Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-11-16 / 47. szám
12-es tanévben tovább bővült az iskola, ekkor nyitottak először két párhuzamos osztályt. Az 1918—19. évek forradalmi eseményei, a Csehszlovák Köztársaság megalakulása az ipariskola történelmében korszakalkotó volt, a történelem viharai fölkorbácsolták az iskola életét is. Megnyugvást csak a fölszabadulás hozott. Megnyugvást, de ez rengeteg energiát, ügyszeretetei. elkötelezettséget kívánt. A tantestület önfeláldozó munkája híján képtelenség lett volna helyreállítani a műhelyeket, a rendet, otthonná alakítani a szétdúlt iskolát. Az 1950—51-es tanév újabb korszak nyitánya: ekkor kezdődött el a felszabadulás után a magyar nyelvű oktatás. Ebben rendkívüli érdemeket szerzett Bajúz Ferenc és Cservenka József igazgató, Schulz György, akinek vezetése idején az iskola 1976-ban visszakerült jelenlegi helyére, és fölhúzták a falakat a harmadik emeletre. Az erkölcsi, szellemi hagyományokat ma is gyarapítják, az elődök munkáját folytatják a pedagógusok. Akik, ha kellett, kétkezi munkájukkal járultak hozzá a tornaterem fölépítéséhez az új központi fűtés beszereléséhez, a szemléltető eszközök elkészítéséhez. S ahol a nevelő nem kíméli önmagát, munkához lát. ott nem kell noszogatni a diákokat, szülőket sem. Méltán viseli majd ez az iskolánk Schönherz Zoltán nevét. Azét az emberét, aki ennek az iskolának a diákja volt. Kommunista volt, minden tettével, gondolatával internacionalista. Álma volt a béke és egy igazságos társadalmi rend. Ezért harcolt és ezért áldozta életét. Az ember élete, szabadsága, boldogsága izgatta. Nemcsak felismerte a társadalmi igazságtalanságokat. minden erejével, idegszálával a munkásosztály érdekeit szolgálta. Egyszerű, nyílt és őszinte ember volt. Tudatos és elkötelezett, akit kínzásokkal sem tudtak megtömi. Az ő nevét viselő iskolában is csak ilyenné nevelhetik a fiatalokat: becsületessé, emberségessé, kemény tartásúvá. olyanná, akiknek gerincét magánérdekek nem ferdíthetik el. akik nem tagadhatják meg hovatartozásukat. A második évszázad örömökkel és gondokkal telik. Nem sok iskola büszkélkedhet ilyen gyarapodással, de a kassai iparinak sem hullott az ölébe az új tornaterem (öltözőkkel, zuhanyozóval), a felújított központi fűtés, a korszerű világítás, a felújított laboratóriumok, a szaktantermek, az új diákszálló. Egyedülálló és példátlan összefogás, sok-sok önként vállalt munkája az iskola vezetőinek, pedagógusainak, diákjainak, a szülőknek. Gondjaik természetesen nekik is vannak, de ezeket is igyekeznek saját erejükből megoldani. Az utóbbi években az összes fölvett diák ötven százalékának lánynak kellene lenni. Azonban a gépipar és az elektrotechnika iránt is kicsi a lányok érdeklődése, a létszám nem teljes, viszont az üres, szabadon maradt helyeket nem tölthetik be fiúkkal. így csökken az osztályok létszáma. S míg a fölvételnél a lányokat kell előnyben részesíteni, sokkal nehezebben helyezkednek el. mint a velük együtt végző fiúk. Boda Pál iskolaigazgató azonban nem szégyell kérni, hiszen tanítványai sorsáról. életéről van szó. Az ünnepségen elmondott beszédében volt tanítványaihoz fordult azzal a kéréssel, nyújtsanak segítséget a fiataloknak, segítsék a pályakezdőket az indulásnál az üzemekben és a tervezőirodákban. Aki ebben ,az iskolában szerzett érettségi bizonyítvány, anak nem lehet közömbös a fiatal nemzedék sorsa, hiszen az iskola generációkat köt össze, embereket hoz közel egymáshoz. Sok felhő vonult el az iskola fölött a változó történelmi időkben, de megmaradt haladó szelleme, sajátos közösségi szelleme, amely minden akadályt legyőzött. „El sem tudtam volna képzelni, hogy más középiskolába adjam a fölvételi kérelmemet — vallotta Csömör Árpád, az iskola harmadikos tanulója. — Ennek az iskolának hagyománya van: az életre nevel, munka- és szakmaszeretetre, többletmunkára, összefogásra ösztönöz, otthont ad több száz kilométerre szülőföldemtől". 1. A száztíz évvel ezelőtt alapított kassai ipari februártól Schönherz Zoltán nevét viseü 2. Boda Pál igazgató szívügye az iskola és növendékeinek sorsa. 3. Volt tanárok, diákok jöttek emlékezni, a jelenlegi iparisták szülei ismerkedni gyerekeik második otthonával. 4. Löffler Béla szobrász, érdemes művész 5. Nemzedékek — itt érettségizett Imre Dezső és felesége, itt tanul fiuk is. 6. A legmodernebb számítógépeket is beszerzik 7. A Pásztó András vezette irodalmi színpad is bizonyítja: az iskola célja nemcsak a szakemberképzés Nagy László felvételei
