Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-12-18 / 51-52. szám
ges petefészek, az egészséges magzat kihordására alkalmas anyaméh, csak az a baj, hogy a petefészekből az érett petesejt a petevezeték elsorvadása, összenövése vagy egyéb hibája miatt nem juthat a vezetékbe és nem termékenyülhet meg. Csakis ilyen esetekben segíthetünk; sajnos, így sem mindenkinek. Végtelen türelemre van szükség, egy-egy beavatkozást számtalan orvosi, laboratóriumi vizsgálat előz meg, azon kívül, hogy nem minden petesejt alkalmas a metermékenyítésre. — Úgy tudjuk a napi sajtóból, hogy útban van a második lombikbébi... — Igen. Az I. nőgyógyászati klinikán eddig negyven esetben végeztünk el az in vitro (az anya szervezetén kívüli) megtermékenyítést és juttattuk vissza az anya szervezetébe. Egyrészt az angol tudósok által kidolgozott módszerrel, tehát az anyaméhbe. Másrészt az általunk kidolgozott módszerrel, vagyis a megoperált és helyrehozott petevezetékbe. Hogy mit jelent a Bmóban kidolgozott új módszer, azt már a klinikán levő laboratóriumban tudtuk meg, ahol a petesejt megtermékenyítését végzik. Ebben a tenyérnyi sarokszobában semmi jele annak, hogy a lombikbébi megszületésének legdrámaibb pillanatai itt játszódnak le. A laboratórium vezetője, dr. Jan Tesafík embriológus, a professzor egyik legközelebbi munkatársa, éppen úgy, mint dr. Ladislav Pilka nőgyógyász-sebészorvos. Itt dr. Pilka részletesebben is elmondja, hogy a meddőség gyógyításának ez a módszere miért nem válhat általános, minden meddőség egyedül üdvözítő gyógymódjává, és ő tájékoztat a Bmóban kidolgozott új módszerről. — Csehszlovákia összlakosságát véve alapul, a házasságoknak mintegy 15 százaléka meddő. Ebből a fele azért, mert a félj, másik fele azért, mert a feleség a „hibás”. Az utóbbi esetek felénél a petevezeték deformáltsága okozza a meddőséget — vagyis az össznépességet tekintve nagyjából csak 3 százaléknyi az arány. S ebből a 3 százalékból különböző egészségügyi okokból sem jöhet mindenki számításba. — A mi módszerünk lényege, hogy ha lehet, akkor a műtétileg helyrehozott petevezetékbe helyezzük be operáció közben a megtermékenyített petesejtet. Ezzel megrövidítjük azt az időt, amelyet a megtermékenyített petesejtnek az anya szervezetén kívül kell ..töltenie” a tápoldatban. Ezt a módszert koronázta végül is siker 1982. november 4-én. Dr. Tesafík közben már mindent előkészített. hogy megmutassa, mi szükséges az, ő feladatához: kémcső, tápoldat. Petri-tálkák. a mikroszkóp alá helyezhető homorú üveglencse és a kétféle tinóm műanyag cső. amellyel elszívják az érett petesejtet, illetve az apa ondójával megtermékenyített petesejtet juttatják vissza az anya szervezetébe. — Nagyon pontosan kell dolgoznunk — mondja az embriológus. — Nemcsak napra, szinte órára ki kell számítanunk a petesejt érését. A vételre a műtőben kerül sor, a megtermékenyítésre itt a laboratóriumban. Előzőleg természetesen mindent a legtökéletesebben elő kell készítenünk, a tápoldatot, a műszereket, a tálkákat és a mikroszkóp lemezét testhőmérsékleten tartani és olyan atmoszférikus nyomással, amilyen a testen belül van. A megtermékenyítés a mikroszkóp alatt megy végbe — ezt figyelem —, néha már két és fél. olykor nyolc óra alatt. A megtermékenyített petesejt az ún. kultivációs boxba kerül, ahol a tápoldat, a hőmérséklet, az atmoszférikus nyomás és a legtökéletesebb sterilitás pótolja a természetes környezetet. Innen az anyaméhbe vagy a petevezetékbe ültetjük. Tekintettel a fogantatás rendkívül bonyolult biológiai folyamatára. még a legjobb előfeltételekkel is jelenleg csak a műtétek alig-alig tíz százalékánál következik be a várt eredmény. Ök — mások? Ismét Dvorák professzor egyetemi dolgozószobájában folytatjuk a beszélgetést. — A tudomány minden nagy felfedezését lehet jóra is fordítani, de a fonákjára is. Az in vitro megtermékenyítés is nyilván rejt magában veszélyt... — Természetesen, mindennel vissza lehet élni. ha avatatlan kezekbe kerül. Eddig ilyesmiről nincs tudomásunk, az orvosközösségek etika ellen nem vétenek. Persze, bizonyos negatív mozzanatokat nem lehet kizárni. Az ügy kárára lehet a tőkés országokban az anyagi szempont, a túlzott és az etikailag nem a legszigorúbban vett népszerűsítés, ami fölösleges reményeket ébreszthet a meddő nők között; egy-egy család vágyának teljesülését megakadájozhatják vallási előítéletek. A világ első lombikbébijének történetét a Brown házaspár jó pénzért eladta a londoni Daily Mailnek. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő. pácienseink és mi magunk is feltétlenül ragaszkodunk a teljes anonimitáshoz. A műtét a családok legszentebb magánügye. — Várható, hogy a lombikbébik fejlődése esetleg eltérő lesz, később nem következhet be pszichikai törés az életükben? — Louise ma már négy és fél éves, a születésekor is, ma is a legjobb egészségnek örvend, testileg-lelkileg a lehető legnormálisabban fejlődik. Eddig minden lombikbébi teljesen egészségesen jött a világra, az anyák is kitünően érzik magukat. És későbbi pszichikai törés sem feltételezhető. Miért is? Szüleik ..valódiságában” sohasem kételkedhetnek, hiszen ebben az esetben még az apa is száz százalékosan biztos, nemcsak az anya. mint ahogy a régi római törvény állítja — fűzi hozzá mosolyogva a professzor. — Talán az a tudat, hogy ők „mások” . . . ? — Ők nem „mások", csak fogantatásuk körülményei eltérők, de ez semmiképpen nem lehet hatással lelki fejlődésükre. Különben is az orvosi titoktartás, a fölösleges népszerűsítés elkerülése az ő biztonságukat, nyugalmukat is szavatolja, legalábbis minálunk. Lev Tolsztoj írja gyermekkorát idézve: . . . „Az ötéves gyermektől engem csupán egy lépés választ el. Az ötéves gyermeket az újszülöttől mérhetetlen távolság. A magzatot és az újszülöttet már egy egész szakadék. És a magzatot a nemléttől már nem szakadék választja el, hanem maga a megfoghatatlan.” A tudomány ezt a tolsztoji megfoghatatlan! közelítette meg. S a brnói kutatócsoport a nagy tudósok alázatával állítja a családok és végső fokon az emberiség szolgálatába N.„ teé**. M"*” * . „ „ kisbaba meg-A bmói kutat^k^e módszert tbízületése ^ n6 meddokéletesiteni ke , «eloldhassákségenek béklyóját íelo elvétele Könozsi » Első lombikbébink
