Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-11-09 / 46. szám
Versenyezzen velünk a barátsággyűrűért! A Forradalom után megkezdődött az új szocialista állam építése. A Vörös Hadseregben a legjobb pártmunkások, parasztok és munkások harcoltak az új társadalmi rendért; Csapajev, Frunze, Vorosilov, Bugyonnij .. . vezetésével Ukrajnában, a Kaukázuson túl, a Távol-Keleten létrejött a szovjethatalom. A szovjet állam azonban a forradalomban és utána is súlyos vérveszteséget szenvedett. A vasúthálózat tönkrement, a bányákat felrobbantották, az ipari termelés 1920-ban hétszerte kisebb volt, mint 1913-ban. Nem volt fűtőanyag, nem volt élelmiszer, éhínség pusztított. A külföldi imperialisták attól tartva, hogy az orosz forradalom az ö országukban is fellobbantja a forradalom tüzét, a szovjetországba irányították fegyveres erőiket, mindenben támogatták az orosz ellenforradalmat. Az intervenciósok és a fehérgárdisták három éven át vérrel öntözték a szovjetország földjét, pusztították iparát, városait, és falvait, éhségblokád alá vették az országot, de nem tudták megtörni a néptömegek ellenállását. Lenin javaslatára a párt átmenetileg „új gazdasági politikára" (NÉP) tért át, ami a gazdasági helyzet javulását hozta, a gyárakban, a bányákban megindult a termelés. 1922-ben gyártották az első szovjet autót. 1922. december 30-án a szovjetek első össz-szövetségi kongresszusa Moszkvában elfogadta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulásáról szóló Nyilatkozatot és Szerződést. Ennek értelmében az OSZFSZK, Ukrajina, Belorusszia, és a Kaukázusontúli Szocialista Föderatív Köztársaság (ennek tagjai; Azerbajdzsán, Örményország és Grúzia) önkéntesen és egyenjogúan egységes szövetségi államban egyesültek. A Népbiztosok Tanácsának elnöke Lenin lett. Szovjetunió fővárosa pedig Moszkva. 1918. március 11-én a Lenin vezette szovjet kormány Pétervárról Moszkvába költözött. Március 19-én Lenin már dolgozott a Kremlben berendezett dolgozószobában. A. R. Williams amerikai kommunista „a világ legnagyobb fogadószobájának” nevezte Lenin dolgozószobáját. Megfordultak itt külföldi közéleti személyiségek, üzletemberek, írók, kommunista és munkáspárti vezetők, köztük Wilhelm Pieck, Georgi Dimitrov. Kun Béla . . . Lenin utoljára 1922. december 12-én dolgozott a Kremlben levő dolgozószobában. A falióra azt az időt mutatja, amikor azon az utolsó estén Lenin felállt az íróasztaltól. Megállt az óra, minden tárgy a helyén maradt. . . KÉRDÉSÜNK: Ez a felvétel 1922. december 30-án készült, ott, ahol a szovjetek I. össz-szövetségi kongreszszusa ülésezett. Az épület ma a Moszkvába utazók zarándokhelye, a világ egyik legrangosabb színháza. Melyik? 1. Nagyszínház (Balsój tyeáter) 2. Moszkvai Gyermekopera 3. Taganka Színház Versenyezzen velünk a barátsággyűrüért! A helyes választ a megjelenéstől számított hat napon belül küldjék be címünkre: a NÖ szerkesztősége, 812 03 Bratislava, Martanovicova 20. Hat részes versenyünkben 10 szép nyereménytárgyat sorsolunk ki versenyzőink között. gy anya megérzi, hogy él-e vagy halott a magzata. A kilenchavi fejlődés az anyai testben oly bensőséges kapcsolatot teremt az anya es a születendő gyermek között, amilyet senki más utánaérezni nem tud. Ez valamiféle természeti törvény" — mondotta a 37 éves isztanbuli Günseli Göncü. aki még ma is. egy évvel azután, hogy második gyermeke „holtan született”, sziklaszilárdan meg van győződve arról, hogy kisgyermeke él. de eladták. Emiatt „hosszas habozás és alapos megfontolás után” férjével együtt feljelentést tett dr. Oktay Cumhur Akként 52 éves nőgyógyász ellen. Az asszony kijelentette: „Az a baba. akit előbb élve láttunk, majd meghalt, nem volt a mi gyermekünk. Már akkor is furcsa érzés fogott el bennünket. De ma már — miután ismeretessé vált. hogy dr. Akként bébikkel kereskedett — meg vagyunk győződve róla: a kiállított halotti levél egy idegen gyermeké volt. A mi kisbabánk él. de hogy hol arról sajnos, sejtelmünk sincs.” Göncüék közölték gyanújukat az államügyészséggel. Hasonlóképpen járt el néhány nappal korábban egy 30 éves török asszony, akinek nevét a rendőrség titokban tartja. Ő volt az, aki a hihetetlen botrányt leleplezte. Néhány héttel ezelőtt ugyanis gyermeket szült a Boszporusz-klinikán. A szülést dr. Akként bonyolította le. akinek mint osztályos orvosnak 22 betegágy állt a rendelkezésére. Amikor látni akarta gyermekét, röviden csak ennyit válaszoltak. „A gyermeke halott”. Ő azonban nem hitte el ezt, és feljelentést tett dr. Akként ellen. S ekkor robbant a bomba. Amikor a nyomozók közelebbről megszemlélték a klinikát, megborzadtak a sok rémséghez szokott rendőrségi alkalmazottak is. Üvegekben sárgás folyadékban embriókat, koraszülötteket konzervált a neves nőgyógyász. Találtak a nyomozók mocskos orvosi műszereket, vérkonzervet és egy fiókban elrejtve egy egész bébifotósorozatot az érdeklődők számára, akik gyermeket akarnak vásárolni. A szemük elé tárult látvány alapján egyre bizalmatlanabbá vált nyomozók mindent a feje tetejére állítottak. A szomorú végeredmény: a klinika hátsó udvarában, dr. Akként „magántemetőjében”, sietve eltemetett bébihullákra bukkantak. Az egyik nyomozó megrendültén mondta: „Öt kisbaba holttestét ástuk ki.” Dr. Akkentet és 14 főnyi munkatársi gárdáját azonnal letartóztatták. Ezenkívül még két házaspárt is, akiket azzal vádolnak, hogy „készpénz ellenében” újszülötteket rendeltek és közvetítettek. Az ügyésznél nem találtak hitelre a gyermekkereskedők bizonygatásai, hogy az egész „egy nagy tévedés”. Fáradt mosollyal reagált az ügyész dr. Akkentnek arra a megismételt védekezésére, hogy csak „tudományos kísérleteket és vizsgálatokat” folytatott. A vádirat egyes pontjai: közokirat-hamisítás, egy hetedik hónapra született kisbaba meggyilkolása injekcióval, illegális terhességmegszakítások, bébikereskedelem, és fegyverviselési engedély nélkül fegyver birtoklása. A katonai kormányzattal már csak ebben az utóbbi kérdésben sem lehet tréfálni. Azonnal megkezdődtek a kihallgatások amelyek egymás után számos meglepetéssel szolgáltak. A legnagyobb: dr. Akként és szorgos munkatársai az elmúlt öt év alatt 400 csecsemőt szállítottak a világ különböző tájára; bizonyára eladták őket. Minden évben 80 gyermeket, ebből tizennégyet az NSZK-ba. A ténylegesen eladott gyermekek száma ennél valószínűleg jóval magasabb. Az NSZK-n kívül Törökországba, az Egyesült Államokba és Iránba adtak el gyermekeket. Ez nem az egyedüli eset. amely idén ismeretessé váll szervezett babakereskedelemről. A jól jövedelmező „üzletágat” a gyermektelen házaspárok gyermek utáni vágya tartja életben. Nem csoda, hogy házaspárok, akik nem akarnak évekig várni a gyermekre, önállóan körülnéznek, főleg a harmadik világban, hogy megszerezzék a hőn áhított kicsit. A harmadik világban pedig a házaspárok kétes gyermekközvetítők szürke piacával találkoznak. A ke-
