Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-10-19 / 43. szám
LEV NYIKOLAJEVICS TOLSZTOJ Az oroszlán és az egér Egyszer, amikor az oroszlán éppen aludt, végigszaladt rajta egy egér. Fölébredt erre az oroszlán és elkapta az egeret. Az egér könyörögni kezdett, hogy az oroszlán engedje el őt: — Ha elengedsz — mondta —, egyszer majd én is segítek rajtad. Az oroszlán elnevette magát és szabadon engedte az egeret. Nem sokkal később vadászok ejtették foglyul az oroszlánt, s egy kötéllel odakötözték egy fához. Amikor az egér meghallotta az oroszlánbőgést. azonnal ott termett és elrágta a kötelet. — Emlékszel — kérdezte —, hogy nevettél rajtam? De most már láthatod. hogy egy egér is segíthet az oroszlánon. Tóth László fordítása JEK ELY ZOLTÁN CIRMOS CILI JÁTSZÓTÁRSA Egyszer Jancsika elindult bevásárolni a faluba. Vett sót, cukrot, paprikát, betette szépen a szatyrába, s mint aki dolgát jól végezte, ballagott hazafelé. Egyszer csak eszébe jutott, hogy semmit sem visz a macskájának. Pedig látott elég halat a piacon, s Cirmos Cilinek az apró keszeg a kedvenc eledele. Amint Így ballag a kertek között, egyszer csak egy kicsi fehér nyuszit lát, éppen ott fekszik előtte az ösvényen. — Hát téged mi lelt? — kérdezi Jancsika, felveszi, s elkezdi simogatni. — Valami bajod esett, szegény jószág? No, nem baj, hazaviszlek, meggyógyítlak. Egy marék füvet szakított, abból puha fészket csinált a nyuszinak a szatyorban, s vidáman mendegélt hazafelé. Szerencsésen hazaérkezett. Cirmos Cili ott ült a küszöbön, s amikor meglátta, melléje sündörgött s hízelegve dorombolt. Mintha azt kérdezte volna: „Mit hoztál nekem, kis gazdám ?" Jancsika megsimogatta kedvencét, és így szólt: — Valami szép ajándékot hoztam. Nézd csak! — S azzal a kis nyuszit letette elébe a küszöbre. — Mit kezdjünk vele, CiUkém? /I macska nagyot nézett, A i aztán kétszer-háromszor megszagolta a nyuszit, s elkezdte nyalogatni csapzott fehér bundáját. Közben felfelnézett gazdájára, mintha dicséretet várna. — Mindig tudtam, hogy jószívű macska vagy — mondta Jancsika. — Ugye segítesz nekem meggyógyítani szegény nyuszikát? Majd hozok én neked halat is, ha bemegyek a faluba. De most előbb a nyuszinak hozok káposztalevelet. Azzal otthagyta őket, s kiment a kertbe. Míg odajárt. Cirmos egy percre el nem hagyta a nyuszit. Mosdatta, babusgatta, akárcsak kölyök korában őt az anyja. S a nyuszi egyre vidámabban, egyre bátrabban ugrabugrált körülötte. / ancsika is szívesen ellj játszott volna velük, de sok dolga volt a ház körül: etette a bammfiakat fát hordott a konyhára, tányérokat törölgetett S mikor dolga végeztével kilépett a tornácra, mit lát? Vidáman hancúrozik Cirmos Cili a nyuszikával, nagyokat ugrálnak egymás fején át Jancsika nagyon megörült ennek a látványnak, s még elnézegette volna késő éjszakáig, ha el nem jön a lefekvés ideje. Igen ám, de hol alszik a nyuszika? Bevigye talán maga mellé a szobába ? Vagy kivigye a baromfiudvarba, s a ketrecbe zárja ? Amint ezen tűnődnék, csak látja, hogy a macska nagy óvatosan szájába veszi a nyuszit, s szépen odaviszi a kosarába. — Hát ennél jobb helyet én sem tudnék neki — mosolyodon el Jancsika, s ő maga is elment aludni. Másnap reggel a tornácon a tegnapi hancúrozás fogadta. — No lám, de jól összebarátkoztatok — mondta Jancsika, s azzal ment is az iskolába. relt-múlt az idő, eltelt egy nap, eltelt kettő, s Cirmos Cili meg a nyuszi elválhatatlan pajtások lettek. Már a kertbe is ki-kimerészkedtek, s ott riogatták a csirkéket, kacsákat A nyuszika szépen nőtt, növekedett, s egy napon Jancsika úgy találta, hogy legfőbb ideje volna nyúlketrecet csinálni neki. Alig fértek el már ketten a macska kosarában. Fogott egy ládát rácsot szegezett rá, kicsi ajtót is vágott beléje, s kivitte a baromfiudvar sarkába. Kibélelte káposztalevéllel, friss lucernával, s a nyuszit beletette. — Ezentúl itt laksz, ez a te házad — mondta. — Éppen eleget lebzseltél Cirmos Cili nyakán. A nyuszika elheveredett a káposztaleveleken, és szórakozottan bele-belerágcsált a lucernába. Amikor Jancsika lefekvés előtt kiment hogy enni adjon a nyuszinak, hinni sem akart a szemének: Cirmos Cili ott alszik a káposztaleveleken, s egyik mancsával gyöngéden átkarolja a nyuszit. — Ilyet se látott a világ! — álmélkodott Jancsika. — Magam se hinném, ha nem látnám. S attól kezdve Cirmos Cili kosara hiába várta lakóját a tornác sarkában. Cili cica, ha elálmosodott, besurrant a nyuszi házikójába aludni. JUNG KAROLY Mondóka Dió, körte, alma. Öregapám malma. Öregapám lisztes molnár, Ágya nyaláb szalma. Búzát, rozsot őröl. Liszt szitál a kőről, A nagy, kerek Forgó malomkőről. BELLA ISTVÁN Mondóka Csitt, csatt, csutka, csütörtök, kisült-e már a sülttök ? Ha már kisült a sülttök, én akkorát süvöltök, hogy rögtön lecsücsültök. Balázska, a kisördög, idefut meg odafut, jól bevágja a kaput, elviszi a sülttököt: fújhatjuk a früstököt. éjSzY*ov gyctzJeÁ*/ / w---------------------------------Q 0 <z & Q Q t) • <z>r*o o &oé Mai számunkban rímes felelgetőt játszunk, könnyed játékot a szavakkal, az összecsengő sorvégekkel. Tanulmányozzátok át az alábbi szöveges-rajzos rímpárokat: Feladatotok: gondoljatok ki hasonló, szövegesrajzos rímpárokat, s küldjétek be a Kuckó szerkesztőjének. A legötletesebb rímelöjátékokat közöljük, alkotóikat pedig könyvvel jutalmazzuk. Címünk: a Nő szerkesztősége, Martanovicova 20., 812 03 Bratislava. A borítékra Írjátok rá: Kuckó. Ház tetején háztető, ■ rajta tmmmm Száraz a sajt, de rágást megér, sz Mbm szól a kamrában a kis ____________ I----------------------------Kutyám enni kap, mégsem süt a Kicsi Peti hármat lép, szoba falán lóg a :• .. V ■..-Tv;? Cicám beteg, de nincs láza ablakban a H H H H l Sokat ér egy okos tanács, frissen jó a mákos Varrtam egy szép rongybabát, jól áll rajta a_____________ Daltól hangos a határ, röpköd fenn a sok nöií
