Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-11-30 / 49. szám
KÉT ÉVVEL EZELŐTT — 1980 JÚNIUSÁBAN, KOPPENHÁGÁBAN A NEM KORMÁNYKÖZI SZERVEZETEK FÓRUMÁNAK MINTEGY 8000 RÉSZTVEVŐJE JAVASLATOT NYÚJTOTT BE ARRÓL HOGY OKTÓBER 25-ÉT KIÁLTSÁK KI A NŐK BÉKÉÉRT ÉS LESZERELÉSÉRT INDÍTOTT MOZGALMA NAPJÁNAK. A JAVASLAT LELKES VISSZHANGRA TALÁLT, ÉS ELFOGADTÁK. HA ÖSSZESZÁMOLNÁNK, HOGY AZ IDÉN HÁNY NÖ ÍRT ALÁ BÉKEFELHÍVÁST, HÁNYÁN MENETELTEK BÉKEMENETBEN, HÁNYÁN HALLATTÁK HANGJUKAT MINDENNEMŰ HÁBORÚ ELLEN, MILLIÓS NAGYSÁGRENDŰ SZÁMOKAT KAPNÁNK. ILYEN HATALMAS MA A NŐK BÉKEMOZGALMA, AMELYBEN KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOK, KÜLÖNBÖZŐ VILÁGNÉZETŰ, KÜLÖNBÖZŐ TÁRSADALMI HELYZETŰ, NÉZETŰ, ÉLETKORÚ ASSZONYAI ÉS LEÁNYAI TALÁLKOZNAK, ADNAK EGYMÁSNAK KEZET. NÉHÁNYUKAT AZ IDÉN HAZÁNKBAN IS ÜDVÖZÖLHETTÜK; AZOKAT, AKIK AZ IDEI LEGNAGYOBB AKCIÓ, A BÉKEMENET '82 RÉSZTVEVŐI VOLTAK. MIT TETTEK EDDIG A BÉKÉÉRT S MINT SZÁNDÉKOZNAK TENNI A KÖZEUÖVÖBEN, ARRÓL VALLJANAK ŐK MAGUK: A BÉKE SZÓSZÓLÓI békéért és a szabadságért küzdő nők nemzetközi ligája amerikai szekciójának is. Rochesterben ötven különböző szervezet tagjaiból ötven tagú tanácsot állítottunk föl, amely szociális, egészségügyi, környezetvédelmi és egyéb fontos vonatkozásban a lakosság érdekeit van hivatva védeni. Idegtépő munka ez, sok türelmet, határozott következetességet igényel. De meg is van az eredménye. Tevékenységünkben szükségszerűen és logikusan egyre inkább előtérbe kerül a békéért és a leszerelésért vívott harc, mert a növekvő hadi kiadások miatt egyre apadnak a szociális és művelődési programokra szánt összegek. Jelenleg aláírásokat gyűjtünk a nukleáris fegyverek befagyasztásáért és a más országok belügyeibe való amerikai beavatkozás ellen. Ott voltunk az amerikai történelemben eddig legnagyobb háború ellenes tüntetésen is New York-ban, június 12-én, ahol valóban milliók juttatták kifejezésre békevágyukat. Tiszta lelkiismerettel állíthatom, hogy az amerikaiak többsége békét akar. Szvetla Ocetova, Bulgária, olimpiai bajnok: Amikor Olümpiában kigyulladt a szent tűz, göröghonban megszűnt minden háborúskodás, a legádázabb ellenségek is letették a fegyvert s az emberek a közeledés útjait keresték. Ilyen országra szóló esemény volt ez a nemes versengés. Az olimpiai játékok a legújabb kori történelemben is arra hivatottak, hogy erősítsék a barátságot, a békét, a megértést, a nemes versengést. Sok országban, több földrészen sok sporttalálkozón voltam jelen, olimpiai falvak lakója voltam. Ezekben mindig megtaláltuk a közös nyelvet, a béke és a barátság nyelvét. Hasonló légkör, szinte olimpiai szellem alakult ki az idén a Békemenetben is. A reakció hiába igyekezett éket verni a békemozgalomba, gyengíteni erejét. Minden ilyen törekvés ellenére a békemozgalom egyre izmosodott, hatalmasodott. Szeretném, ha az olimpiai tűz — a béke jelképe — még több ember szívében kigyulladna. Hogy a jövőtől való félelem nélkül, békében dolgozhassunk, tanulhassunk, nevelhessük gyermekeinket. Ez közös óhajunk, s hogy teljesedjék, azért mindenkinek tennie kell valamit. Sarla Sarma, India, az indiai nők nemzeti föderációjának elnökhelyettese; Az indiai nők nagyon aktívak a békemozgalomban, országszerte találkozókat szerveznek a „béke és a nemzetek barátsága" jelszó alatt és legfőbb követelményük, amit állandóan hangoztatnak az, hogy az Indiaióceán térsége atommentes békeövezet legyen. Szervezetünk vándorkiállítást állított össze, amely az amerikai katonai jelenlétet szemlélteti ebben a térségben. A kiállításnak mindenütt nagy visszhangja van. Sokakra szinte sokkszerűen hatott, amikor megtudták, hogy a világ különböző részeiben az Egyesült Államoknak 2500 jól felszerelt katonai támaszpontja van. Továbbá a legerélyesebben tiltakozunk a szomszédos Pakisztán militarizálása ellen, ahová az amerikaiak a legkorszerűbb haditechnikát szállítják. Jogosan kérdezzük: ki ellen fordulnak majd ezek a fegyverek?! Frideborg Lötberg, Svédország, a Békemenet '82 legidősebb résztvevője: — Sok mindenre emlékezem, van összehasonlítási alapom. A svéd békemozgalomhoz harminc évvel ezelőtt csatlakoztam, aláírásokat gyűjtöttem az első stockholmi felhívásra. Ma már az embereket sokkal könynyebb meggyőzni, mint akkor. Tudatában vannak a veszélynek, amely az amerikai háborús politika révén közvetlenül fenyeget. A háborútól mi is félünk, jóllehet Svédország 1809 óta nem viselt hadat. A svédek túlnyomó többségének teljesen világos, hogy egy atomháború esetében Európában nincs olyan ország, amely megtarthatná semlegességét és amelyet a világégés megkímélne. Ezért követeljük, hogy Észak-Európa atomfegyvermentes övezet legyen. A nők a legszívósabb, a legkövetkezetesebb békeharcosok sorába tartoznak. Jómagam néhány évig aktív tisztségviselője voltam a haladó nőszervezetnek, ma a svéd békebizottságban dolgozom. E nőszervezet és a békemozgalom között szinte hagyományosan jó az együttműködés. Denise Young, Egyesült Államok: Diáklány voltam, amikor — még a vietnami háború idején — bekapcsolódtam a háború ellenes mozgalomba. Ma harmincöt éves vagyok, történelem és bölcsész tanár, s van egy kilencéves kislányom. A békemozgalomban végzett munkámat erősen akadályozza, hogy szüntelenül állást kell keresnem. Rochesterben élek, ez egy negyedmilliós városka New York államban. Tagja vagyok a Riki Remsing, Ausztria, az osztrák demokratikus nőszövetség felső-ausztriai titkára: Szervezetünk birtokában van egy film az amerikai hadsereg nőtagjainak kiképzéséről. Döbbenetes dokumentum, amelyhez nem kell kommentárt fűzni. Gyűléseinken a film vetítése mindig élénk vitát vált ki, s a résztvevők mindenütt arra a következtetésre jutnak, hogy igenis folytatni, sőt még jobban aktivizálni kell a békeharcot, minden erőnkből küzdeni a leszerelésért és az ellen, hogy Nyugat-Európából nukleáris fegyverraktárt csináljanak. Még egy említésre érdemes akciónk van: egyik tagunk ámyjátékot állított össze a háború borzalmairól (az.ámyjátéknak Ausztriában hagyományai vannak s rendkívül népszerű). Ez az eredeti s alapjában véve igénytelen szemléltetés igen hatásosnak bizonyult háború ellenes propagandánkban. Anja Väänanen, Finnország: Nem vagyok tagja egyetlen pártnak, sem semmilyen szervezett mozgalomnak. A Békemenetben „magánszorgalomból" veszek részt, a kiadásokat is magam fedezem. Eltökélten végig meneteltem, bár nem volt könynyü, mert súlyos cukorbajom van. De úgy éreztem, meg kellett tennem, mert talán az én példám is hozzájárul ahhoz, hogy még többen tudatosítsák: meg kell gátolni a nukleáris háborút, amelyben nem lennének sem győztesek, sem vesztesek, hanem az egész emberiség pusztulna el. Három gyermekem van és hét unokám, az ő jövőjükért vállaltam ezt az áldozatot. Az ember nem nézheti ölbe tett kézzel azt, ami ma a világban történikf Összeállította: GABRIELA PREVRÁTILOVÁ (nöV)
