Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-12-18 / 51-52. szám
A fegyverkezési hajsza, ha akarjuk, ha nem, akár figyelemmel kíséijük, akár úgy teszünk, mintha nem létezne, nap nap után betör otthonunkba a televízióval, a rádióval, a sajtóval, és az sem ritka már manapság, hogy a szomszéd híresztelésével: Láttátok? Hallottátok? Már megint valami újat találtak ki... S talán, észre sem vettük, de az utóbbi tíz esztendő alatt mindennapi szóhasználatunkba beférkőztek a kifejezések, mint atombomba, termonukleáris háború, rakétatechnika, neutronfegyver, atomcsapás... Hirosima óta a világ tudván tudja: nem lehet több háború. És mégis: annak a megosztott világnak az egyik felében immár több mint harminc esztendeje erre készülnek az imperializmus katonakörei. Tavaly, eddig soha nem tapasztalt erővel csaptak magasra a békemozgalom hullámai. Olyan emberek, akik sohasem foglalkoztak politikával, álltak és állnak csatasorba, hogy meggátolják a totális világégést. Tudjuk, hogy a békéért harcolni kell, keményen megküzdeni és nem kikönyörögni — így mondta ezt már évtizedekkel ezelőtt Pierre Joliot-Curie. a Béke-világtanács első elnöke. De nem elég csak ennyit tudni. Arról is áttekintésünk kell hogy legyen: mi ellen harcolunk, hova vezetett már eddig is az ún. fegyverkezési spirális, mire mennek el azok a csillagászati összegek, amelyeknek csupán egy hányada elegendő lenne arra. hogy a világ minden baját — az éhínségtől kezdve a lassú pusztulással fenyegető környezetszennyeződésig — rövid idő alatt megnyugtatóan orvosolni lehessen. Lássuk néhány tételét e riasztó számvetésnek. A második világháború befejezése óta az Egyesült Államok a világ mindazon részében, melyek érdekszférájába esnek, kiépítette katonai támaszpontjainak hálózatát, s állandóan korszerűsíti felszerelésüket. A támaszpontok célja: felvonulási területek biztosítása a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamai felé. Az 1500 támaszponton és egyéb katonai objektumon — 32 ország területén — összesen 500 000 katona állomásozik. A térképen látható az alakulatok és a fegyveres erők elosztása. Mire szolgál a nemrég kiképzett gyorshadtest? Ebben a gyorshadtestben 200 000 reguláris katona és 100 000 tartalékos áll bevetésre készen, hogy a földgolyó bármely pontján, bármikor — Caspar Weinberger, hadügyminiszter szerint — „megvédje az Egyesült Államok létérdekeit és biztosítsa az USA vezető szerepét a világban”. Persze, nemcsak a különlegesen kiképzett katonák állnak készenlétben, hanem az Atlanti-óceánon a 6. és 2. flotta 180 hadihajóval, 50 atom-tengeralattjáróval és több mint 800 harci bombázóval. A katonai támaszpontok, illetve objektumok közül csak a legnagyobbak: — Nyugat-Németországban mintegy 200 — a Távol-Keleten több mint 300 Rio de Janeiro Paktum (amerikaközi kölcsönös segítségnyújtási szerződés) ANZUS & Azok az államok, amelyek az Egyesült Államokkal kétoldalú katonai szerződést kötöttek
