatja a harcot a partizánok ellen Usulatan és La Paz keleti tartományokban, s házkutatások során mindenkit letartóz­tatnak, aki a partizánokkal való együttműködésben „gya­nús". Céljuk, hogy megfélemlítsék a lakosságot és a partizánokat. A partizánok ugyanis az utóbbi időben több sikeres hadműveletet hajtottak végre, s a Venceremos rádióállomás felszólította a lakosságot a további harcokra a junta ellen. Vasárnap: Az ENSZ-közgyűlés határozatban élesen elítélte Izraelt a sziriai Golan-fennsik bekebelezéséért. Megállapí­totta, hogy agresszióról van szó, és felszólította az összes tagállamot, hogy szakítsák meg diplomáciai és mindenne­mű más kapcsolataikat Izraellel. Az ENSZ-határozat továb­bá mély sajnálkozását fejezte ki az amerikai vétó miatt, amely megakadályozza, hogy a Biztonsági Tanács szankci­ókat fogadjon el az agresszor ellen, s leszögezi, hogy a vétó valójában az izraeli agresszió helyeslését fejezi ki. (nö 6) LÁNG ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents