Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-11-16 / 47. szám
Életmentés még a megszületés előtt A prágai II. nőgyógyászati-szülészeti klinika köztársaságunk legnagyobb szülészeti létesítménye. Százhat éves fennállása alatt sok-sok anyai remény beteljesülése fűződik hozzá. A múlt év végén azonban minden eddigit felülmúló eseményre kerüt sor... A leendő mama már előbbi terhessége óta tisztában volt a kockázattal. Tudta, hogy esetükben Rh-összeférhetetlenség áll fenn. Ha ilyenkor a magzat az RH-pozitív apa vérét örökölve az Rh-negatív anya méhében fejlődik, akkor a különben éltető nedv — az anyai vér — számára méreggé válhat. Ugyanis az anya vérében ellenanyagok termelődnek, amelyek a magzat pusztulását okozhatják. A leendő szülök beleegyezésével a klinika orvosai merész lépésre szánták el magukat: a magzatnak az anya méhén belül vérátömlesztést adnak. Az anya has- és méhfalán keresztül a tűvel eltalálni a magzat hasi részén egy szemüveglencse nagyságnyi helyet, hogy közben meg ne sértsék a méhlepényt és a magzat belső szerveit, nem éppen kis feladat. Közben a magzat a magzatvízben valósággal lebeg, s az RH-összeférhetetlenség következtében feltehetően nagyobb a mája, a lépe is, a szúrásra pedig valószínűleg mozgással reagál. November elején — alapos előkészületek után — került sor az első méhen belüli vérátömlesztésre. Majd a következő hetekben további kettőre, és császárvágással néhány héttel előbbre hozták a szülés időpontját. A világra jött, helyesebben hozott csecsemő életének első ötvenkét órájában további öt vérátömlesztést kapott. De a kis Martin, hála a nagyszerű gondoskodásnak és az orvostudomány vívmányainak, él és szépen fejlődik. Szülei és fiútestvére nagy-nagy örömére. Az ultrahangos készülék képernyőjén az orvos már a terhesség hatodik hetétől figyelemmel kísérheti a magzat fejlődését A röntgentől eltérően az ultrahang teljesen ártalmatlan. Sziget épül A svéd SUPRA AB foszforsavgyár hasznosithatatlan melléktermékként évi 230 ezer tonna krétaiszapot is termel. A hulladékanyag tárolása egyre több gondot okoz; a korábbi megoldás, hogy az anyagot tengerbe szivattyúzzák, nem vált be. A hulladék ugyanis viszonylag nagy mennyiségű mérgező foszforvegyületet és nehézfémet tartalmaz. Végül is úgy döntöttek, hogy a part menti sekély vízben mesterséges szigetet építenek az anyagból. 32 hektárnyi területen 260 ezer tonna agyagot, kavicsot, homokot kotortak ki a tengerből, majd agyagból épült, kővel megtámasztott három méter magas fallal vették körül az így keletkezett medencét. A területet három részre osztották, és polietilén fóliával bélelték ki. A krétaiszapot közel két kilométer hosszúságú csővezetéken juttatják a gyárból a helyszínre. Ha az egyik medence megtelik, magasítják az agyagfalat, miközben a hulladék a másik medencébe kerül. Mindaddig ismétlik ezt a műveletet, amig a mesterséges földdarab el népi éri a tengervíz feletti 10—12 méteres magasságot. A sziget tíz év múlva „készül el", s akkor kezdődhet a fásítás programja, hogy valamikor az ezredforduló előtt birtokukba vehessék a vakációzok, s a pihenni vágyó vendégek, Ki tudja miért, de a művészetben, az irodalomban előnyben vannak más hajszínű társaikkal szemben. Márkus Emilia, a század első felének nagy színésznője, és Jeritza Mária operaénekesnö „szőke -csoda"-ként vált híressé. Szőke Heine hősnője, Loreley, Faust Margitja, Zola Nanája, Juhász Gyula Annája, János Vitéz lluskája. Rejtő Jenő szőke ciklonról írt, Danielle Darrieux-t szőke veszedelemnek nevezték, Zerkovitz Béla dalában kávéházba várnak egy szőke gyereket s egy másik régi slágerben olyan lányról álmodoznak, akinek a haja szőke volt, mint a színarany kalász. Az élet azonban szerencsére nem mindig utánozza a művészeteket, ahogy a művészet sem utánozza mindig az életet. így aztán a tűzrölpattant barna magyar menyecske vagy az olaszos fekete szépség a férfiak szerint legalább olyan hódító, mint a „svédszőke" asszony és leány. A szívtipró sebész Christian Barnard professzor, a világ első szivátültetője magánéletében elég könnyelműen bánik a szívekkel. Világsikere kezdetén elvált feleségétől, és nőül vett egy fiatal milliomoslányt, Barbarát. Most, tizenegy év után, Barbarától is elvált. A szép Barbara hazaköltözött a szüleihez, két gyermekével együtt Barnard közben nem lett fiatalabb, bár a kor alig látszik rajta. Mindenesetre egyre ifjabb hölgyekkel veszi körül magát. Fiatalabbakkal, mint a most 30 éves Barbara. (Mikor Barnard elvette, még csak 19 volt.) kaleidoszkópj Barnard professzorról gyakran írják a pletykalapok, hogy hiúbb, mint egy filmcsillag. Ő ezen csak nevet, megvillogtatja hófehér fogait napbarnított arcán, és kijelenti : — Kötelességem, hogy ügyeljek a külsőmre. Melyik páciens bízna bennem, ha vén trotty lennék? Néhány évvel ezelőtt híre ment, hogy Barnard nem tud többé operálni, mert reumás a keze. Ekkor egyszeriben több műtétet vállalt, mint valaha, hogy bizonyítsa az ellenkezőjét. Nemrég pedig néhány hetet töltött egy barátjánál Rio de Janeiróban. Barátja történetesen plasztikai sebész, de Barnard professzor mindmáig tagadja, hogy fiatalító arcmütétet csináltatott vele. A szívsebésznek rögeszméje a fiatalság. Azt állítja, ö végtére nemcsak fiatalságot ad pácienseinek, hanem új életet. Önmagától sem sajnálta az új életet, amikor elvált az akkor 47 éves Louwtjie-től és feleségül vette a 19 esztendős Barbarát. Tizenegy éves házasságuk pokol volt az asszony számára. Barnard professzor azt akarta, hogy Barbara mindig tizenéves maradjon, pedig már érett asszony volt, két fiú anyja. Hogy idejét elüsse, divatbutikot nyitott Fokvárosban, B and B cégjelzéssel. De szépséges selyemruháit csak a boltban viselhette. Férje megkövetelte, hogy a bolton kívül mindig farmerben és trikóban járjon, mint 19 éves korában. Még a haját sem volt szabad levágatnia. „A rövid haj öregít” — hangoztatta férje. Barbara tizenegy évig élt diétán, hogy fiús alakját megőrizze. A professzor mégsem vitte magával külföldi utazásaira. Egyedül utazgatott, és szívesen fényképeztette magát ifjú szépségekkel. Mindenáron bizonyítani akarta, hogy még fiatal. Most az 59 éves Christian Barnard egyedül maradt. És reméli, hogy örök ifjúsága nemcsak illúzió. „Oroszlánok" és „nyulak" A félelem nem csupán kellemetlen érzés, károsan hat az emberi szervezet működésére és lélektani folyamataira is. Karol Izard ismert specialista „Az ember emóciói" című könyvében írja: „A félelem minden emóció közül a legveszélyesebb. „A nagy félelem akár halált is okozhat." A félelem magából a természetből ered. Veszély esetén az ember félelmet érez, amire kétféleképpen reagálhat: vagy menekülni próbál, vagy szembeszáll vele. A veszély kiváltotta félelem természetes emberi megnyilvánulás. Ám mivel magyarázható annak a sportolónak az érzése, akit verseny előtt félelem fog el, holott semmi veszély nem fenyegeti? A mai tudomány az embereket épp annak alapján sorolja két csoportba, hogyan reagálnak veszélyes helyzetekben. Az egyik csoportba tartoznak az „oroszlánok", akik igyekeznek félelmüket leküzdeni és a veszéllyel szembeszállnak. A másik csoportba tartoznak a „nyulak", akik veszélyt érezve remegni kezdenek, esetleg megfutamodnak. A tudomány azt is bebizonyítótta, hogy a reagálás e két változatával összefüggésben bizonyos biokémiai folyamatok játszódnak le a szervezetben. A félelem hatására bizonyos hormonok jutnak a vérkörbe. Veszély esetén az „oroszlánok" vérében több a noradrenalin, míg a „nyulakéban" az adrenalin (a mellékvese hormonjai). Bizonyított tény, hogy pszichikai önszabályozással, önfegyelemmel a félelem érzete is tompítható, sőt leküzdhető. (nő íz
