Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-11-02 / 45. szám
Ik BZ*UÁTSÍkC Erna Marhulová, az üzem szakszervezeti bizottságának elnöke így a közeli falvakból — Tany (Töfi), Ekel (Okoliíná n. Ostrove), Bogya (Bodza). Ekecs (Okoé), Őrsújfaki (Nova Strái). Lakszakállas (Sokolce) — sőt még Komáromból is járnak ide dolgozni! — lakosai részére állandó munkalehetőség kínálkozik. Jelenleg 540-en dolgoznak itt, többségük — kb. 450 — nő. Cipőket, csizmákat gyártanak Szovjet exportra. Kereskedelmi partnerük, a Raznoexport elégedett a munkájukkal, amely így évente 100 millió korona bevételt hoz a „konyhára”. A felsorolt tények, eredmények alapján leszögezhetjük, hogy az ócsai üzem a hazai cipőgyártás nagy gépezetének egyik legzökkenőmentesebben, legolajozottabban működő fogaskereke. Ugyanakkor több kérdés merül fel az emberben. Ez az üzem valóban egy nagy, bonyolult gépezet része, de maga is rendkívül összetett kis gépezet, c melynek csavarjai az egyes részlegek és i műhelyek; gépszíjai, összekötő kapcsai a “ részlegek és műhelyek közti kapcsolatok; s akkor még nem is beszéltünk a munkatár.§ si, a főnök-beosztott, az egyes irányítási szintek képviselőinek viszonyáról. S mi az. '£ ami ezt a bonyolult gépezetet sikeresen íf működteti? A közös érdek, s a belőle Nagy Alfréd mester a minőség ellenőrzése közben munkafolyamat megtekintése közben magyaráz. gyanítom, hogy szintén az ..elszántak” közé tartozik. A műhelyben- varrógépek zakatolnak, a talpalómasina nagyokat krákog, a tarka mintás, ujjatlan kötényekbe öltözött lányok, asszonyok pedig figyelmesen varrnak. ragasztanak . . . jaj, ha egy varrás görbére sikerül! Akkor „partiba” megy a csizma, „csúszik” a terv. .. Száztizennyolcan dolgoznak ebben a műhelyben, melynek két varró- és két talpalórészlege van, ebből körülbelül 18 a férfialkalmazott. Itt-ott Ferenczi Máriának. a varrók mesternőjének fekete frizurája bukkan fel. Nyitrai Adolf — e gyébként mindketten ..Az üzem legjobb dolgozója” cím viselői — pedig épp arról beszél, hogy a Partizánskéból érkező nyers-és félkész anyag sokszor bizony rossz minőségű, de akkor is jó lábbelivé kell varázsolni..., amikor maró szagok érnek el hozzám. Teljesen megtelek ezzel a köhögtető bűzzel, amelyről később megtudom, hogy acetongőz és más acetonszármazék. melyet az itt használt ragasztó tartalmaz. A naponta egy műszakban gyártott 1100 pár női csizma kemény orr-, sarokrészét és talpát ezzel a ragasztóval ragasztják. Egy csizma ezen a HOGY KERÜL A CSIZMA AZ...? 1971-ben a partizánskéi Augusztus 29. gyár fióküzemet létesített Nemesócsán (Zem. Oléa). Először úgy tervezték, hogy Komáromban (Komámo) felépül majd egy olyan cipőgyár, amely évente 2,5—3 millió pár cipő gyártására lesz képes, az ócsai pedig — miután kellő mennyiségű szakembert és munkást képezett ki Komárom részére — fokozatosan megszűnik. Közben felépült a komáromi üzem. de az ócsaiak sem ültek ölbe tett kézzel! Munkájuk során olyan magasfokú termelékenységet-.és olyan jó minőséget értek el. hogy ma már szó sincs „ideiglenességről". Az üzem önerővel kivívott létjogosultsága biztosította és továbbra is biztosítja a maradást, s fakadó közös cél még nem lenne elegendő a kívánt eredmények eléréséhez. Nézzük hát, milyenez a környezet, milyenek az emberek, milyenek a hétköznapok — a munkanapok a nemesócsai üzemben. A szemerkélő esőben tócsákat átugrálva sietek Marhulová Erna, az üzem szakszervezeti bizottságának elnöke után, aki „túl" jó kalauznak bizonyul. Szaporán sorolja a kitüntetéseket, okleveleket kényszerít, hogy bújjanak ki finom, meleg tökükből, közben állandóan köszön valakinek, mert lépten-nyomon jó ismerősként üdvözlik. Az a típus, akiről azt mondják, csoda, hogy össze nem szakad, de aki nem tud meglenni szervezés, emberekkel való foglalkozás nélkül, aki állandó hajszában él. s akit tán idealistának tartanak, pedig a valósághoz több köze van, mint bárki másnak. Csak kicsit már a jövő valóságát látja. A konfékcióműhely egyik varró- és talpalórészlegének vezetője, Nyitrai Adolf látszólag egészen más típus — energikus, szigorú —, bár abból, ahogy a műhely, a (nö~4)
