Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-11-09 / 46. szám
kommentárunk A nők munkáján könnyít majd Most ősszel, amikor a kertészetben, a mezőn lassan véget ér már a betakarítás és bizony az eső, a sár, a hideg szél sem riaszthat vissza a munkától, egyre gyakrabban gondolunk arra: a műszaki fejlődés mérfö/des lépéseket tett meg egyes ágazatokban, miért mostoha hát a mezőgazdasági dolgozókhoz, jobban mondva dolgozó nőkhöz, miért nem könnyít már az ő munkájukon is ? Miért éppen a kertészeti munkák gépesítése a „mostohagyerek"? Hiszen mindnyájan jól tudjuk, hogy a mezőgazdaságon belül a kertészeti növények termesztése a legmunkaigényesebb és gépesítettsége a többi ágazathoz képest elmaradott. Pedig itt lenne a legnagyobb szükség a gépekre: egy hektár paradicsom termesztéséhez és betakarításához például annyi kézi erő kell, amennyi 192 hektár búza termesztéséhez és betakarításához. Ezért a kertészeti kultúrát sújtja a leginkább a mezőgazdasági dolgozók számának csökkenése is. A zöldség, gyümölcs, szőlő iránti növekvő keresletet tehát csak a termésátlagok növelésével — komplex gépesítésével — lehet kielégíteni. A KGST tagországaiban jelenleg a világ zöldségtermésének 12 százalékát, a gyümölcs 7—8, a szőlőtermés csaknem 13 százalékát takarítják be, egyre növekvő mértékben az ezen országok keretében létesült AGROMAS Kertészetgépesítési Társaság által gyártott gépekkel. A KGST-ben kialakított munkamegosztás teszi lehetővé, hogy a viszonylag kis felvevőpiaccal rendelkező tagországok is kifejlesszék bizonyos mezőgazdasági gépek, berendezések gazdaságos, nagy sorozatú gyártását s így saját szükségletük ellátása mellett részben vagy teljesen ellássák a többi KGST-országot is. A KGST-országok 1978-ban hosszútávú célprogramot fogadtak el az egybehangolt fejlesztésre. Ennek eredményeként a tagállamok munkamegosztásában gyártják az olyan tipizált részegységeket is, amelyek többfajta mezőgazdasági géphez használhatók. Csehszlovákia például Magyarországtól kapja a silókombájnhoz szükséges adaptereket valamint azokat a felszereléseket, amelyek a gabonakombájnokat kukorica betakarítására is alkalmassá teszik. Nagyon jól ismerik nálunk a Magyarországról behozott növényvédő gépeket és a következő időszakban bővül a gyümölcs-, illetve zöldségtermesztési gépek, berendezések behozatala is. Egy-egy téma kidolgozását a kertészeti gépek tökéletesítésében az egyes tagországok szakemberei közösen végzik. így például bolgár és magyar mérnökök jelenleg szín szerinti osztályozóval is ellátható paradicsom -előfeldolgozó gépsor kifejlesztésén dolgoznak. A szovjet és NDK-beli szakemberek a közelmúltban kétsoros sárgarépa-betakarító gépet szerkesztettek, amely a gyakorlati próbán is sikeresen szerepelt Szakemberek dolgoznak már a zöldborsó-, zöldbab-, az uborka-, a hagyma- és a paradicsomtermesztés géprendszereinek előállításán. A bogyósgyümölcs-betakarító és szőlőművelő gépek, valamint zöldség- és gyümölcsosztályozó gépsorok gyártása is elő van készítve. Az AGROMAS-tagországok közötti kölcsönös kertészetigép- és -berendezés-szállítások az utóbbi két évben megduplázódtak. A kölcsönös szállítás jelenleg több ezer, a kertészetben alkalmazott traktorra és munkagépre terjed ki. Ezek, ha lassan is. eljutnak küldetési helyükre, átveszik a munka nehezebb részét az asszonyoktól, akik ma még — gépek hiányában — kénytelenek kézzel végezni azt is, amire a gép lenne hivatott H. ZSEBIK SAROLTA alista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének meghívására került sor. Gustáv Husák és Erich Honecker kölcsönösen tájékoztatták egymást azokról az eredményekről, amelyeket a két ország kommunistái és az összes dolgozók a CSKP XVI. és az NSZEP X. kongresszusa határozatainak teljesítésében elértek. Áttekintették a két testvérpárt és állam további együttműködésének kérdéseit, valamint néhány időszerű nemzetközi problémát. Igazolták a két marxista-leninista pártnak azt az eltökélt szándékát, hogy céltudatosan szilárdítják a CSSZSZK-nak és az NDK-nak a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával fennálló megbonthatatlan barátságra és szoros szövetségre támaszkodó testvéri kötelékeit. A tárgyaló felek pozitívan értékelték, hogy sikeresen fejlődik a két állam gazdasági és tudományos együttműködése, és hogy a két ország társadalmi életének más területein is szüntelenül fejlődik az együttműködés. A nemzetközi problémák áttekintésével kapcsolatban Gustáv Husák és Erich Honecker rámutattak, hogy a konfrontációra és a fegyverkezési hajszára irányuló imperialista politika következtében éleződik a nemzetközi helyzet. Hangsúlyozták, hogy mindkét párt és állam szoros szövetségben a Szovjetunióval és a szoci- Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista alista közösség többi államával továbbra is tántoríthatatlanul Köztársaság elnöke hivatalos baráti munkalátogatáson vett részt törekszik a béke megőrzésére, amely az emberiség jövőjének az NDK-ban. A látogatásra Erich Honeckemek, a Német Szoci- alapvető kérdése. Nyíltabban a gondokról is Októberrel új tanévet kezdett politikai nevelő munkájában a Szlovákiai Nőszövetség is, s összegezve tapasztalatait talán nem véletlenül tűzte ki az alapszervezetekben lefolyó előadások és viták első témájául mezőgazdaságunk időszerű kérdéseik A Mindent az emberért mozgalomban a korábbi években már sokat tett nőszervezetünk pártunk mezőgazdasági politikájának propagálásáért, azért, hogy minden család megértse: az önellátás — mely tudományosan megalapozott már — valamennyi állampolgáron múlik, mindenki hozzájáruhat eléréséhez ereje, módja szerint. Ki kertjét okosabban hasznosítva, ki a megtermett és megvásárolt élelmiszert, gyümölcsöt, zöldséget jobban, takarékosabban felhasználva. Október hetedikén Bratislavában találkoztak a nőszövetségek járási aktivistái, hogy útmutatást kapjanak további munkájukhoz. segítséget a tapasztalt szakemberektől, választ azokra a kérdésekre, amelyeket minden bizonnyal nekik is feltesznek majd alapszervezeteink tagjai egy-egy előadás, vita alkalmával. Ján Bakáa mérnök-docens átfogó képet adott arról, mezőgazdaságunk milyen eredményeket ért el az utóbbi években, melyek azok a legsürgetőbb feladatok, amelyek mindannyiunkat érintenek, s amelyek teljesítéséért a szabad időnkből néhány órát, napot fel kell ajánlanunk a mezőgazdasági üzemek megsegítésére. Részletesen foglalkozott a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetével és szerepével is, kiemelve, hogy a mezőgazdasági dolgozók élő szervezetekkel — növényekkel, állatokkal — bánnak munkájuk végzése közben, s e téren minden felelőtlenség, elhamarkodott vagy rossz intézkedés többszörös és helyrehozhatatlan kárt jelent Ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban jelenleg minden lakosra 0,31 ha szántó jut, aligha kell magyaráznunk, hogy e terület maximális hasznosítása milyen fontos. Az egy főre jutó mezőgazdasági összterület 0,4 ha, intenzív gazdálkodással ezen kell megtermelnünk az állattenyésztéshez szükséges takarmányt is, mert a korábbi gyakorlattól eltérően már nem alapozhatjuk az állattenyésztés eredményeinek növelését a takarmánybehozatalra. S talán ezen a ponton emelte ki leginkább a nők szerepének fontosságát: tőlük váiják a szakemberek és országunk irányitól hogy az ésszerű táplálkozás elveit meghonosítják, teijesztik majd, mert ez is szerves része az önellátási programnak. Hosszú évekig a világ élvonalában állt Csehszlovákia a húsfogyasztás terén — de nem a racionális húsfogyasztásban. Nálunk az egy főre jutó évi húsmennyiség tetemes részét a sertéshús tette ki, amely egészségügyi-táplálkozási szempontból nem a legkedvezőbb, s amellett előteremtéséhez rengeteg szemestakarmányra van szükség. A szemestakarmánybehozatal korlátozásával hát csökkentenünk kellett a hízósertések szárnál s a piac húsellátását marhahússal, birkahússal, vadhússal vagy akár házinyúllal gazdagítanunk. A kiskertészek számának gyarapodásával, az eddig parlagon heverő földterületek megművelésével több zöldséghez, gyümölcshöz juthatnak családjaink. Újra meg kell tanulnunk ezekből is tápláló, vitamindús ételeket készíteni, újra hozzá kell szoknunk ízükhöz, mert táplálkozásunk is ésszerűbbé válik általuk. A fejlett kapitalista országokban, amelyek gabonából. húsból önellátóak, az egy főre jutó évi zöldség- és gyümölcsadag jóval meghaladja a miénket... S ha már hasonlítgatunk, hasonlítgassunk így is! „Csak azt oszthatjuk el, ami megtermett” — mondotta Husák elvtárs, újra fogalmazva a régi igazságot. Mert földművelőink, nagyszüleink nemzedéke valaha még jól tudták: ha kevesebb termeti kevesebből kellett gazdálkodni az újig; a kevesebbet kellett úgy beosztani, hogy elég legyen. A szerényebb, ésszerűbb táplálkozás alapjait, a jó „gaz: dálkodást” már akkor is a családban tanulhatta meg az ember... Ez a feladat ma is a családokra vár, s ebben a legnagyobb szerep a nőknek, az anyáknak jut. Elhangzott a szemináriumon számos olyan kérdés is, amely a kistermelők gondjait taglalta, az értékesítés nehézségeit vette célba. Őszinte válaszokat kaptak a hallgatók, s ígéretet arra, hogy a rugalmatlan felvásárlás és értékesítés megszüntetésére legfelsőbb szinten fognak intézkedni. Hogy végül milyen formában? Erre az új évben kérünk választ a mezőgazdasági és kereskedelmi minisztériumban, mert akkorra érvénybe kell lépniük az új határozatoknak. Úgy láttuk, az előadás és a vita tartalmas volt. jó alapot adott az aktivistáknak munkájukhoz Azok pedig, akik a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére tartott előadást is meghallgatták. Jozef Hrabina professzor olyan összehasonlítási lehetőséget kínált a hatvan év alatti fejlődésről, amelyből hazánkra nézve is érdekes és értékes tanulságokat vonhattak le. GYURKOVITS RÓZA 1/ AkiA^ct iot\; i ki
