Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-12-18 / 51-52. szám
Ajándék Hiába a régi jó közmondás, miszerint ajándéklónak nem nézik a fogát, mintha manapság éppen ez lenne a fontos. Az ajándékló foga, illetve az értéke. Jószándékú reklámszövegeink melyek szerint a legszebb ajándék a könyv, egyre halkabbak. Igaz, hogy a legszebb, de nem a legdrágább, s inkább úgy mondanám, a könyv napjainkban ajándékkísérővé degradálódott. Igaz, sokan alapos gazdasági megfontolással karácsonyra időzítik az amúgy is szükséges holmik beszerzését, a mosógépet, a mixert, a sífelszerelést a magnót, a korszerű életvitel használati és fényűzési tárgyait. Divat ellen nincs orvosság, legfeljebb annyi, hogy majd elmúlik, s majd jön egy újabb. Ezért meg sem kísérelem néhány sor erejével meggyőzni az olvasót arról, hogy itt-ott túlzásba viszi e cikkek halmozását. Ha telik rá, vegye, azért kínálja a kereskedelem; s egyik veszi, mert a másiknak is van, a harmadik pedig éppen ezért már jobbat feltűnőbbet keres, olyat amilyen sem egyiknek, sem másiknak nincs. Hadd pukkadjanak, s hadd legyen ő más, különb, tehetősebb, ügyesebb, aki beszerzi a föld (pult) alól is. Ez is verseny, újgazdagék, magamutogatók rivalizálása. Ők már nem változnak, amíg meg nem únják, vetélkednek. De a gyerekek! A pedagógusok a megmondhatói, hogy az elsős gyerek már tipegő korában megkapta a magánál nagyobb, álló-járó-beszélő babáját, amely nem is mozdítható — el ne törjön —, szinte csak nézhető. A tizenhét féle labdát a hat-tíz doboz kockát, a tizenhárom irányítható, felhúzható autót, buszt, traktort, tankot, amihez hozzá sem kell nyúlni, megy, sípol, fütyül, tülköl magától. Nem sorolom: szülő és nagyszülő minden házban tudja, sóhajtozva rakja helyre, ha elő hagyta venni a megszámlálhatatlan kétszekrénnyi játékot amelyről mentegetőzve szokta mondani: ajándékba hozták neki a rokonok, az ismerősök stb. Mennyivel több lenne a gyerek számára a korához illő rongybaba, a könnyen mozgatható, öltöztethető-vetkőztethető puha műanyagból készült, amin kapcsolni, fűzni megtanul, amit lehet dajkálni, fürdetni, hintáztatni! S mennyivel tartósabb öröm forrásává válna — ha már ajándékot vesz a rokonság — a könyv, bármennyi lenne is belőle! Bőséges a választék pedig, mégis lebecsült, szerény kísérője az óriás macinak, a szoba- vagy falidísznek inkább való hatalmas játékállatoknak, a méregdrága divatjátéknak, a monchichinek. Játékból — kevesebb több lenne. Viszont könyvből, lenne bár tízszerese, mégsem tenne elég... Ki tudja, talán a jövő karácsony elhozza ennek a divatját is ? Bár, ha meggondolom, az igazi értéket képviselő eszközök és tárgyak nem tűrik a külsőséges szeszélyeket, hát inkább azt kívánom, érjünk fel — és el — méltó megbecsülésükig. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET Fotó: M1NÁCOVÁ A Szlovákiai Nöszövetség hetilapja XXXI. évfolyam Főszerkesztő: HARASZTI-MÉSZÁROS ERZSÉBET Főszerkesztő-helyettes: JANDÁNÉ HEGEDŰS MAGDA Grafikai szerkesztő: SCHREIBER KATARINA Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB ZlVENA kiadóvállalata. 812 64 Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség 812 03 Bratislava, Martanoviéova 20. Telefon — titkárság: 585 19; főszerkesztő: 549 25 — Tetjeszti a Posta Hírlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési díj negyedévre 36.40 Kés. — Külföldi megrendelések: A Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat — PNS. Üstredná expedicia a dovoz tlaée. 817 59 Bratislava, Gotlwaldovo nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V.. József-nádor tér 1.) — Előfizetési díj: egyéni, évi 180,— Ft — közületi 220,— Ft — Csekkszámlaszám MNB 215-96162 — A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaőiame, n. p.. 042 67 Koüice, Svermova 47. Indexszám: 49413 Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon: Nagy László felvétele
