Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-11-23 / 48. szám
éspedig a férfiági rokonság a fontos — az sem vér szerinti értelemben, hanem társadalmilag. A házasságtörést nem tartják erkölcstelenségnek, inkább afféle szabálysértés ez csupán, amit a szerető jóvátehet, ha néhány marhát fizet a férjnek. Ha azonban gyermek születik a házasságtörő kapcsolatból, az a törvényes férj gyermekének számít, s a szerető visszakapja a marháit... Az özvegyeket és az ágyasokat semmilyen módon nem büntetik, ha teherbe esnek; ha özvegyasszonynak születik gyermeke, az újszülött a halott férj felmenő ági családjához tartozik. A hajadon nő szeretője is törvényesítheti a gyermekét, azaz a saját családjába fogadhatja, ha a lány szüleinek négy-hat ökröt fizet egy gyermek után. Eljátszott szüzesség A szokatlan házassági szerződések fő célja az apai ág erősítése; Niabuor különleges házassága is jól példázza ezt, mert a neki szült gyermekek az ő apai ágához fognak tartozni. Egy másik forma a „szellemházasság", melyben az asszonyt egy gyermektelenül elhalálozott férfi nevében veszik feleségül. Ebben az esetben — noha a leendő törvényes apa már nem él — a gyermekek az ő nevét fogják viselni, és az ő apai ágához fognak tartozni. A valódi apa — valamelyik rokon — a felesége révén gyermekeket nemz, mégsem lesz törvényes apjuk, sőt az sem baj, ha ő maga törvényes gyermek nélkül hal meg; legfeljebb majd az ő nevében is feleségül vesz egy nőt egy másik férfirokon. A nuerek a nemi életben való jártasságot a tartós kapcsolatok alapjának tekintik, ezért jelentős szabadságot engednek fiaiknak és lányaiknak házasság előtt. Még a kisgyermekek is szabadon utánozhatják a nemi közösülést játékaik során. Az igazi udvarlást minden fiatalember a férfivá avatás szertartása után kezdheti el, éspedig rendszerint nem odahaza: a feleségjelöltekkel a szomszédos falvakban tartott ismerkedési lakomákon találkozhat. Az udvarlás távolról sem könnyű: az újdonsült férfinak nemcsak botvívásban és táncban kell kiválóságát bizonyítania, hanem a bókoláshoz is értenie kell. Elméletileg a lány szabadon választhatja meg, vagy utasíthatja el udvarlóját. A gyakorlatban azonban ebbe beleszólnak nőtlen fiútestvérei, mivel ők már alig várják, hogy gyarapodjék a hozománnyal a család marhaállománya a maguk feleségvásárlásához. Amint egy fiú és egy lány többé-kevésbé tartós kapcsolatba került, kezdetét veszi a házasságkötés hosszadalmas folyamata. Az első lépésként a fiú legjobb barátaival együtt elmegy lánykérőbe. A vőlegénynek itt alig van dolga: csendben ül, míg barátai a menyasszony áráról tárgyalnak. A házasságkötés második ünnepélyes aktusa a martiák átadása, amelyet tánccal-dallal egybekötött lakoma követ. Ennek érdekessége, hogy maga a vőlegény nem vehet részt rajta, mivel egy nuer férfinak tilos felesége rokonai jelenlétében étkeznie. A harmadik házassági ceremónia a beteljesülésé; ennek időpontját jó előre meghatározzák, hogy a vendégseregnek szánt sör időben elkészüljön. Ezen a napon a vőlegény más fiatalokkal együtt indul el falujából a menyasszonyért. Miután ünnepélyesen engedélyt kértek a menyasszony anyjától, hogy magukkal vihessék a lányát, mindkét falubeli fiatalok feldíszített, vidám menete indul vissza a vőlegény falujába. Egész úton énekelnek, rigmusokat szavalnak, és trágár tréfákkal szórakoztatják egymást. A beteljesülési ünnepség alkonyatkor kezdődik. A menyasszony, aki mindössze egy kecskebőr kalapot és egy zsinórövet hord, visszavonul az egyik kunyhóba. A vőlegény, barátai szertartásos unszolása után, lehetőleg feltűnés nélkül — ha lehet erről egyáltalán beszélni — utánaoson. kezében ostorral. A közeledésnek ugyanis nemcsak határozottnak: egyenesen erőszakosnak kell lennie. A menyasszonynak pedig vonakodnia kell még akkor is, ha már nem is egyszer szeretkeztek, sőt akkor is, ha már teherben van a vőlegénytől. A vőlegény, miután az ünnepi aktuson túlesett, távozik a kunyhóból, s barátaival együtt azzal tölti az estét, hogy lányok körül lófrál és udvarolgat. Másnap reggel ököráldozatra kerül sor, amelyben a ceremóniamester a család szellemeihez könyörög bő gyermekáldásért, s hogy a fiatalasszony jól dolgozzék ura házában, szorgalmasan fejje a teheneket és szárítsa a trágyát, legyen becsületes és ne legyen kicsapongó. Csábítás versengésből A házasságkötést mindaddig nem tekintik befejezettnek, amíg meg nem születik az első gyermek. Az ifjú feleség ezért a házasságkötés után is a szülőfalujában él, csak már a saját kunyhójában. Férje szabadon látogathatja, de miután a gyermek megszületik, a nemi élettel a gyermek elválasztásáig fel kell hagyniuk. A fiatal anya csak ekkor költözik át apósa falujába, ahol a férje közben fölépítette a neki szánt kunyhót — ha a férfi több feleséget is vesz, mindegyiknek külön kunyhó dukál. A nuerek egyébként is törekszenek arra, hogy a feleségek egyforma bánásmódban részesüljenek, bár az első feleségnek itt is vannak némi előjogai. Ennek alapjai, hogy ő az elsőszülött gyermek anyja, márpedig az elsőszülött jelenti csak az igazán maradandó kapcsolatot az apa és az anya családja között. A második gyermek születésével természetesen még szilárdabbak lesznek a házassági kötelékek. Az asszony ezzel megtette legfontosabb kötelességét — most már, ha el is hagyná a férjét, rokonainak nem kell visszatéríteni az érte kapott marhákat Az ilyen válás azonban ritka: a kétgyermekes házaspárok többnyire együtt maradnak. A második gyermek születése ana is feljogosítja az apát hogy ezentúl apósával és sógoraival is együtt étkezhessen; ekkor válik ugyanis tiszteletbeli tagjává az ő nemzetségüknek is. Az egy apai ághoz tartozó férfiakat egyesítő faluban a férfiaknak kötelességük megosztozni az élelmen, segíteni egymásnak a munkában, s együtt harcolni a szomszédos falvak ellen vívott esetleges csetepatékban. Egy-két veszekedéstől eltekintve azonban, a nuerek élete egészében harmonikus. Elismerik minden egyes személy függetlenségét és méltóságát s a gyerekekkel is jól bánnak. Ha kevés az élelem (ami Szudánban elég gyakran előfordul), mindig a gyerekek kapnak először. A nuerek a gyakori nélkülözés ellenére kitartanak félnomád életmódjuk mellett: szeretik a szabadságot, s az éhezést és a sors egyéb csapásait bátran, belenyugvással fogadják el. Ozvegyasszony feleséget EGY SZUDÁNI TÖRZS BÁRMELYIK TAGJÁVAL ELŐFORDULHAT, HOGY NŐNEMŰ AZ APJA, HOGY EGY HALOTT NEMZETTE. EZEK PERSZE NEM BIOLÓGIAI CSODÁK, CSAK KÉNYSZERHELYZETBEN SZÜLETETT CSALÁDJOGI MEGOLDÁSOK: A HÁZASSÁGOK ZÖME A NUEREKNÉL IS ELEVEN FÉRFI ÉS ELEVEN NŐ KÖZÖTT KÖTTETIK. keres (nő 9)
