Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-12-18 / 51-52. szám
— Az alapiskola 1—4. osztályában tanító pedagógusok zenei tudása nem megfelelő. A továbbképzéssel úgy kellene foglalkozniuk, ahogy átképezik magukat a matematika modem szemléletű oktatására. Többen panaszkodtak az énekkönyvekre. Ezek valóban nem jók. Szakembernek kellene foglalkoznia ezzel a kérdéssel, meg kellene oldani ezt a problémát. Annál is inkább, mert lehetőségünk van megfelelő énekkönyvek szerkesztésére. A gyermekkórusok vezetésére is kellenek a szakképzett karvezetők. A tanítók énekkarából huszonhétnek van kórusa. Kamagyképzés folyik ugyan, magam is közreműködők ebben, de ez még kevés. Nálunk a zenei nevelés még gyermekcipőben jár. Az óvodai zenei nevelés meg éppen... A Tanítók Énekkarában éneklő óvónők alkalmazzák már itt-ott a jó eredményt hozó Kodály-módszert De ez is egyéni kezdeményezés csupán. DUNAJSZKY GÉZA, a CSEMADOK KB művészeti osztályának vezetője a CSMTKÉ szervezőtitkára: — Kórusmozgalmunk fejlődik. Az átlag énekkarok részére adunk ki segédanyagot, egyébként a karvezetők maguk szerzik be a kottákat. Egy-egy fesztiválra a Bratislavai Népművelési Intézet és a CSEMADOK 19 tagú bizottsága határozza meg a kötelező számokat. JÓNÁS KATALIN 1973 óta vezet Pereden (TeSedíkovo) gyermekkórust, jelenleg 60 tagút. Kodálytól, Bárdostól. Szokolaytól énekelnek kórusműveket. A karvezető szerény, pedig gyermekkórusa jelenti hazánkban a „színvonalat,” a kassai (KoSice) Homolya-énekkarral együtt. Aranykoszorúsak. A szlovák kórusok viszonylatában is kiemelkedő a teljesítményük. VESZPRÉMI FERENC 28 tagú női kart vezet Zsitvabesenyőn (BeSeúov), tagjai szövetkezeti dolgozók, diákok, munkások. Újvárban (Nővé Zámky) zenei lektorként dolgozik, itteni tapasztalatai késztetik kifakadásra: — Az 1—4. osztályos énekkönyvekben borzalmas káosz van. Ez a módszertani segédkönyv már nem felel meg. Olyat kellene kiadni, amely a központi tervvel koordináltan tartalmazza az anyagot Az alsó négy osztály énekkönyve meg sem említi a szolmizálást, az ötödik osztályban pedig már megkövetelik, hogy a gyerek teljesen tisztában legyen vele. Sajnos, a Kodály -módszert nálunk nem alkalmazzák. pedig az egész világon használják. KOVÁCS JÁNOS:_________ — Az Újvári Járási Népművelési Központban Kazán József sokat törődik a segédanyag beszerzésével és ügyesen oldja meg. Hogy sikert érünk el a saját énekkarunkkal is, ezt ennek a Műhelynek köszönhetjük, a Tanítók Központi Énekkarának. Legfőbb mozgatója zenei kultúránknak. Jó lenne, ha a szolmizációs módszeren is „átrágnánk” magunkat, hogy azután alkalmazhassuk. HORSICZA FERENC a CSMTKÉ elnöke sajnálkozva említi, hogy Tanítók Énekkarának — akkor százhúsz tagú — alapítójából már csak 18 maradt. De ők képezik a magvát. példamutatók. HAÁSZ ERZSÉBET Rimaszombatból (Rimavská Sobota) jár a CSMTKÉ próbáira. Feleden (Jesenské) a zeneiskola tanárnője. 20 tagú felnőtt vegyeskart vezet ott. — Hetente egyszer próbálok a feledi kórusommal, egy másik nap a rimaszombatival, mert ott is énekelek, ha pedig ide is kell jönni, akkor négy napig nem vagyok otthon. Ilyenkor a féljem és a szüleim vigyáznak a gyerekeimre. Küldenek, hogy csak menjek. Apám a hetvenhez közel is még lelkes kórustag. Amit az ember szívvel-lélekkel csinál, arra mindig szakít időt JÓZSA MÓNIKÁT a próbán karmesterként is láttuk. Galántán egy felnőtt vegyes kórust vezet és a gimnázium leánykórusát. — Most a CSMTKÉ-ban az a gyakorlat, hogy a kórusvezetők dirigálnak időnként egyegy betanult művet. Nagyon hasznos, tanulságos ez számunkra. Ennek az énekkarnak két éve vagyok tagja. Kamagyképző tanfolyamra is járok, a Népművelési Intézettől kapok támogatást. Nagyon örvendetes ténynek tartom, hogy a felnőtt kórusom tagságának a fele fiatal. Arra törekszem, hogy megszerettessem mindegyikükkel az éneklést. Hogy ez nekik is örömet szerezzen. Most éppen Kodálytól tanulunk be három gömöri népdalt VASS LAJOS,_____________ a CSMTKÉ állandó vendégkarnagya 17 év óta vezényel pedagógusainknak. Most épp egy Monteverdi-müvet tanít be. Versenyszámot. Olaszországba készülnek. Goríciába. ott adják majd elő. Azután Kodály: Mátrai képek című művét éneklik. Vass Lajos ismételtet, csiszol a szólamok hangzásain. A déli órákban, amikor már az énekkar tagjai szétszéledtek-, Vass Lajos ezt mondja róluk: — Csodálatos hanganyagot termett ez a föld. Ha a kórus nem havonta, hanem hetente találkozhatna, a világ élvonalába tartozhatnának. Így is olyanokkal kell kiállniuk a versenyt. akik állandóan gyakorolhatnak. És nagyszerű hanganyaguk még fejleszthető volna. Kodállyal való találkozásait és rá gyakorolt hatását kérdem. — Húszéves voltam, mikor először találkoztam Kodállyal. A parasztfurulyások ösztönöztek arra. hogy összeállítsam Furulyaiskolámat. Kodály a jelenlétemben átnézte. S mivel az általa és az Ádám Jenő által létesített módszerhez alakítottam, megbeszéltük, hogy előszót ír a könyvemhez. Telefonon jelentkeztem nála. a lakására hívott. Mikor odamentem élőszóval, fejből kezdte diktálni a szöveget. És ez a 14 sor annyira tömören tükrözi az egész felfogását, hogy ez a találkozás számomra életreszóló volt. Később, az ötvenes években Budapesten a Néphadsereg Művészegyüttesének énekpróbájára hívtuk meg Kodályt. A főpróbán ott volt Tardos Béla és Szabolcsi Bence, aki ezt mondta az éneklésre: — Tanár úr. ez úgy hangzik, mintha Petőfi nyelvén szólna a zene is. Mire Kodály: — Elég baj, hogy 100 év előtti nyelven énekelnek! Az éneklést érezte a legfontosabbnak és rengeteg énekgyakorlatot szerzett minden fokra. Nálunk, Magyarországon az ügyesebbek, általános iskolát végzett gyerekek mindent elénekelnek kottából. Kodály nagy pedagógiai célkitűzésének köszönhetően már az óvodában szinte minden lényegeset megtanulnak. Sajnos, a gimnáziumban azután nagy a visszaesés, mert alig foglalkoznak az énekkel. Ez még megoldatlan probléma. Arra tanított Kodály, hogy a zenélés, az éneklés az áldozatvállalás. fegyelmezettség, emberré nevelés, közösségben élés; a társadalomban mindenkit, akárki legyen is az. gazdagító erő. Ha valakinek a művészetre van igénye, az emberibb életet él. Száz esztendővel ezelőtt, 1882. december 16-án született Kodály Zoltán, a XX. századi magyar zene Bartók mellett legnagyobb alakja. Fábry Zoltán szavait idézve mondjuk: „Kodály halhatatlansága pontos számsor eredménye, tanítványok immár megszakíthatatlan egymásutánja. A legszebb, a legédesebb lánc-lánc-eszterlánc. Gyerekek biztosítják, ifjúság. Kodály elsősorban nagy nevelő volt. Ö is annak tartotta magát: mint praeceptor Hungáriáé lett praeceptor mundi. „Vagyis: mint Magyarország tanítója lett a világ tanítója. „Pedig végeredményben — nem történt más", írja tovább Fábry, „mint hogy egy ember egész életén át konok kitartással, makacs monotóniával és jóságos türelemmel ismételte azt a csodamondatot, amit egy magyar költő egy évszázaddal előbb tragikus fokon, nemzete nagy esettségében, árvaságában vigaszként mondott és üzent: „Fiaim, csak énekeljetek!" Ez a felszólítás — Tompa üzenetében — kétségbeesett mentő sikolyként hatott. A Kodály-felszólitás: reális parancs. Olyan folyamatosság kezdő üteme, mely nem szakadhat meg soha. Ez az ének. ez a zene: az élet, az ember záloga. Életek, emberek: örökösök felelnek érte." Ezek az örökösök pedig mi vagyunk. Felelünk érte. A CSMTKÉ tagjaival Bertháné S. Ilona beszélgetett. A Kodályra emlékeztető és emlékező idézeteket Tóth László válogatta. A felvételeket Könözsi István készítette. (nö27)
