Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-11-02 / 45. szám
c KICSIK ÉS NAGYOK J ( egészségünk vedelmeben KIHEZ FORDULJUNK? NÉGYSZEMKÖZT ) — Mondd csak, kislányom: itt laknak Kerekesék? — Kerekesek? — Kerekes Antalék... — Akiknek Mónikájuk van? — Igen. Akiknek Mónikájuk van. — A néni nem ide való? — Nem, én nem itt lakom, a szomszédos községből jöttem. — És ezt a két tömött táskát hozta ? — Igen. A két táskát Zöldséget hoztam a városi fiamnak, meg a városi menyemnek, meg a városi unokámnak. — Azt jól tette a néni... — Szóval itt laknak. — Itt A negyedik emeleten. Mikor látta utoljára Mónikát a néni? — Úgy egy esztendeje. — Régen volt Azóta nőtt egy fejnyit. igaz-e? Mert: tudja ... Egy esztendő alatt egy fejnyit is megnövünk. ... Elhiheti nekem! Az öregasszony bátortalanul pislogott a nyolcszintes toronyépület felé. Bólogatott és hunyorgott — A negyediken laknak ?... — kérdezte ismételten. — A negyediken ?... A kislány, akinek tetszett a „helyzet", kitünően érezte magát s akár a felnőttek, úgy mondta: — A negyediken. Nekem elhiheti a néni!... — És? — kérdezte tanácstalanul az öregasszony. — Jöjjön, én majd felviszem a lifttel. .. Maga elé engedte az asszonyt —- Csupán két gombnyomás az egész — magyarázta. — Három és fél másodperc alatt megérkezik... — És?... — Tessék befáradni a felvonóba... Tessék csak. .. Az öregasszony egy koronát kotor elő a zsebkendőjéből: — Tessék csak eltenni, borravalót nem fogadok el! —vajkai-Ne bántsátok a könyveket! Ezt naponta többször elismétlem. Tímea még megérti és beéri egy mesekönywel, de Józsika úgy gondolja, ez a tilalom csak a húgára vonatkozik, elvégre ő már nagy, hiszen jövőre iskolába megy. így minden tilalom és fenyítés ellenére csak elvesz könyveinkből egyet-kettőt amit azután kész művészet visszaszerezni. Most is, apja sakkönyvével a hóna alatt vonul ki hozzám a konyhába. Egy ideig nézegeti, majd megfeledkezve róla később már a szobában játszik. Kihasználom az alkalmat Megkaparintom a könyvet, az asztalra csaléteknek egy pohár málnát készítek és bemegyek hozzá a szobába. Igyekszem úgy fordulni, hogy ne lásson a hátam mögé rejtett könyvre. Megszólítom: — Józsika, idd meg a sakk-könyvet ott van a konyhaasztalon! — a kis nyelvbotlást tüstént leleplez. A könyvet elkobozza tőlem, és most leshetem mikor feledkezik meg róla újra. „Gyógyulás” jeligés olvasónk kérdezi levelében: „Gyakran volt petefészekgyulladásom, főleg a hűvös, esős. őszi hónapokban jelentkezik. Szeretném tudni, kigyógyítható-e ez a betegség?” Ez a kórmegállapítás sokkal gyakrabban hangzik el, semmint a betegség a valóságban előfordul, mivel a kismedencében elhelyezkedő belső nemi szervek gyulladásos betegségeit általában e néven foglalják össze, holott gyakran csak a petevezeték beteg, vagy a gyulladás csupán a méh melletti kötőszövetre terjedt rá. Viszonylag ritkán érinti a petevezető gyulladása a petefészket is. A petevezető és a petefészek együttes neve: méhfüggelék (adnexa), gyulladásos állapotukat adnexitisznek nevezik. A betegséget okozó baktériumok többnyire a hüvelyből vándorolnak fel a belső nemi szervekbe. A hüvelyben rendes körülmények között erősen savanyú vegyhatású váladék van. amelyben csak a tejsavbaktérium él meg: a hüvely „rendőrének” is nevezik, mert megakadályozza az egyéb mikroorganizmusok szaporodását A \ hüvelyváladék kedvezőtlen változása azonban sokféle kórokozó megtelepedését, illetve elszaporodását teszi lehetővé, a korábban ártalmatlan baktériumok súlyos betegséget idézhetnek elő. A betegség majdnem mindig menstruáció, abortusz vagy szülés után jelentkezik. Ilyenkor ugyanis a megsebzett méhnyálkahártyán a felvándorló baktériumok megtudnak telepedni. Különösen kedvező számukra, ha lepényrész marad a méhüregben, ha pang a váladék, ha a beteg nagyon kimerült, vérszegény és emiatt a betegségek elleni védekezőképessége csökken. A fertőzés a méh nyálkahártyájáról rátcijedhet az izomzatra, majd a visszerek és a nyirokerek útján a méh körüli kötőszövetre, amelyben gyakran tályog keletkezik. A betegség magas lázzal, heves alhasi fájdalommal, nagyfokú elesettséggel kezdődik, fokozott a vérsejtsüllyedés, igen magas a fehérvérsejtszám. Mindezek kórházi kezelést tesznek szükségessé. A gyógyítás akkor eredményes, ha körültekintő, sokoldalú és azonnal megkezdik. A szigorú ágynyugalom mellett szükség esetén pótolni kell a vér- és folyadékveszteséget; a -megfelelő antibiotikumok többnyire a láz gyors megszűnéséhez vezetnek. Ha a kezelés későn kezdődik vagy nem megfelelő, akkor a méhkürt izzadmánnyal vagy gennyel telt zsákká alakulhat a méh melletti kötőszövetben. a méh körül vagy a petefészekben tályog, továbbá összenövések keletkezhetnek a női szervek és a többi hasi szerv között. Mindezeket már csak műtéttel lehet megszüntetni, a következmény pedig állandó jellegű hasi panaszok, különösen érintkezés és székelés kapcsán, továbbá havivérzéskor; meddőség, ami ritkán gyógyítható, és vérzéses rendellenesség. Dr. M A. V. E-nek elvált szülők gyermekei ügyében A válóperi ítéletben a kiskorú gyermekeket az anya gondjaira bízták, aki helytelenül neveli őket Indokolatlan megkülönböztetést tesz köztük, s a kisebbik gyermek idegileg meg van viselve, fél és ideges. Azt kérdezi, mit tehetnek a gyermekek érdekében? A családi törvény 44. szakasza kimondja, hogy ha a szülők nem gyakorolhatják rendesen a szülői jogaikat, vagy ha visszaélnek e jogaikkal, vagy súlyosabban elhanyagolják e kötelességeiket, a bíróság korlátozhatja szülői jogaikat, vagy meg is foszthatja őket ezek gyakorlásától. Ha a gyermek érdeke megkívánja. akkor bármelyik szülő kérheti az iskola, a nemzeti bizottság, a gyámbíróság vagy más állami szerv vagy társadalmi szervezet segítségét. Sőt. a törvény 42. szakasza feljogosít bárkit, hogy a szülők (vagy a gyermekek) helytelen viselkedésére figyelmeztesse a fenti szerveket, amelyek kötelesek megfelelő nevelési intézkedéseket foganatosítani. Ha az anya megakadályozza, hogy az apa érintkezzék a gyermekeivel vagy látogassa őket, akkor a bíróság döntését kell kérnie, amely meghatározza az érintkezés módját, helyét és idejét. Az anya helytelen nevelési módszereire s ennek folytán a gyermekek helytelen viselkedésére pedig figyelmeztesse a nemzeti bizottság ifjúságvédelmi szervét (orgán starostlivosti o deti). vagy közvetlenül forduljon a bírósághoz. B. M-nek gyermeke rnkkansága ügyében 18 éves rokkant gyermeke havi 960 - Kés járadékot kap. Állandó felügyeletre és gondozásra szorul, nem hagyhatja egyedül őt, s ezért munkába sem járhat. Azt kérdzi. hogy kaphat-e segélyt az ápolásért s beszámítják-e majd a nyugdíjjogosultságába azt az időt, amely alatt a gyermekéről való személyes gondoskodás miatt nem mehetett munkába? Ha gyermeke csak a rokkantjáradék alapösszegét kapja s eddig nem kapott magatehetetlenségi pótlékot (ezt a nyugdíjhivatal határozatából állapíthatja meg), akkor a járási nemzeti bizottság szociális biztosítási ügyosztályán kérheti ezt a pótlékot, amelynek havi összegét az orvosi ellenőrző bizottság véleménye alapján havi 200, 300 vagy 400 Kés összegben állapítják meg aszerint hogy fiát részben, túlnyomó részben vagy teljesen magatehetetlennek ismerik el. A gyermeke ápolásáért és gondozásáért azonban nem igényelhet semmiféle segélyt vagy szociális juttatást. A közeli rokonról (férjről, gyermekről, szülőkről, nagyszülőkről, apósról vagy anyósról) való személyes gondoskodás idejét amennyiben teljesen vagy túlnyomó részben magatehetetlen személyről van szó. mint pótidőt számítják be a nyugdíjigényhez megkövetelt alkalmazási időbe, ha emiatt nem volt alkalmazásban, de legalább egy évig tényleges munkaviszonyban volt. Ezt az egy évi munkaviszonyt bármikor megszerezheti, tehát akár a gyermekéről való gondoskodás előtt, akár később, ha már nem gondoskodik róla (pl. azért mert intézetben helyezték el stb.). 1982. oki. 4. Dr. B. G. Kedves „Hű Olvasónk!” Sajnos, ki kell ábrándítanom: öröme félreértésen alapszik. Nyilván olyan régen szeretett volna már elképzeléseinek megfelelő férfivéleményt hallani, hogy most saját álmát-vágyát belemagyarázta levélírónk soraiba. Az egészséges férfi és az egészséges nő számára a házasélet nem csak testi, illetve nem csak lelki szükséglet, hanem mind a kettő. Az idézett levélrészlet e kettő kölcsönösségére utalt, és szerkesztőségünk sem adhat — nem is ad — igazat olyan nézetnek, miszerint a nőnek és a féifinak úgy kellene együtt, egymás mellett élnie, mint két testvérnek, egymást tisztelve, szeretve, megértésben, de testi kapcsolat nélkül.. . Nyilván éreznek így többen is, mint Ön. az olyan nők és férfiak, akik — mint Ön is írja — valamilyen szervi rendellenességgel születtek. műtéten estek át vagy lelki-értelmi-érzelmi fejlődésük — nem leheteti zavartalan. Hibás, eléggé el nem ítélhető módon a szülök, vagy más nevelőik bőntudatot oltottak beléjük, erős sokkhatás érte őket, gátlások között nőttek fel, s ezért viszolyognak, irtóznak a testi szerelemtől. Még az ilyen, egészségesnek nem mondható emberek esetében sem belenyugvásra, lemondásra, hanem a gyógyulás keresésére biztatjuk a panaszosokat, tanácskérőket. Szexológiai tanácsadóhoz, pszichiáterhez küldjük őket, ahol az esetek nagy részében megtanulják a testi kapcsolat örömszerző-örömadó módját és ráébrednek, hogy életük teljességéhez, ha házasságban, társkapcsolatokban akarnak élni, erre is szükség van. És nemcsak fiatal korban, a kutatások, egészségügyi szakvélemények szerint bizony öregebb, sőt idős korban is. Természetesen vannak olyanok, akik tudatosan — vagy életük kényszerítő körülményei miatt — nélkülözik a nemi életet, illetve lemondanak róla, de aki fél a magánytól, aki társkapcsolatra vágyik, aki mégis-mégis feleség kívánna lenni, az gondolkozzék el azon. hol felemlítették meg, mivel rettentették el a testi szerelemtől. Nem írta meg, hány éves, miért volt rossz a házassága ? Lehet, hogy egy önző, durva férjtől eltűrtek alapján általánosít ? A jó házasságban a nemi kapcsolat nem „áldozat”, nem „kötelesség” a feleség számára sem, hanem lelki-érzelmi megértésük, szerelmük örömteli kiteljesedése, mindkettőjük testi igénye is. Ahol ez nincs így, ismétlem, ott vagy a partnerek tájékozatlansága, kuhurálatlansága, önzése, vagy valamiféle nevelési trauma rontja meg a házastársak örömét. Ezt elhallgatni, tűrni, „elszenvedni” felelőtlenség és butaság, meri az ilyen hideg, felemás kapcsolat elöbb-utóbb tönkreteszi a házasságot. Ne haragudjon, hogy levelét nem hagytam szó nélkül Gogh Vilma
