Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-12-18 / 51-52. szám
ELENA LITVAJOVÁ, A CSKP KB ELNÖKSÉGÉNEK TAGJA, A SZLOVÁKIAI NŐSZÖVETSÉG ELNÖKE Minden az embereken múlik szocialista életmód kialakításában rendkívül nagy szerepet játszó közszolgáltatási hálózat fejlettségét, s határozta meg azokat a feladatokat, amelyek nöszövetségünkre és a nőkre hárulnak a helyzet javításában. Minden egyes embernek személyes felelősséget kell éreznie a hiányosságok feltárásáért és kiküszöböléséért, szóvá kell tennie a hibát, nem szabad elhallgatnia jobbító ötletét, mert csak társadalmi összefogással érhető el, hogy szebb lakásban lakhassunk, ahol kevesebb a műszaki hiba, hogy időben jöjjön és jó munkát végezzen a szerelő, hogy elromlott háztartási gépeinket pár napon belül megjavítva kapjuk vissza, hogy ne várakozzunk hónapokat, éveket „hiánycikkek" beszerzésére, hogy a kereskedelem értünk legyen, a mi igényeinket tartsa szem előtt, hogy ne kelljen minden vegytisztításra szoruló ruhadarabbal a városokba szaladnunk, hogy a lakótelepi járulékos beruházások — szolgáltatóházak, bölcsődék, óvodák, üzletek — a lakásokkal egyszerre készüljenek el. Mert csak úgy élhetünk békésebb, nyugodtabb otthonban, családjainkban is csak úgy \ fokozható a harmónia és a demokrácia, ha bennünket szolgálnak, értünk vannak mindezek a létesítmények. Erről is szólt Elena Litvajová, amikor többek közt az alábbiakat mondta: Népünk jólétének fokozása, elért életszínvonalunk megszilárdítása, mindennapi életünket, elégedettségünket befolyásoló tényezők javítása ugyanolyan fontos feladat társadalmunkban, mint bonyolult és igényes gazdasági teendőink hibátlan elvégzése. Ezért is, azért is felelősek vagyunk mindannyian: ki-ki saját képességei, lehetőségei, hatásköre mértékében. Mit és mennyit tehet népjólétünk javítása érdekében tömegszervezetünk, a Szlovákiai Nőszövetség, hogyan javíthatná együttműködését a nemzeti bizottságokkal ? — erről tanácskozott az SZNSZ KB november végi plenáris ülésén. A főbeszámolóban Elena Litvajová elemezte kritikusan a A jelenlegi bonyolult és igényes gazdasági helyzetben a népjóléti feladatok teljesítését társadalmunk a kommunista párt vezetésével rendkívüli erőfeszítéssel igyekszik megoldani a dolgozók széles tömegeinek mozgósításával, a fejlett szocialista társadalom építésében való részvételük cselekvöbbé tételével, a CSKP XVI. és az SZLKP kongresszusán kitűzött feladatok megvalósításával. Ezekben a törekvésekben jelentős szerepet játszanak a nemzeti bizottságok. A nemzeti bizottságok tevékenységének tökéletesítésében, munkájuk hatékonyságának növelésében látjuk a szocialista demokrácia fejlesztésének fő vonalát, a dolgozók irányításában való részvétele kiszélesítésének legjobb módszerét. Elengedhetetlen, hogy a nemzeti bizottságok az elkövetkező években a lakosság szükségleteinek kielégítése érdekében jobban kihasználják az anyagi eszközöket és a helyi lehetőségeket. javítsanak lakáshelyzetükön, a szolgáltatásokon, az oktatási és kulturális ügyek intézésén, javítsák az élet- és lakókörnyezetet és az egészségügyi ellátást. Továbbá: hatékonyabban kell szorgalmazniuk a gazdaság belterjes fejlesztését, a jobb munkaerögazdálkodást, az ésszerűbb beruházási építkezéseket. gazdaságosabban kell megvalósítaniuk a körzetesitett területi egységek komplex gazdasági és népjóléti fejlesztését. még több embert bevonva a nemzeti bizottságok munkájába és kibővítve a választott szervek és képviselők feladatkörét. Tökéletesíteniük kell együttműködésüket a társadalmi szervezetekkel a lakosság szocialista nevelése érdekében, hogy nagyobb kezdeményezésű kedvvel és közéleti aktivitással vegyenek részt a társadalmi feladatok vállalásában és fejlesztésében. Ezekkel a kérdésekkel nem először foglalkozunk. Bőséges tapasztalatokra, elméleti és gyakorlati ismeretekre tettünk szert mind alapszervezeleinkben. mind szervezetünk központi apparátusában, legfelsőbb szerveink ülésein és kongresszusainkon is napirendre tűztük. Számos feladatot sikeresen teljesítünk, jól dolgozunk a képviselőnőkkel. Lényegesnek tartjuk azonban, hogy ezt a jól bevált együttműködést továbbfejleszszük mind a falvainkban, mind a városokban, ahol közvetlenül oldják meg_a lakosság szükségleteinek kielégítését, illetve hoznak döntéseket létfontosságú kérdésekben. Szervezeteink és tisztségviselőink együttműködése a nemzeti bizottságok képviselőnőivel eddig is jó volt, de még jobbá, tartalmasabbá kell tennünk. Ha a nemzeti bizottságokkal való együttműködés javításáról szólunk, mindenekelőtt társadalmunk gazdaságfejlesztésének feladataira és problémáira gondolunk. Életszínvonalunk magas mércéjét megtartani, illetve még magasabbra emelni nem könnyű. Ez népgazdaságunk azon jelentős területeire is vonatkozik, amelyek a nemzeti bizottságok irányítása alá tartoznak. Tudjuk azt is, hogy a hetedik ötéves terv feladatait teljesíteni, céljait elérni csak úgy lehet, ha tudatosabban és következetesebben valósítjuk meg hosszú távra szóló gazdasági stratégiánkat: munkánk hatékonyságának növelését, minőségének javítását minden területen. Jámbor óhajok azonban nem visznek közelebb bennünket céljaink megvalósításához, józan mérlegelésre és cselekvésre van szükség. A mi tevékenységünkben is abból kell kiindulnunk, melyek azok a részkérdések és -problémák, amelyeknek megoldása a leginkább segít népgazdaságunk általános gondjai enyhítésében. Számításba kell vennünk adott lehetőségeinket, erőnket, s hogy miként tudjuk ezt vagy azt a problémát a lehető leghatékonyabban és leggazdaságosabban megoldani. A közélet fejlesztésének hatékony eszköze, mint azt tapasztalataink évek óta bizonyítják, a Nemzeti Front választási programja, lebontva a komplex falu- és városfejlesztési tervekre. S itt jogos büszkeséggel emelhetjük ki immár tízéves részvételünket e programok teljesítésében, a nők szívéhez oly közelálló akcióinkat, a Jó ötlet aranyat ér és a Mindent az emberért mozgalmat. A példák — több tucatnyi gyermekintézmény, bolthelyiség, szolgáltatás — világosan tanúsítják, hogy a választási programok teljesítésében közös erővel olyan eredményeket lehet elérni, amelyek valóban a nők, a családok, az állampolgárok, tehát mindannyiuk szükségleteinek kielégítését szolgálják. Egyértelműen állíthatjuk, éppen a Mindent az emberért mozgalom vált klasszikus példájává annak, hogy ha egy-egy cél érdekében közösen kezdeményezünk, egyesült erővel is munkálkodunk: a nemzeti bizottságok, a képviselőnők, a szervezők, a nőszövetség minisztériumok, helyi gazdálkodási vállalatok nőlapjaink, a Nő, a Slovenka és más társadalmi szervezetek akkor szép eredményeket érünk el. Az ilyen közös erőfeszítéssel megvalósított feladatoknak nemcsak gazdasági hasznuk van. hanem gyümölcsöznek a gyermeknevelésben, az emberek tudatának formálásában, a polgárok öntudatának fokozásában. Az elkövetkező időszakban a nemzeti bizottságokkal közösen azokra a feladatokra összpontosítjuk figyelmünket, amelyeket a CSKP KB 6. és az SZLKP KB ülése gazdasági és politikai szempontokból kiemelt, fontosnak tartott: lakásépítkezés és lakáskultúra, közművesítés és szolgáltató létesítmények a falvakban és a városokban, jobb lakásgazdálkodás, a lakások és házak korszerűsítése és karbantartása. Véleményünk szerint ezekben a fontos kérdésekben alapszervezeteinknek a jövőben kezdeményezőbbeknek kell lenniük. Nagyobb nyomást gyakorolhatnának a lakásgazdálkodási vállalatokra, javíthatnák együttműködésüket a lakásszövetkezetekkel. hatékonyabban ösztönözhetnek a régebbi lakások felújítását. Azt sem nézhetjük közönyösen, ha vadonatúj lakások gondatlanság következtében esetenként tönkremennek. Nem hiányozhat sem a szakszerű, sem a polgári ellenőrzés, a rongáló lakókat felelősségre kell vonni, és ragaszkodni hozzá, hogy a lakásokat rendszeresen és következetesen karbantartsák az illetékesek. Ebben a nőszövetség tagjai szorosan együttműködhetnek a képviselőnőkkel és a polgári bizottságokkal. Nem kerülhetjük meg a tömegközlekedés hiányosságait sem — nevezetesen ami az ingázókat és az iskolásokat illeti. Ezzel a kérdéssel bírálóan foglalkozott már 1979-ben az SZNSZ kongresszusa. Ha'azóta történt is javulás e téren néhány járásban, a jelenlegi helyzettel nem vagyunk elégedettek. Nem fogadhatjuk el mentségnek a benzinhiányt ott, ahol valójában a munkaszervezésben van a hiba. Nekünk nem mindegy, ha a dolgozó nőknek, kisgyermekes anyáknak, aránytalanul hosszú ideig kell utazniuk a munkába, vagy ha télidőben ők és gyermekük megbetegszik a hosszú várakozásban. mert valaki felelőtlenül végzi a munkáját. E téren is szorosabb együttműködésre van szükség a járási nemzeti bizottságok közlekedésügyi osztályaival. Legfelsőbb párt- és állami szerveink az utóbbi időben napirenden tartják a szolgáltatások fejlesztését és javítását, melyek túlnyomórészt a nemzeti bizottságok irányítása alá tartoznak. Segítségünket, törekvéseinket ezen a téren ismét a Mindent az emberért mozgalommal dokumentálhatjuk. S mivel a párt központi bizottságának 6. ülésén nemcsak elemezték a szolgáltatások jelenlegi helyzetét, hanem a hiányosságok okait is feltárták és rámutattak az adott helyzetből kivezető útra. hogy nőszövetségünk e téren is hatékonyabb munkát fejthet ki. Tudjuk, hogy a szolgáltatások fejlesztésében és javításában a főszerep továbbra is a szocialista vállalatoké és szolgáltatási szervezeteké, amelyek a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartoznak, továbbá a termelő- és a lakásszövetkezeteké. Az utasítás szerint bővíteniük kell a lakosságnak nyújtott — az eddiginél jobb minőségű és sokrétűbb — szolgáltatásokat. Eddig, sajnos, számos ilyen vállalat ezt nem tette, ehelyett inkább különböző kooperációk útján jutott könnyebben nyereséghez, olykor a nemzeti bizottságok csendes beleegyezésével. A szolgáltató szervezeteknek, a helyi gazdálkodási vállalatoknak körülbelül csupán egy negyede nyújt a lakosságnak szolgáltatásokat! A negatív következmény ismeretes: a lakosság jó része kénytelen a „fusizókhoz” fördulni. A szolgáltatások fejlesztésével és javításával foglalkozó kormánydokumentumokat minden tisztségviselőnknek át kellene tanulmányoznia, hogy részletes ismeretek birtokában hatékonyan tudjanak érvelni a szükséges helyeken. Szervezetünk e téren kétségkívül többet is tehetne, nagyobb kezdeményező lendülettel, határozottabb fellépéssel. A kereskedelem is azok közé a gondok közé tartozik, amelyek napirenden vannak. A hiányosságokat számbavéve megállapíthatjuk, hogy felszámolásukra mi sem törekszünk mindig a legcélravezetőbben. Az illetékes szerveknek is az eddiginél többször kellene bevonniuk a nőszövetségünk tisztségviselőit és tagjainkat, az intenzívebb és hatékonyabb társadalmi ellenőrzésbe, megfelelő jogcímet adva a szükséges beavatkozáshoz. Az elmondottak az egészségügyi szolgáltatásokra is vonatkoznak. ám fel kell tennünk a kérdést, hogy mint a nők szervezete, ismeijük-e elég behatóan az egészségügyben dolgozók problémáit? A járásokban többet kellene ezekről a kérdésekről beszélni, közösen keresni a negatív jelenségek felszámolásának útját-módját. a helyzet javításának lehetőségeit. A Szlovákiai Nőszövetség és a nemzeti bizottságok együttműködésének legfejlettebb és legszélesebb területe a tömegpolitikai és a politikai-nevelői munka. Ez az együttműködés életünk olyan fontos meghatározóira is vonatkozik, mint az életkömyezet, életstílus, gyermeknevelés vagy személyiségfejlődés és önmegvalósítás. A lakótelepi életmód és -környezet javítása, ellátottsága különösen fontos, hiszen a családoknak a fele, és főleg a fiatal családok a lakótelepeken élnek. Arra kell törekednünk, hogy ezek ne csak „alvóvárosok” legyenek, hanem az ott lakók jól is érezzék magukat ebben a környezetben. De bármit teszünk is. bármilyen formában folytatjuk vagy vonjuk szorosabbá együttműködésünket a nemzeti bizottságokkal, képviselőnőkkel, a polgári testületekkel, nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy minden az embereken múlik és mindent az emberért teszünk. r.:
