Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-10-26 / 44. szám
. . . nyári piros alma. és őszi, téli, Jonathan, starkimson, delicious — a legszélesebb választékban (és legnagyobb vastagságban), nemcsak az útszéleken, a gondosan ápolt kertekben. gyümölcsösökben is. Két hónappal ezelőtt, amikor még a gallyakon csüngtek az ember szíve örült, látván a gazdag termést: lám, milyen bőséges a természet, két év után újból dúsan teremtek a fák. Mert a bő termés láttán még az is bizakodik, akinek semmi köze sincs a mezőgazdasághoz. Elvégre ha jó a termés, több kerül az üzletbe, olcsóbban hozzájut mindenki. És mi mindent lehet ma már készíteni belőle!.. . Mustot, szörpöt, üdítő italt, ecetet, pépet, befőttet, nem beszélve az almaillatú kozmetikai szerekről, amelyek az utóbbi évekbe olyan keresettek voltak. Szóval: csak teremjen bőven, hadd jusson mindenre belőle! Van — de minek? Téves volt a feltételezésem. Három járást végigjártam, ám nem találkoztam egy emberrel sem, aki örült volna a bő almatermésnek. Sőt ellenkezőleg. Az alma szó hallatára legtöbbjüket elöntötte a méreg, a keserűség, a tehetetlenség érzése. Már nem is azt szidták, aki azt megérdemelné, hanem a természetet, amely ilyen gonddal verte meg őket. Mert az almát nem hagyhatják szedetlenül a fák alatt, valahová el kell rakni, valahol tárolni kell. De hol? — Én a sertéssel etetem, de már annak is elege van belőle — tör ki a keserűség Keiner Emilből. — Huszonnégy éve vagyok elnöke a fiileki (Filakovo) kertészek szervezetének, így felelősséggel állíthatom, a felvásárlás nem hogy javulna, egyre rosszabb. Nagy az elégedetlenség: az emberek morognak, szitkozódnak: itt rothad a termés a nyakukon. A környékünkön nincs egy felvásárló sem. az alma nem kell senkinek. Aki teheti, megőrli, kifőzeti pálinkának. Bort. mustot itt nem csinálnak, ahhoz sok cukor kell, no meg van itt annyi szőlő, hogy annak a levét is elég meginni.. . Nem kell hozzá számítógép, fejből is tudja már, mennyi alma vész kárba náluk. Füleken és környékén több mint háromszáz tagja van a kiskertészek szervezetének, ezenkívül hat-hétszáznál is több azoknak a száma, akik házkörüli gyümölcsöskerttel rendelkeznek. Egy-egy családnál legkevesebb öt-tíz mázsa alma vár eladásra. Ötven-száz vagon alma ez testvérek közölt is. És eddig egy kilót sem vettek át tőlük! A fogyasztásra való almáról már szó sem esik. Ami eláll, azt pincékbe, pajtákba, garázsokba rakják. Tavaszig csak lesz vele valami... Reménykednek, bár sejük, ezzel is csak H. ZSEBIK SAROLTA A lm a Ínűl2; munkát adnak maguknak, hiszen tavaszig jó párszor át kell válogatni, ha azt akarják, hogy jó is maradjon közte. A hullott alma az első számú gond: a nagy szárazság, a sok féreg gondoskodott róla, hogy ne kelljen létráról szedni a termést, lehull az magától is. Pedig permetezték a fákat, nem is kétszer, mint máskor szokták hanem négyszer. Nem nézték a vegyszerek árát. gondolván, majd megtérül az az eladásnál. Nem tudhatták, hogy ha arra kerül a sor, még nyolcvan fillérért sem kell kilója senkinek .. . Ha mástól hallom, megesküszöm rá, hogy téved. Abban az órában, amikor Füleken és környékén, a losonci (Luíenec) járásban mindenütt azon sirákoznak a kiskertészek. hogy senki sem veszi át tőlük az almát, Losoncon a Vasút utcai zöldségesboltban Magyarországról behozott almát árulnak. S másnap, amikor ugyanebben az ügyben a rimaszombati (Rim. Sobota) járás falvait járom és az almafelvásárlással kapcsolatban teljesen hasonló helyzetet találok a járási székhely (ikerén lévő zöldségüzletben szintén magyarországi almát kínálnak. — Az emberek mindezt látják: csodálkozhatunk-e hát rajta, hogy zúgolódnak? — ezzel fogad Hricko Ján, a kiskertészek szövetsége losonci járási szervezetének titkára. — A Zelenina nálunk a fokhagymán és az erőspaprikán kívül semmi más iránt nem mutatott érdeklődést. A hullott alma a feldolgozó üzemeknek nem kell. Pedig mi megszerveznénk a felvásárlást, csak lenne, aki átvegye tőlünk. Járásunk 58 alapszervezetének több mint 3300 tagja van, akik szinte egymás kezébe adják a kilincset; kiabálnak, könyörögnek, itt sírnak a nyakamon, tegyek valamit almaügyben. Én mit csinálhatok velük? Küldöm őket a rimaszombati Kertészeti Szolgáltatások vezetője után. adjon tanácsot ő, elvégre az ő feladata biztosítani a felvásárlást. Sajnos, a helyzet így változatlan marad. Talán az a megoldás, amit Barta Kálmán, a járási szervezet alelnöke javasolt? — Minket úgy tájékoztattak, hogy a kertészeket győzzük meg: maguk dolgozzák fel a termést. Hogy milyen célra? Amire lehet. A pálinkafőzésétől kezdve a sertésetetésig sok mindenre jó az alma ... Vagyis: ahelyett, hogy támogatnánk az üdítőital-, must-, szörpelőállítást, tanítsuk meg az embereket páünkafőzésre, -ivásra . . .? Vajon kinek juthat ilyen az eszébe? A losonciak mentségére legyen mondva, hogy 'ők már tervbe vették a mustkészítő és almaaszaló építését a Z akció keretében. De ez jelenleg még csak terv1. Ha holnap kész lenne az is késő lenne. Mert a kertekben rothadó állmából már sem must, sem befőtt nem készülhet. S hogy rothadó almából van bőven, azt magunk is láthattuk a város II. kertlelepén. A négyáras kertekben idén több termett, mint amennyit a család, a rokonság el tud fogyasztani, be tud főzni. Szívesen eladnák a fölösleget, ha kellene valakinek. De a piacok is tele vannak. Alig néhány kilométerrel odébb, a Zelenina nagyraktárában nem találunk belőle egyetlen darabot sem. Alma volt olt bőven, csak nem hazai: import. — Ha ide hozzák a termelők az almatermésüket, mi átvesszük tőlük. Persze nem a hullottat, hanem a fogyasztásra valót. De az igazai megmondva, ki ad pénzt benzinre azért, hogy egy-két mázsa almát — koronáért kilóját — átvegye tőle? Mert ha szerződése van az eladásra, egykorona ötven fillért kap az elsőosztályú almáért, ha nincs, csak egy koronát. Ki fog ezért bajlódni vele; leszedni, átválogatni, elhozni? Inkább lerázzák és nyolcvan fillérért, hullott almaként kínálják — mondja Mária Hroncová raktáros. Kínálnák, ha lenne kinek. Mint a 86 éves Bokor András bácsi is, aki a ház előtt ül, előtte egy láda alma, körte — szólongatja az arrajárókat, vegyenek egy kilócskát. De vevő alig akad. Legtöbben ingerülten szólnak vissza: — Jó’ ember, otthon is van annyi, hogy Ipolyi rekeszthetek vele! A tízszerese is kevés Megfogadtuk a losonci járási szervezet titkárának tanácsát, felkerestük a rimaszombati Kertészeti Szolgáltatások vezetőjét, Július Eliáá mérnököt: mondja meg. mi legyen az almával. Hírünk előbb érkezett, mint mi magunk. így nem tudhattuk meg. milyen segítséget kap az kertész, akinek mázsaszámra áll otthon az almája. — Annak sem mondhatok mást, mint maguknak. Dolgozzák fel otthon a termést. Készítsenek belőle befőttet, aszalják meg. Mi nem tudjuk az összes termést átvenni, mert a Banská Bystrica-i Fatra konzervgyár csak 7 vagon alma felvásárlására kötött szerződést velünk. Eddig 2,5 vagonnal szállítottunk. A járásban négy felvásárlóhelyünk van; Bejében (Behynce), Nagybalogon (Blhovce). Pádárban (Padarovce) és Rimaszombatban. Napi negyven mázsát vehetünk át a termelőktől, holott ennek a tízszereséi kínálják. A járás hat pálinkafőzdéje sem győzi már a munkát. Ha a Kertészeti Szolgáltatásoknak három járás — Nagykürtös (Velky Krtís), Losonc, Rimaszombat — almatermését kellene felvásárolnia. s mindössze 7 vagon almának szerzett piacot — átvevőt (holott csupán Fülek környékén több mint 50 vagon lenne a termés), akkor igazán jogos a termelők panasza. Különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy helyben, Rimaszombatban is van konzervgyár. Befőttet, aszalt almát készíteni otthon öl-tíz mázsa termésből? Vajon kinek és miért lenne ez hasznos? — Hasonló volt a helyzet 1980-ban is. Mi már akkor figyelmeztettük a felsőbb szerveket: csinálni kell valamit, ne vesszen rendszeresen kárba ez a rengeteg alma. ígéretet kaptunk, de eltelt az ősz, elcsendesedett a panasz; tavaly kevés volt a termés, nem volt az almával gond. és közben senki sem mozdult. Jövőre megint nyugtunk lesz. Még szerencse, hogy ilyen gazdag termés csak két-négy évenként adódik. Farsang István szavai iróniával telítettek. Igyekszik viccre fordítani a szót, pedig majd szétveti a méreg. Csütörtökön két teherautót indítottak Banská Bystricába, pénteken mindkettő visszajött — nem vették át az almát. Hétfőig át kellett a rakományt válogatni, hogy újból útnak ereszthessék . .. Munkaerő, költség, idegesség — hol térül meg mindez? Megoldás lenne ... Hogy lehet, illetve lehetne másképpen is — erre is találtunk példát. Csakhogy ehhez ember kell: ügyes szervező, találékony, izig-vérig „kereskedő”. Olyan, akinek nem elég a terv teljesítése, ennél több: az emberek elégedettsége a fontos. És az. hogy ne menjen tönkre a termés az ember szeme láttára. A rozsnyói (Roznava) járásban Almakirálya fa a la tt...
