Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-11-09 / 46. szám

reskedelem virágzik, az árak emelkednek. „5000 márkánál olcsóbban már aligha juthatnak gyermekhez” — mondotta Carla Wiedeking, a Pro Infante, az NSZK egyik — kevés — elismert gyermekadoptálás-közvetílő intézetének elnökasszonya. ..A nagy üzletet azonban nem az anyák csinálják, hanem a közvetítők” — tette hozzá.

A Pro Infante legújabban szerzett adatai szerint az illegális gyermekkereskedelem új, visszataszító vonással „gazdagodott": az adoptálási bordélyházzal, amilyen például Colombóban is működik. Ezekben a lányok prostituáltakként dolgoznak, és futószalagon szülik a bébiket. A bébik eladása már a szülés előtt befejezett ügy. Indonéziában például holland ügynökségek közvetítik ki az újszülötteket, s a nyugat-német érdeklődőknek bőségesen szállítanak. Egy gyermek ára 3500 és 15 000 márka között ingadozik.

Átszámítva 18 000 márkát kasszíroztak be olasz orvosok a Nápoly melletti Teleséből csecsemőkért, akik Salus nevű klinikájukon születtek. Az anyákat, akik eredetileg terhességmegszakítást akartak, rábeszélték, hogy szüljék meg gyermeküket. A vevők gazdag északolaszok voltak. Egy hónapja fény derült a lelkiismeretlen orvosok üzelmeire, és azok most már a börtönben ülnek. Igaz. hogy nem lopták el a bébiket, mint török kollégájuk: de eladták azokat. A vevőt pedig minden egyes esetben a házasságon kívül született és megvásárolt gyermek apjának tüntették fel.

Visszatérve dr. Akként és társai sötét gyermekszerzési manipulációira: az isztambuli klinikán született bébik egy részét ellopták az orvosok. Az anyának pedig egy halott gyermeket mutattak ezeknek a cinikus szavaknak a kíséretében: „Sajnáljuk, de a gyermeke szülés közben meghalt.”

Időközben az előkelő török orvos, aki a török miniszterelnököt a barátjának nevezi, és büszke, hogy a tiszteletreméltó Lions Club tagja, feladta az értelmetlen tagadást. Hirtelen beismerte, hogy jólétét bébikereskedelemmel. illegális terhesség-megszüntetésekkel, s embriókkal végzett kétes kísérleteivel szerezte. Gúnyos mosollyal jelentette ki: „Valóban több gyermeket megöltem. Ezek nyomorékként születtek, .s amúgy sem voltak kedvezőek a túlélési kilátásaik. Injekcióval, fájdalommentesen „öltem meg őket.” Szinte büszkén fűzte hozzá: „Mindent, amit csinálok, alaposan végzem el — még a gyilkosságot is.”

A török lakosságot és mindenekelőtt a nőket főleg az orvos indoklása háborítja fel, az, amikor magyarázni próbálja, miért követte el bűncselekményeit: „Hiszen mindent a tudomány szolgálatában csináltam. S amikor szegény családok kisbabáit elajándékoztam, vagy közvetítettem milliomosoknak, ez csak emberszeretetböl történt. A gyerekeknek most sokkal jobban alakul a sorsuk Örömet akartam szerezni...”