Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-11-30 / 49. szám
"\ Versenyezzen velünk a barátsággyűrért! A fasiszta Németország kapitulációja (1945. május 9.) és a Németország legyőzéséről szóló Deklaráció aláírása után (1945. június 5.) a Szovjetunió hozzáfogott nemzetgazdaságának felélesztéséhez. Úgy is mondhatnék, hogy az ország újjáépítéséhez, újraalapozásához. Hiszen a fiatal szovjet állam a Nagy Honvédő Háborúban több mint 20 millió embert vesztett, 1710 városa semmisült meg, közel hetvenezer faluja lett rommá, 31 800 üzeme és gyára vált üzemképtelenné, százezernél is több kolhoza és szovhoza szűnt meg termelni, vasúti hálózatának tetemes része, mintegy 65 000 kilométer vált használhatatlanná. És sorolhatnánk még a veszteségeket, s talán egy adat még ide is kívánkozik: 84 000 iskolát tettek a földdel egyenlővé a hitleri fasiszta csapatok. Miért lényeges ez utóbbi adat? Mert a felemelkedés egyetlen útja a tudományosság a társadalmi élet minden területén. Lenini elv ez, amelyet az Októberi Forradalom után tűzött feladatul maga elé a Szovjetunió Kommunista Pártja, kezdve az analfabétizmus megszüntetésének programjával, a nemzetiségi jogok biztosításán át (irodalmi nyelv megteremtése azon nemzetiségek számára, amelyeknek még nem volt, nemzeti és nemzetiségi alap-, közép- és főiskolák megnyitása stb.) egészen a legmodernebb tudományok támogatásáig, mindent. A nemzetközi politikai helyzet nem teremtett megfelelő feltételeket e „országalapító" munkához. Igaz, a négy győztes nagyhatalom (a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország) kezdeményezésére megalakult az Egyesült Nemzetek Szövetsége (1945. június 26-án 51 ország írta alá az Alapokmányt), 1945. augusztus 2-án pedig három nagyhatalom (a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia) aláírta a potsdami szerződést, ugyanakkor azonban augusztus 6-án az Egyesült Államok a Japán elleni háborújában bevetette az atombombát, amit az egykorú dokumentumok is a Szovjetuniónak szánt figyelmeztetéseként tárgyalnak. Winston Churchill pedig már augusztus 16-án, a pariamentben mondott beszédében élesen támadta a potsdami megegyezést és lényegében meghirdette a hidegháborús politikát. A Szovjetunió — szintén a lenini politika értelmében — ilyen körülmények között is a ' békés építést szorgalmazta, legfontosabbnak 5. KÉRDÉSÜNK: Mikor valósult meg Valentyina Tyereskova űrutazása? 1. 1962 2. 1963 3. 1964 Versenyezzen velünk a barátsággyűrűért! A helyes választ a megjelenéstől számított hat napon belül küldjék be címünkre: a NÖ szerkesztősége, 812 03 Bratislava, Martanovicova 20. Hat részes versenyünkben 10 szép nyereménytárgyat sorsolunk ki versenyzőink között. (nő 8 a békét tartotta. Ezért kötött meg számtalan kétoldalú szerződést az említett nemzetközi egyezmények mellett, és ezért összpontosította figyelmét országa és az alakuló szocialista tábor védelmi erejének növelésére, a szovjet állam gazdasági és tudományos fellendülésére. Elsődleges, természetesen, az ország megvédése volt, ami azonban szorosan összefüggött a gazdaság fellendítésével és a tudomány további fejlesztésével. Nos, a 4. ötéves terv (1946—1950) a népgazdaság minden ágazatában elérte, sőt túlszárnyalta már 1950 tavaszára az előirányzott célokat. Az 5. ötéves tervet 4 év és négy hónap alatt teljesítette az ország népe. A hatodik ötéves terv (1 956— 1960) a gazdasági mechanizmus változása miatt megszakadt és hétéves távlati tervként teljesítődön (1959—1965). A gazdasági mechanizmus változásának a lényege a körzeti gazdasági egységek önrendelkezési jogának növelése és felelősségének meghatározása az adott terület fejlődéséért. Ugyanakkor a hadászatban a tudomány segítségével növelni tudta a Szovjetunió saját és a többi szocialista ország biztonságát. Már 1947-ben bejelentették, hogy számukra sem titok az atombomba gyártásának folyamata, így az Egyesült Államok elvesztette kiváltságos helyzetét: nem tudta többé az atomfegyverrel zsarolni a szocialista országokat. 1949- ben hajtotta végre a Szovjetunió az első sikeres atomrobbantási kísérietet. Mindez a szovjet tudomány fejlődésének vitathatatlan bizonyítéka. A lenini békeprogram folytatásának bizonyítéka pedig az, hogy az atom felhasználására a kezdetektől fogva többirányú kísérletezés folyt a Szovjetunióban. Ennek eredményeként adták át már 1954-ben az első atomerőművet, amely nagymértékben hozzájárult az ország villamosításához. Közben ezerszám épültek az iskolák, a tudomány fejlődésével új középiskolák nyíltak és új irányzatok a főiskolákon. A nemzetiségi területeken, a szövetségi köztársaságokban minden tudományágat anyanyelvükön sajátíthattak el a diákok, az ezeken a területeken működő orosz tannyelvű iskolákban kötelezővé tették a nemzetiség nyelvének oktatását. 1953-ban átadták a Lomonoszov Egyetem komplexumát. Nagy jelentőségű volt a tudományok fejlődésében az 1958-ban hozott új iskolatörvény, amely elsődleges feladatként tárgyalja az elmélet és a gyakorlat szorosabbá tételét, ugyanakkor a kőtelező elvégzendő iskolai évfolyamok számát hétről nyolcra emeli. A szovjet tudomány fejlődésének legmarkánsabb bizonyítéka a világürkutatásban elért sikerek. Ki ne emlékezne arra, hogy az első embert a világűrbe a Vosztok—1 elnevezésű rakéta repítette. Jurij Gagarin összesen 108 percig tartózkodott a világűrben, egyszer kerülte meg a Földet. Mindez 1961. április 12-én történt. Az első közös űrrepülést is a szovjet tudósok és kozmonauták valósították meg 1962-ben (Vosztok—3, fedélzetén A. Nyikolajev és a Vosztok—4, fedélzetén P. Popovics). Az első női ürpilóta — mint ahogy a második is — szintén szovjet ember volt, Valerjtyina Tyereskova. Ez az óriási fejlődés végérvényesen meggyőzte a világot a néphatalmú országok korlátlan lehetőségeiről.
