Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-11-16 / 47. szám

12-es tanévben tovább bővült az iskola, ekkor nyitottak először két párhuzamos osztályt. Az 1918—19. évek forradalmi eseményei, a Cseh­szlovák Köztársaság megalakulása az iparisko­la történelmében korszakalkotó volt, a történe­lem viharai fölkorbácsolták az iskola életét is. Megnyugvást csak a fölszabadulás hozott. Megnyugvást, de ez rengeteg energiát, ügysze­retetei. elkötelezettséget kívánt. A tantestület önfeláldozó munkája híján képtelenség lett volna helyreállítani a műhelyeket, a rendet, otthonná alakítani a szétdúlt iskolát. Az 1950—51-es tanév újabb korszak nyitánya: ekkor kezdődött el a felszabadulás után a magyar nyelvű oktatás. Ebben rendkívüli ér­demeket szerzett Bajúz Ferenc és Cservenka József igazgató, Schulz György, akinek vezeté­se idején az iskola 1976-ban visszakerült jelen­legi helyére, és fölhúzták a falakat a harmadik emeletre. Az erkölcsi, szellemi hagyományokat ma is gyarapítják, az elődök munkáját folytat­ják a pedagógusok. Akik, ha kellett, kétkezi munkájukkal járultak hozzá a tornaterem fölé­pítéséhez az új központi fűtés beszereléséhez, a szemléltető eszközök elkészítéséhez. S ahol a nevelő nem kíméli önmagát, munkához lát. ott nem kell noszogatni a diákokat, szülőket sem. Méltán viseli majd ez az iskolánk Schönherz Zoltán nevét. Azét az emberét, aki ennek az iskolának a diákja volt. Kommunista volt, minden tettével, gondolatával internacionalis­ta. Álma volt a béke és egy igazságos társadal­mi rend. Ezért harcolt és ezért áldozta életét. Az ember élete, szabadsága, boldogsága izgat­ta. Nemcsak felismerte a társadalmi igazságta­lanságokat. minden erejével, idegszálával a munkásosztály érdekeit szolgálta. Egyszerű, nyílt és őszinte ember volt. Tudatos és elköte­lezett, akit kínzásokkal sem tudtak megtömi. Az ő nevét viselő iskolában is csak ilyenné nevelhetik a fiatalokat: becsületessé, embersé­gessé, kemény tartásúvá. olyanná, akiknek gerincét magánérdekek nem ferdíthetik el. akik nem tagadhatják meg hovatartozásukat. A második évszázad örömökkel és gondok­kal telik. Nem sok iskola büszkélkedhet ilyen gyarapodással, de a kassai iparinak sem hul­lott az ölébe az új tornaterem (öltözőkkel, zuhanyozóval), a felújított központi fűtés, a korszerű világítás, a felújított laboratóriumok, a szaktantermek, az új diákszálló. Egyedülálló és példátlan összefogás, sok-sok önként vállalt munkája az iskola vezetőinek, pedagógusainak, diákjainak, a szülőknek. Gondjaik természetesen nekik is vannak, de ezeket is igyekeznek saját erejükből megolda­ni. Az utóbbi években az összes fölvett diák ötven százalékának lánynak kellene lenni. Azonban a gépipar és az elektrotechnika iránt is kicsi a lányok érdeklődése, a létszám nem teljes, viszont az üres, szabadon maradt helye­ket nem tölthetik be fiúkkal. így csökken az osztályok létszáma. S míg a fölvételnél a lányokat kell előnyben részesíteni, sokkal ne­hezebben helyezkednek el. mint a velük együtt végző fiúk. Boda Pál iskolaigazgató azonban nem szégyell kérni, hiszen tanítványai sorsá­ról. életéről van szó. Az ünnepségen elmondott beszédében volt tanítványaihoz fordult azzal a kéréssel, nyújtsanak segítséget a fiataloknak, segítsék a pályakezdőket az indulásnál az üzemekben és a tervezőirodákban. Aki ebben ,az iskolában szerzett érettségi bizonyítvány, anak nem lehet közömbös a fiatal nemzedék sorsa, hiszen az iskola generációkat köt össze, embereket hoz közel egymáshoz. Sok felhő vonult el az iskola fölött a változó történelmi időkben, de megmaradt haladó szelleme, sajá­tos közösségi szelleme, amely minden akadályt legyőzött. „El sem tudtam volna képzelni, hogy más középiskolába adjam a fölvételi kérelmemet — vallotta Csömör Árpád, az iskola harmadi­kos tanulója. — Ennek az iskolának hagyomá­nya van: az életre nevel, munka- és szakma­szeretetre, többletmunkára, összefogásra ösz­tönöz, otthont ad több száz kilométerre szülő­földemtől". 1. A száztíz évvel ezelőtt alapított kassai ipari feb­ruártól Schönherz Zol­tán nevét viseü 2. Boda Pál igazgató szívü­gye az iskola és növen­dékeinek sorsa. 3. Volt tanárok, diákok jöt­tek emlékezni, a jelenle­gi iparisták szülei ismer­kedni gyerekeik második otthonával. 4. Löffler Béla szobrász, ér­demes művész 5. Nemzedékek — itt érett­ségizett Imre Dezső és felesége, itt tanul fiuk is. 6. A legmodernebb számí­tógépeket is beszerzik 7. A Pásztó András vezette irodalmi színpad is bizo­nyítja: az iskola célja nemcsak a szakember­­képzés Nagy László felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents