Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-11-16 / 47. szám
Versenyezzen velünk a barátsággyűrűért! Alig lélegzett föl a szovjet föld az intervenciós csapatok okozta véres nyomor után, alig fogott hozzá a szovjet ember hazája, társadalma építéséhez, újabb megrázkódtatás érte. Meghalt az az ember, akit 1924-ben már elszántan követett a munkásság és parasztság milliós tömege. Vlagyimir lljics Lenin halála megrázkódtatás volt a munkásosztálynak, a dolgozó parasztságnak, a haladó értelmiségnek. Ám a társadalom életében nem okozott törést. Nem, mert a szovjet társadalom a népre épült, támaszkodott, vezetői pedig a lenini eszméket valósították meg. Az első ötéves tervek csaknem valamennyi építkezése (a népgazdaság alapjainak megteremtése) egyazon forgatókönyv szerint haladt: először sátrak, földkunyhók, barakkok jelentek meg, de rövid idő alatt már hatalmas kémények nyújtózkodtak az ég felé. Pedig a legfőbb munkaeszköz az ásó, a csákány, a feszítövas volt. A szállítás javarészt olyan kezdetleges eszközökkel történt, mint a kubikuskordély. Nyoma sem volt a hatalmas emelödaruknak, a bulldózereknek, önürítö kocsiknak. Persze, hiszen akkor alapozták a gyárakat, ahol mindezeket később előállították. A meghatározók az emberek voltak, akik ezekkel a szerszámokkal dolgoztak, s akik végre az ország gazdáinak érezhették magukat. Többnyire képzetlen férfiak és nők, fagyban és hóviharban, áradások, árvizek közepette építették fel az 1500 kilométer hosszú Turkesztán—Szibéria vasutat, túlszárnyalva az amerikai vasútépítés ütemét. Öt év sem kellett hozzá — pedig a külföldi szakemberek legalább nyolc évre tervezték —, hogy működni kezdjen Európa akkori legnagyobb vízerőműve, a zaporozsjei Dnyeper Vízerőmű. Ezek az emberek építették fel a Magnyitogorszki Kohászati Müveket, a Csircsiki Elektrokémiai Kombinátot, a Harkovi Traktorgyárat, a Fergánai-csatornát, a ... tehet-e valamennyit felsorolni? Az ötéves tervek legtöbbször négy év alatt befejeződtek, vagy még annyi idő sem kellett hozzá. Amikor a világban a történelem folyamán legnagyobb gazdasági válság dúlt (1929—1933), a Szovjetunióban a legna gyobb ütemű fejlődés volt tapasztalható. Hogyan érte mindezt el a fiatal ország? Az átgondolt népgazdasági tervek mellett lényeges szerep jutott olyan politikai intézkedéseknek, mint a kötelező iskolalátogatás, az ingyenes oktatás. A gyárak építői még írástudatlanok voltak, a gyár termékeit viszont már írni-olvasni tudó emberek használták. A harmincas évek elején már alig van írástudatlan ember a Szovjetunióban (természetesen az ifjabb és a középnemzedékről van szó). További lényeges momentum, hogy a Szovjetunió megalakulásával teljes szélességében, minden pozitív vonásával kibontakozott a lenini nemzetiségi politika. A Szovjetunió Kommunista Pártja a legnehezebb időszakban sem feledkezett meg arról, hogy az ideológiai és a politikai jellegű kérdések nem lehetnek függvényei a gazdaságiaknak, teljes egészként kell értékelni a társadalom fejlődését. Ugyanakkor arról sem, hogy egy ország elszigetelten — önszántából vagy a külső erők miatt — csak ideig-óráig oldhatja meg társadalmának építését, minél magasabb szintre jut gazdasági politikai és kulturális téren, annál nyomasztóbb az elzárkózottság (vagy elzártság), végül a visszafejlődéshez vezethet. Ezért tett olyan nagy erőfeszítéseket a Szovjetunió és annak kommunista pártja a külpolitikai nyitás terén. Gazdaságilag már a húszas évek végén jó volt az együttműködés a kapitalista világgal, politikailag azonban még mindig elszigetelődtek az európai országok, de az Egyesült Államok is. így lehetséges, hogy a Szovjetunió a harmincas évek elején, amikor már világviszonylatban is jelentős gazdasággal rendelkezett, nem volt tagja a Nemzetek Ligájának, amely akkor a mai ENSZ szerepét töltötte be. Nem is csoda, hiszen akkor már a fasizmus kísértett Európában, amely a kommunizmus, az egyetemes emberi fejlődés legnagyobb ellensége volt. A Szovjetunió már csak akkor lehetett tagja a Nemzetek Ligájának, amikor ez a nemzetközi szervezet elvesztette befolyását a világpolitikára, amikor már érezhetően a háború veszélye fenyegette Európát és a világot. A dnyeperi vízerőműhöz hasonló energetikai létesítményekből számtalan készült el az eltelt hatvan év alatt Az országépitö munka ilyen kezdetleges módszerekkel indult. Archív-felvételek KÉRDÉSÜNK: Mikor lépett be a Szovjetunió a Nemzetek Ligájába? 1. 1934-ben 2. 1935-ben 3. 1936-ban Válaszaikat hat nappal a lap megjelenésétől számítva postázzák. Címünk: a Nő szerkesztősége, 812 03 Bratislava, Martanovicova 20. (nöl)
