Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-11-16 / 47. szám
V fórumj VISSZHANG Lapunk 44. számában riportot közöltünk „Alma a fa alatt..címmel, amelyben rámutattunk a kiskertészek almaértékesítési gondjaira. A cikkre reagáltak azok a szervezetek, amelyeket a bírálat érintett. Most a LIKO vezérigazgatóságának és a JEDNOTA fogyasztási szövetkezetnek ezzel kapcsolatos véleményét közöljük. Tisztelt Szerkesztőség! Válaszolunk az Önök lapjában megjelent „Alma a fa alatt.. című cikkre, amely a rozsnyói (Roífiava), rimaszombati (Rim. Sobota) és losonci (Luéenec) járásokban valószínűleg hűen tükrözi az ipari célra szánt alma felvásárlásának helyzetét, de célzatosan torzítja a valóságot a feldolgozó üzemek általi átvevést illetően, valamint a kistermelők oldaláról való késszéget ezen alma szerződéses eladására vonatkozóan. Az ipari célra felvásárolt alma több éves áttekintéséből láthatjuk. hogy az utolsó 20 év alatt 20 000 tonnánál több almát csupán 4-szer vásároltak föl. Az 1982-es év termelési tervében viszont 22 343 tonna almával számolunk, ami 5000 tonnával több a sokéves átlagnál és túllépi a szükségletet. Mi azonban felkészültünk az idei többlettermés feldolgozására is. Konkrétan 1982. október 18-ig 24 100 tonna almát vettünk át a termelőktől, de feltételezzük, hogy ez a mennyiség november végéig fokozatosan eléri a legkevesebb 35 000 tonnát. Tudni kell azonban mindenkinek, hogy az összes felkínált mennyiséget nem lehet minden termelőtől egyszerre felvásárolni és feldolgozni Az átvevésnél minden esetben a szerződéssel rendelkező termelőknek adunk elsőbbségei akikkel megbeszéltük a szállítás pontos időrendjét (mivel az üzemek kapacitása is korlátozott), s ezt a tervet be is tartjuk. Az említett cikk fölöslegesen növeli a kistermelők idegességét és támogatja őket a felvásárlóra való nyomásgyakorlásban, amely azonban nem oldja meg a problémát. Azt ajánljuk, hogy az Önök hetilapján keresztül úgy irányítsák az olvasókai hogy „ne termeljenek” hullott almát, hanem a kiskertészek szervezetén belül teremtsék meg a föltételeket az egyenletes, jó minőségű gyümölcs termelésére, és a. kistermelők alapszervezetén keresztül kössenek szerződést a többlettermés eladására. Örömmel fogadjuk mindenekelőtt az apró gyümölcs — eper. ribizli, málna és hasonlók — termesztéséi amelylyel a földalap jobban ki lesz használva és egyúttal megszűnik az egyenlőtlenség a kínálat és kereslet között, azon termékeknél, amelyekből kevés van. MILAN VCELA, A LIKO VEZÉRIGAZGATÓSÁGÁNAK TERMELÉSI IGAZGATÓJA A JEDNOTA. a Szlovák Szocialista Köztársaság fogyasztási szövetkezete egyike azon húsz szervezetnek, amely friss zöldséget és gyümölcsöt vásárol fel a termelőktől. Az SZSZK-ban értékesített friss zöldségnek 9, a gyümölcsnek pedig 30 százalékát veszik át Felvásárló tevékenységet 1068 állandó és idény-felvásárlóhelyen végzünk. A több éves gyakorlat alapján a termelőkkel és vevőkkel évente hosszú, illetve rövid lejáratú szerződést kötünk mind a friss zöldség, mind a gyümölcs értékesítésére. 1982-ben a JEDNOTA 4467 szerződést kötött a kistermelőkkel 110 435 q gyümölcs és zöldség felvásárlására. Ennek a szerződésnek az az előnye, hogy a JEDNOTA kötelezi magát a kistermelőkkel szemben, hogy a meghatározott időben kitermelt zöldséget, gyümölcsöt azon a felvásárlási áron veszi át. amelyet az árhivatal arra az időre megszab. Minden igyekezetünk ellenére sem sikerül azonban teljes mértékben szerződéses formában biztosítani az adás-vételt. Főleg azokkal a termelőkkel kapcsolatban nem, akik nem tagjai a helyi szervezetnek. A tagokkal ugyanis ezeket a szerződéseket megkötik az alapszervezetek és a Kertészeti Szolgáltatások, amelyek a szerződés értelmében átveszik a tagjaiktól a termést. A zöldség- és gyümölcs termelésében, felvásárlásában, raktározásában. szállításában, feldolgozásában nagyon gyakran merülnek fel problémák mind a feldolgozóipart, mind az eladást illetően. Mi ismerjük ezeket a gondokat, s igyekszünk részt venni a megoldásukban. Ebben az évben, pontosabban mondva szeptember 30-ig a friss zöldség és gyümölcs felvásárlási tervét magasan túlléptük ésfeitételezzük. hogy zöldségből a tervezetten felül még 12 247 mázsát. gyümölcsből pedig 128 811 mázsát vásárolunk fel, mert szeretnénk az általunk felvásárolt termékekkel is javítani a kereslet kielégítését. A jelenlegi időszakban főleg a hullott alma-felvásárlásban érzünk nyomást a kiskertészek részéről. Látni kell azonban, hogy szeptember 30-ig 71 855 q hullott almát vásároltunk fel és november végéig szeretnénk még további 75 000 q-t átvenni a kistermelőktől. Ennyire van szerződésünk a feldolgozó üzemekkel. Ezenkívül keressük a lehetőséget a hullott alma exportálására is. 1980-ban több mint 16 000q almát szállítottunk külföldre; a külkereskedelemmel való eddigi egyezkedésünk alapján az idén is vannak feltételek 20 000 q hullott alma kivitelére. Ahogyan már említettem, a fogyasztási szövetkezet nem az egyedüli felvásárló szerv, ezért feltételezhető, hogy a Szlovákiában termett almát mind felvásárolják, már azért is. mert a fogyasztásra való almából — a lakosság ellátását biztosító-állami és szövetkezeti üzletekből — csaknem 170 000 q hiányzik. Természetesen tudni kell azt is. hogy nem minden fajta alkalmas fogyasztásra. Hogy melyik fogadható el erre a célra, azt a csehszlovák állami szabvány határozza meg. Mi azt tanácsoljuk a kiskertészeknek. hogy fölöslegesen, idő előtt ne rázzák le a fáról az almát. A fán maradó alma minősége ugyanis még javul és jobban ellenáll a kedvezőtlen időjárásnak. A gazdag almatermést nem lehet mindenütt egyszerre felvásárolni. Szükség van bizonyos időre, hogy mindenkire sor kerüljön, ezért fontos, hogy a termelők a megfelelő felvásárló szervezettel megbeszéljék mikor, milyen, mennyi almát tudnak eladásra előkészíteni. Lehetőség van arra is, hogy megegyezzenek a felvásárló szervezetekkel, hogy otthon fogják tárolni a fogyasztásra szánt almái amelyet a jövő év első hónapjaiban kedvezőbb áron értékesíthetnek. BOHUMIL KöSlK, A JEDNOTA ÁRUOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE Kérdez: Magyarics Lucia érsekújvári (Nővé Zámky) lakos Üzemünk szakszervezete ismertette az 1983—84-es évre szóló üdülési lehetőségek tervét. A műhelyben nagy vitát keltett, hogy a beutalók többsége kétszemélyes, .amely a gyermekes családok üdülését eleve kizárja. Úgy gondoljuk, a szakszervezeti üdülés elsősorban a családok számára van. Miért adnak hát egy-egy alkalomra kétszemélyes beutalót? Válaszol: Ladislav Herda, a Szakszervezeti Üdülés Szlovákiai Igazgatósága üzemeltetési igazgatóhelyettese A dolgozók szakszervezeti üdülése három részből áll. Az első az üzemi üdüléseket, a második a pionírtáborokat, a harmadik pedig a központilag szervezett, kiemelt üdüléseket foglalja magába. E három üdülési lehetőségen belül évente több mint 3 400 000 szakszervezeti tag. illetve a tagok gyermeke kap beutalót az ország különböző üdülőibe. A dolgozók üdülését elsősorban az üzemi üdülök biztosítják. Ez a legjobban elterjedt forma, így üdülnek a legtöbben, évente átlagban legalább 2,5 millióan. Pionírtáborokban évente csaknem 500 ezer gyerek tölti nyári vakációjának egy részét. A központilag szervezett, kiemelt üdülés a szolgáltatások nyújtása terén jelenleg a legmagasabb szintű; évente meghaladja az 500 ezret azoknak a dolgozóknak a száma, akik ilyen beutalót kapnak. Az adatokból könnyen megállapíthatjuk, hogy kiemelt üdülést nem kaphat mindenki, hiszen az országban lévő 110 üdülőközpont befogadóképessége összesen 12 600 ágy, egész évi kihasználásuk teszi lehetővé a megközelítőleg három és fél millió dolgozónak az üdültetését. Természetesen, igyekezetünk arra irányul, hogy a szakszervezeti üdülések elsősorban a családok üdültetését szolgálják. Ezért is tettük lehetővé, hogy a két fővárosi, a prágai és a bratislavai üdülőkön kívül a többi üdülőbe szóló beutalóval a szülök magukkal hozhatják három éven felüli gyermekeiket. A problémát az jelenti, hogy az iskolás korú gyermekek szülei a szakszervezeti üdülést a vakációra kérik, a két nyári hónapban — júliusban és augusztusban — pedig nem lehet mindenki kérésének eleget tenni. Szem előtt kell tartani azonban azt, hogy az üzemi üdülök — amelyek bizony eléggé rosszul vannak kihasználva — lehetőséget nyújtanak a szülőknek arra, hogy iskolás korú gyermekeikkel töltsék a nyarat. A kiemelt üdülésekre szóló beutalókat más időpontokra úgy igyekszünk elosztani, hogy egy-egy kerület pl. akkor kapja a legtöbb beutalót, amikor ott iskolai tavaszi szünet van. Azok a családok, akiknek iskolás korúnál kisebb gyermekeik vannak, vagy azok az idősebb házaspárok, akik nem akarnak gyermekeikkel együtt üdülni, használják ki a lehetőséget az idényen kívüli pihenésre. Hiszen az ősz, a tavasz is lehet szép, s olyankor még — vagy már — nyugodtabbak, csendesebbek az üdülők, jobbak a pihenési feltételek. Erre az időre mindig akad szabad beutaló. Tavaly például a 115 694 hazai beutaló 6,5 százaléka maradt kihasználatlan, mert idényen kívüli beutalókat nem fogadtak el a szakszervezeti tagok. Köszönöm a tájékoztatást! Megjegyzem még. hogy nagyon sok helyen maguk a dolgozók a „ludasok" abban, hogy az üzemi üdülők idényen kívül nincsenek kihasználva, a nyári hónapokban predig túlzsúfoltak. A szakszervezeti bizottságoknak is nagyobb gondot kellene fordítani arra, hogy a dolgozókat I',meggyőzzék: a pihenés az üdülés ilyenkor is hasznukra válik. Az üzemi beutalók szétosztásánál elsősorban az iskolás korú gyermekekről gondoskodó szülőket kellene előnyben részesíteni, a kiemelt üdülői beutalót pedig annak adni, aki azt munkájával kiérdemli. S ha már egyszer megkapjuk, éljünk is a lehetőséggel, az év bármelyik időszakára szól is a beutaló. H. ZSEBIK SAROLTA
