Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-11-02 / 45. szám
Fotó: Könözsi István _ A 18. Bratislavai Zenei Ünnepségeket megnyitó, a Városi Művelődési Ház Gyér mekkórusának üdén csengő dalait már fe ledtette a számtalan zenei rendezvény. A sok esetben felrótt szervezőképesség-hi ány ezzel a fesztivállal kapcsolatban való ban nem mondható el, annál inkább az ellenkezője. Tanulni lehet a Slovkoncert rendezőségétől! Teljesen zökkenömente sen zajlottak le a rendezvények, pedig itt tömegeket mozgató szervezésről van szó. Nem is szólva arról, hogy a művészeket hány országból nyerik meg a szereplésre. Egymásnak adják a helyet a Redoute, a Prímás-palota Tükörterme, a Rádió Hangversenyterme, a Szlovák Nemzeti Színház, a Vár Zeneterme és a Szakszervezet Házának pódiumán. Utána még sok vidéki városban is bemutatkoztak, Dél-Szlovákiában Komáromban (Komámo), Galántán, (Galanta), Somorján (Samorín), Losoncon (Lucenec), Rozsnyón (Rozfiava), Nagymegyeren (Calovo) és Gútán (Kolárovo). Bevezetőül a Szlovák Filharmónia előadásában hallhattuk Milan Novák érdemes művész zenekarra írt Scherzojának premierjét, amely méltán képviselte a mai szlovák zenét. A szakemberek véleménye szerint ez a mű kiemelkedő alkotása eddigi munkásságának. Az idei szezonra szerződtetett szovjet Vlagyimir Verbickij nagy felkészültségű, egyéni felfogásban dirigáló karmester. A jövőtől várjuk a Filharmónia zenekarának és dirigensének harmonikus összehangolódását. A 250 éve született zeneóriás, Joseph Haydn müvei — a szerző 30 évig volt Kismartonban, illetve Esterházán (Fertődön) az Esterháziak zenésze — méltó he lyet kaptak a fesztivál műsorán. A Münche ni Baryton-trió hitelesen tolmácsolta baritonra, mélyhegedűre és gordonkára irt trióját, a barokk zenét kedvelők örömére. A Szlovák Nemzeti Színház Verdi Don Carlos című operáját adta elő nagy sikerrel. Kár, hogy ugyanazzal a darabbal szerepeltek, mint tavaly — akkor premier volt — ugyancsak ebből az alkalomból. Igaz, a közönség cserélődik. A pompázatos kiállítású előadást a jó énekesgárda: Elena Kittnárová, Ondrej Malachovsky, Marta Nitranová, Szűcs Róbert és a többiek vitték sikerre. A zenekart Viktor Málek vezényelte. Zene és tánc művészi kölcsönhatása adta az élményt az olasz Emilia-Romagna Színház Aterballetto együttesének fellépésén. A néhány éve alakult, kis létszámú balettegyüttes művészeti vezetője, Amedeo Amodio — aki tanulmányait a milánói Scalában folytatta — nyilatkozata szerint a klasszikus, a modern és a dzsessz-balett egyaránt szerepel a repertoárjukon. A lényegnek a jó teljesítményt tartják. És mint minden művész törekvése, az övék js az, hogy belső átéléssel létrehozott produkcibratislavai zenei ünnepsé A Csehszlovák Rádió. Szimfonikus Zenekarát Oliver egyik fiatal résztvevője vezényelte Dohnányi, az Interpódium Az Aterbalatto nevű olasz balettegyüttes Igor Sztravinszkij Agon Pulcinella című művét adta elő ójukra a közönség rezonáljon. Nos, ezt tapasztalhatták szereplésük két estéjén. Műsoruk első részé a Sztravinszkij Agon című művére az orosz származású Balanchine által koreografált tánc volt. A klasszikus balettlépésekből: a Pás de quatre-ból, a Pás de deux-ből és a többi lépésből összeállított „gyakorlat" inkább a szakemberek érdeklődését kötötte le, a nagyközönség számára egyhangúbb volt. Annál magával ragadóbb volt a következő szám. Pártos Ödön zenéjét ausztráliai mitikus szokások ihlették. A Vízióhoz Glen Tetley állította össze a táncot. Együtthatásukban drámai kifejező erő nyilvánult meg, és a táncosoktól — többségük szólótáncos — technikailag is nagyon igényes produkciót követelt. A harmadik táncdarabban a hagyományos balett szépségében gyönyörködhetett a közönség. Vivaldi derűs, vidám zenéjével tökéletes összhangban alkotott Amodio koreográfiát. A klasszikus táncot fantáziadús ötletekkel gazdagította, szerencsés elegyítésben. A zömmel fiatalokból álló közönséget vonzó koncerten — melyen a Rádió Szimfonikus Zenekara szerepelt —, Oliver Dohnányi olyan lendülettel vezényelte Kodály Háry János szvitjét, hogy a lelkes hallgatóság szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a fiatal karmestert. Pontos, energikus vezénylése nagyfokú muzikalitással, bevérzéssel párosul, ami nem meglepő, hiszen családjában több ismert zeneművész van. Haydn C-dúr hegedűversenyének szólistája a húszéves magyarországi Stuller Gyula volt, aki ígéretes tehetség, de még nem kiforrott egyéniség. Az előzetesen szóban kifejezett kölcsönös bizalom karmester és szólista között az előadáson érzékelhetően kialakult, és nemcsak a két tétel közötti percnyi szünetben biztató egymásra mosolygásban jutott kifejezésre, hanem az egész előadáson végigvonult. A Szlovák Filharmónia egy másik hazai szerző, Hja Zeljenka Ouvertura giocosa című művét tolmácsolta, első ízben a nyilvánosságnak. A szerző vallomása és a szakemberek véleménye szerint müveinek jellemzői az örömteli optimizmus, a karikirozó készség, a humor és a virtuozitás. Müvei, beleértve a most bemutatottat, logikus felépítésűek. Modem zenéje a népzenéből merít, a ma emberéhez szól. Peter Toperczer zongorajátékát a Ravel-darabban a közönség mint mindig, ezúttal is nagy elismeréssel fogadta. Érett művészete gazdagítja a szlovák zeneéletet. Beethoven III., Esz-dúr szimfóniája, az Eroica elhangzása után a közönség nem akarta leengedni a pódiumról a prágai dirigenst, Libor Peseket, akit a tavalyi szezonban a Szlovák Filharmóniához kötött szerződése. Ünneplése szinte tüntetésszámba ment, ékes bizonyítéka volt a publikum óhajának, és elismerése tehetségének. Az elmélyültebb zenehallgatóknak csemege volt a világhírű Marie-Claire Alaine érett művészettel előadott orgonajátéka. Bach-müveket, Cézár Franck alkotásait és fivére, Jehan Alain variációit interpretálta. Sokáig emlékezetes hangverseny marad a Csehszlovák Rádió Bratislavai Szimfonikus Zenekarának közreműködésével, a Prágai Filharmónia Énekkarának és szólistáinak fellépése Verdi Rekviemjében. A Redoute-ot zsúfolásig megtöltő publikumot másfél órán át magával ragadta a nagylélegzetű mű nagyszerű tolmácsolása. Ondrej Lénárd karmester, érdemes művész érzékenyen és törés nélkül vezényelte végig a művet. A több mint száztagú énekkar tisztán intonált. A szólisták produkciója nem mindennapi zenei élményt nyújtott. Gabriela Beriacková-Cápová állami díjas, érdemes művész szép színezetű, tisztán csengő szopránja nagy hangerővel párosul. Biztosan bánik a hangjával, teljesítménye minden elismerést megérdemel. Világjáró művész, a Prágai Opera tagja, de állandó vendége a Bécsi Operának is. Több országban vendégszerepeit, fellépett a New- York-i Metropolitanban és a londoni Covent Gardenben is. Nagy kár, hogy szülővárosában, Bratislavában ritkán hallhatjuk. Méltó partnere volt Éva Randová. Mezoszopránja ugyancsak nem mindennapi szépségű. Eredetileg az Ostravai Opera tagja volt, majd a prágaié. Most évek óta a Stuttgarti Operához köti a szerződése, de szerepel a világ nagy operaszínpadain is. Ugyanúgy, ahogy itthoni közönségünk egyik kedvence, Peter Dvorsky állami díjas művész, aki a Moszkvai Nemzetközi Csajkovszkij Versenyen elért sikere óta a milánói Scalán keresztül Londonban, Zürichben, New-Yorkban, Bécsben és más pódiumokon arat sikert. Éneklése szép volt, hangereje kissé halványabb. Peter Mikulás basszusa szépen hangzó, fölényes biztonsággal énekelt. A közönség ünneplésének nem akart vége szakadni ezen a szép esten. Tapssal és a brávo kiáltásokkal köszönte meg a művészeknek a rendkívül szép teljesítményt. És a következő napok újabb zenei élményekkel gazdagították az érdeklődőket. BERTHANE S. ILONA (höi7
