Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-12-18 / 51-52. szám

Francisco Goya: A2 óriás (Madrid, Prado). A képet Pánik néven is számon­­tartják, s talán ez a talá­lóbb. Alant a csatamezőn egymásba gabalyodnak a fejvesztett, apró ember­kék, miközben az óriás, a Háború, közönyösen, értel­metlenül és ostobán to­vábblép más, újabb csata­terek felé. Goya a napóle­oni háborúk idején festet­te, 1808 és 1812 között. A Pánik-tói iszonyatosan egyenes út vezetett a Gu­ernicáig, amelyen Picasso már a széthulló világ képét festette meg. És a Guerni­cától...? a költségvetésből az összeget is — annak ellenére, hogy alkalmazásukat nemzetközi egyezmények tiltják. Min­denesetre továbbra is érvényben marad a NATO hivata­los stratégiája: felkészülni mindenfajta konfliktus meg­vívására a teljes atomháborútól a korlátozott helyi háborúkig, s ha szükséges, kész atomfegyverek alkalma­zására, mint ahogy földrészek közötti atomcsapás váltá­sokra is... A készülődést a ..földrészek közötti atomcsapásra” az elnök legújabb döntése is alátámasztja. Az MX-rakéták tárolásáról van szó. Több terv is született, de különböző okokból eddig egyik sem vált be. Most már kiszemelték a helyet Wyoming államban Cheyenne város közelében, s a telepítés munkálatai is hamarosan megkezdődnek, jóllehet a szenátus még nem hagyta jóvá. E rakétatele­pen 100 MX-et fognak tárolni egymás mellé épült silókban, függőleges helyzetben; a száz rakéta — Euró­pára irányítva — tíz-tíz robbanófejet juttathat célba. Persze, az MX-ek tárolása minden korszerű és legkor­szerűbb biztonsági óvóintézkedés ellenére is állandó veszélyt jelent az ottani lakosság számára, és már most, az építkezések megkezdése előtt egymást érik a tiltako­zások. Ez a stratégiai doktrína mintha figyelembe sem venné, hogy az „európai-hadszíntérrel” kapcsolatban teljesen más a nyugat-európai megítélés és értékelés. Sem azt, hogy közben a Szovjetunió egyoldalúan, az ENSZ hivatalos fórumán lemondott az első nukleáris csapás alkalmazásáról, és követésre szólította fel az összes nukleáris hatalmakat. A példa követéséről szó sincs. Ehelyett a tábornokok és a hadiipar „héjái” tovább folytatják a veszélyes szellemidézést. LÁNG ÉVA — az afrikai kontinensen 25, elsősorban Dél-Afriká­ban — az Indiai-óceánban levő Garcia Diegón a több rendeltetésű, megerősített támaszpont — Kuba tőszomszédságában a Guantanamo-támasz­­pont — most folynak a tárgyalások Japán felfegyverzésé­ről (ami szöges ellentétben áll az ország alkotmányával) s támaszpontok kiépítéséről japán területeken és felség­vizeken. A második világháború óta eltelt három és fél évtized alatt a NATO-tagállamok és az Egyesült Államok 117-szer avatkozott be fegyveresen más országok belü­­gyeibe. Az ENSZ-kritériumok szerint mindezek a be­avatkozások kimerítették-kimerítik az agresszió fogal­mát. E fegyveres konfliktusok újabb milliók halálát, rokkantságát okozták s a térségben hosszú évekre vissza­vetették a fejlődést. Ebből a háborús krónikából csak néhány példa: 1950—1953 — A koreai háború, amelyben az amerikai és a délkoreai katonák bakteriológiai fegyvereket is bevetettek. Hárommillió halott. 1954—1962 — Franciaország mint gyarmati hatalom harcolt Algéria felszabadítása ellen. Ezeken a had­színtereken 500 000 katona harcolt. Ez a háború Franciaországnak évente 2 milliárd dollárjába került. Egymillió algériai esett áldozatul. 1964—1975 — A vietnami háború. A halottak száma több millió. A napalm és egyéb vegyi fegyverek bevetése még most is szedi áldozatait. 1967 — Izrael megkezdi támadó háborúinak sorozatát: egyiptomi, szíriai és jordániai területeket kebelez be. Hadi kiadásainak 80 százalékát az Egyesült Államok fedezte. 1973 — A negyedik izraeli agresszió: az Egyesült Álla­mok légi hídon szállít fegyvereket Izraelnek. Ez a katonai támogatás mindmáig tart. 1979 — Az Egyesült Államok tengeri és légi haderőket mozgósít a nicaraguai felszabadító harc ellen. 1980 — A salvadori junta kap. amerikai fegyverszállít­mányokat és katonai tanácsadókat a felszabadító harcok elnyomására. 1982. június 6. — Izrael megtámadja Libanont — Washington tudtával és beleegyezésével. Eddig 30 000 halott és sebesült, 10 000 eltűnt, több mint egymillió hajléktalan. Tudjuk, hogy odaát, a tengerentúlon úgy tervezik, hogy ha már háborúra készülünk, akkor legyen az Európában. Megszületett a rakétatelepítési terv, amely természetszerűleg idegenkedést váltott ki a nyugat-euró­pai NATO-szövetségesekből. Olyannyira, hogy a NATO vezérkarában új tanulmányokról és elképzelésekről fo­lyik a vita. Az új stratégiai elképzelések azonban csöppet sem megnyugtatók, hiszen nem szerepel bennük fegyverzetcsökkentés, még kevésbé a leszerelés. A nuk­leáris fegyverzetek tökéletesítésén kívül inkább arról van szó. hogy a hagyományos fegyverzeteket fejlesszék, mégpedig az elektronika legkorszerűbb vívmányainak kihasználásával. így például az Egyesült Államokban már készül a „Settenkedő” (Stealth) bombázó, amely különleges bevonata révén érzékelhetetlen lesz radarbe­rendezésekkel. Terveznek olyan rakétát is. amely az ellenséges radarállomások megsemmisítésére szolgál, úgy. hogy az állomások által kibocsátott elektronikus hullámok vezetik célba. Továbbá nagy szerepet szánnak az új tervek a vegyi fegyvereknek. Ezeknek fejlesztésére Reagan elnök már ki is adta az utasítást és előirányozta Ki milyen fegyverzetek fölött rendelkezik és mióta EGYESÜLT ÁLLAMOK SZOVJETUNIÓ ATOMFEt nJLm a 40-es évek derekától (bevetve 1945 augusztus) AVEREK 1 a 40-es évek végétől INTERKONTINENTÁLIS ^ ^ STRATÉGIAI BOMBÁZÓK az 50-es évek közepétől az SCkes évek végétöl ATOMTENGEI ALATTJÁRÓK az 50-es évek közepétől az 50-es évek végétől a 60-as évek elejétől-ÖGÉPANYAHAJÓK nincs TÖBBRENDBELI, IRÁNYI ^ \ a 60-as évek végétől ^ rHATÓ ROBBANÓFEJEK _ a 70h.s i évek közepétől ___ NEUTROIN a a 70-es évek végétől, 80-as évek kezdetétől 1FEGYVER nincs (nő 9)

Next

/
Thumbnails
Contents