Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-11-23 / 48. szám
kuckó SZÉP ERNŐ Meglátod A csillagok fölé repül már az ember, s lemegy olyan mélyre, amily mély a tenger. És lenn a tengerben már fotografálhat, ismerős lesz minden rejtett növény, állat. Mindennap az ember új csodára ébred, nem lesz semmi titka majd a mindenségnek. Távolba láthatunk, távolba hallhatunk, hosszú lesz az élet, tán meg se halhatunk. A lehetetlent is szabad lesz remélni; meglátod, hogy milyen érdekes lesz élni. 9 9 0 O <3 c f/Sf fs>ocf Volt egyszer egy apa. annak volt három fia meg egy kicsi gazdasága. Mikor a fiúk felcseperedtek, sorra szolgálni kellett menniük. Elsőnek a legnagyobbik kelt útra. Az egyik faluban betéri egy nagy portára, és megkérdezte a gazdát, nincs-e szolgára szüksége. Tehetős, gyermektelen ember volt a porta gazdája, de olyan fösvény, hogy az már ritkaság; az asszony zsugoriságban szakasztott mása volt urának. Nem akadt ember, aki kibírta volna hosszabb ideig náluk; kellett nekik a segítség, mint a falat kenyér, a gazda mégis úgy viselkedett. mintha seregestül tódulnának hozzá a szolgalegények, és így válaszolt J irkának: — Nincs ugyan szolgára szükségem, de azért nálam maradhatsz; egyre azonban figyelmeztetlek, történjen bármi is, semmiért megharagudnod nem szabad, mert különben lenyisszantom az orrodat, és fizetség nélkül kikergetlek. De ha én haragszom meg előbb terád, mint te énrám, ugyanazt teheted velem. Jirko egy kicsit furcsának találta ezt a kikötést, de azért csak maradt. Elment szántani; míg ö oda volt, a parasztasszony ebédeu főzött; beletett két fej káposztát a fazékba, megsózta, és főni hagyta. Mikor a szolga visszajött a határból, és ebédhez ült. a parasztasszony a tányérjára borította a megfőtt káposztát úgy, ahogy azt az isten megteremtette. mert són kívül semmi egyebet nem tett hozzá. Jirko a gyatra ebéd láttán csak fintorgatta az orrát, de mérgeskednie nem volt szabad, veszélyben volt az orra. — Haragszol tán, szolgám? — kérdezte a paraszt. — Már miért haragudnék ? — válaszolta a fiú, és kiment. Vacsorára megint káposzta került az asztalra, másnap reggelire, ebédre. vacsorára ugyanúgy; semmi más. csak sós vízben főtt káposzta. De valahányszor csak megkérdezte a paraszt Jirkól. haragszik-e. az mindig azt felelte, hogy nem. A harmadik napon azonban Jirko nem bírta már tovább, korgott a gyomra, de undorodott hozzányúlni a feltálalt kotyvaléklioz. — Csak nem haragszol, Jirko?! — kérdezte a paraszt. Bozena Némcová Szeget szeggel — Hogy az ördögbe ne haragudnék az ilyen koty valókért I — kiáltotta el magát Jirko, és felugrott a lócáról. De erre a paraszt is talpon volt már, elővette zsebéből a bicskát, és leszelte Jirko orrát. Mit is szólhatott volna szegény Jirko, hisz elfogadta a kikötést. Megcsonkítva tért vissza apjához. Testvérei megmérgedtek. és Matej, a középső fiú elhatározta, hogy elszegődik a paraszthoz, és bosszút áll Jirkáért. Sajnos, ő sem járt jobban a bátyjánál, nemsokára orr nélkül tért haza. — Most pedig én megyek ahhoz a paraszthoz — mondta Honza, akit mindannyian ostobának tartottak Varga Lajos illusztrációja —, év huncut legyek, ha bosszút nem állok kettőtökért. Elment tehát, és a paraszt neki is ugyanazt a feltételt szabta, mint a bátyjainak. De Honzának helyén volt az esze, jóllakott másutt, otthon meg fütyült a káposztára; közben mindig vidám képet vágott, amin a paraszt egyre jobban csodálkozott. Egyszer így szól a gazda Honzához: — Honza, rakj föl a szekérre ennyi meg ennyi gabonát, vidd be a városba, rakd ott le, és gyere haza. én mindjárt megyek utánad. Honza tetézetten megrakta a kocsit gabonával, és elvágtatott, hogy csak úgy porzott az út utána, egy ismerős kereskedőnek eladta a gabonát, de a pénzt zsebre vágta, és elrejtette annál a lánynál, akit feleségül szemelt ki magának. A paraszttal nem találkozott. — Hol hagytad a gabonái. Honza? — kérdezte a szolgát. —• Nem mondta meg. hogy hová rakjam le, ott hagytam a piacon, és visszajöttem. Tán csak nem haragszik gazdu ram? — Mién is haragudnék ? — válaszolta a paraszt, és közben a fogát csikorgatta. Ettől a perctől fogva rágta a méreg a gazdát, rá se nézett Honzára, de mert az orráról volt szó. mélyen hallgatott. Néhány nap múlva malacokkal küldte be Honzátt a városba. Sok malacot vásárolt, hogy aztán nagy haszonnal továbbítja őket. Ezúttal azonban megmondta a fiúnak. merre menjen, kinek adja át a malacokat, és mennyit kérjen értük. Honza beterelte a malacokat egy ismerős disznóhajcsárhoz, mindet eladta neki, azzal a kikötéssel, hogy mindegyik malacnak levágja a farkát, és elviszi. A kupec nem ellenkezett, Honza levágta a malacok farkát, aztán a malacfarkokkal meg a pénzzel elindult haza. — Nos, hol a pénz. szolgám, és miért fordidtál olyan gyorsan viszsza? — kérdezte a paraszt. — Szép kis utat mutatott nekem, mondhatom: a malacokkal egy iszonyatos mocsárba jutottam, mind egy szálig belemerültek az iszapba, és nem tudtak kimászni onnan, én utánuk vetettem magam, ki akartam húzni őket, de mindegyiknek a kezemben maradt a farka; a malacok megfulladtak. De csak nem haragszik, gazduram? — Vágjon beléd a sustorgás mennykő, hogy az ördögbe ne haragudnék, hisz megfosztottál a fele vagyonomtól! — És ráadásul az orrától is, gazduram — tette hozzá Honza. megfogta a paraszt orrát, és lenyisszantotta. — Látod-e, te zsugori, most rajtavesztettél — vágta még oda Honza, és futott el a portáról. Amikor hazavitte a halomnyi pénzt meg a paraszt orrút, a testvérei elismerték, hogy ő a legokosabb közöttük. és nagyon elégedettek voltak u bosszúval. "\ »»»»»< Fejtörőnk az ősziesre fordult időjáráshoz kapcsolódik. Beküldendő a vízszintes 19., a függőleges 1. és 2. sorok megfejtése. Vízszintes: 1. NZ. 3. Tapsifüles. 5. Névelővel az egyik szám. 7. Megszólítás. 8 RM. 9. Egymás után következő két magánhangzó. 11. Névelővel a jegykezeléshez használják. 14. Ilyen a sav és a lúg. 15. Csen. 16. Az első mássalhangzó kimondva. 18. Helyhatározó. 19. Eső, hó közös neve. Függőleges: 1. Ilyen most az időjárás. 2. Hideg napokon keletkezik. 3. Nóta mássalhangzói. 4. Igekötő. 5. Öregasszony. 6. Ízesíti az ételt. 7. ...megy: birkózik. 10. Szám. 11. Ada keverve. 12. Csopak része. 13. ...gat: sopánkodik. 14. Személynévmás. 17. Egyszerű szerszám. Megfejtéseiket várja a Nő szerkesztősége, Martanovicova 20., 812 03 Bratislava. A borítékra írjátok rá: „Kuckó". A helyes megfejtések beküldői közül a szerencsések ezúttal is könyvjutalomban részesülnek. Ín öi 6)
