Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-08-25 / 35. szám
szervezetünk tagjai összegyűjtik ezt a rengeteg „fölösleges” zöldséget — mert igy volt ez a retekkel, a fejes salátával, a karalábéval is —. és ingven. csupán az elszállításért odaadjuk az óvodának, a bölcsődének, az iskolának, a katonaságnak stb.. ha ezt segítik megszervezni. Sajnos javaslatunk válasz nélkül maradt. Mindegy, hogy melyik kapun nyitunk be, hiszen a helyzet mindenütt egyforma. Ciernik Ondrejéknál két óriási fóliasátor alatt terem az uborka. Másfél hete már egy darabot sem adtak el belőle. — Már nem öntözzük. Kár a vízért — mondja a házigazda. — Ha legalább néhány fillérért -átvennék, de így mit csináljunk vele, hová rakjuk? Még azért fizessünk valakinek, hogy kivigye a szemétdombra?! A farkasdi kiskertészek szövetsége 760 tagú: 1981-re 210 vagon salátauborkát kínáltak fel a Zeleninának. De nem kötöttek velük szerződést csak 50 vagonra. Valamennyit sikerült még eladniuk a revűcai, a topoföanyi, a nitrai. a áuranvi Jednotának. a többi a nyakukon maradt. — Június 22-én a Zelenina leállította a felvásárlást. azt mondták, teljesítették a szerződést — tájékoztat Iványi Károly, a szövetség elnöke. — Amit még szerződésen túl átvett, az igen kevés, viszont jól megszázalékolta. Amikor a Jednota még három koronát adott kilójáért, a Zelenina csak 1.88-ért vette. De így is örömmel adtuk volna-, csak vigyék. Két hét alatt több mint 15 vagon uborka ment tönkre a faluban TERVEZNI, ELŐRE JELEZNI NEHÉZ? ... Ezen a vidéken hagyománya van a zöldségtermesztésnek. A falusi emberek ma a legfrissebb szakirodalmat tanulmányozva, a legnagyobb szakértelemmel termelik a primőr árut. A sokat hangoztatot ..talpalatnyi föld kihasználása” itt magánérdekből fakadó és vele együtt ható társadalmi haszon lehetne. Ha lehetőséget kapnának rá. De a jelenlegi feltételek inkább megkötik a kezüket, elveszik a kedvüket. mintsem támogatnák őket. — Tavaly több mint 24 millió korona bevétele volt a falu lakosságának zöldségből — mondja Komlósi Ferenc, a hnb elnöke. — A Zelenina minden felvásárlásról idekiildi a másolatot. tehút mindenkiről pontosan tudjuk. mennyit adott el. A lakosok 808 ezer korona adót fizettek. Óriási pénzösszeg ez, de mögötte munka áll. a családok szabad ideje. Pártfogolni kellene ezt az igyekezetei, hiszen országunknak szüksége van a zöldségre. Ez a „keserű” tapasztalat nem az első ebben a faluban. Néhány évvel ezelőtt így voltak a fokhagymával. Akkor azt termelt mindenki, mert az kellett. Illetve később már nem kellett. Hát olyan nehéz előre jelezni, mire van szükség. mit termeljenek a kertészek? — Félő, hogy az uborkához hasonló sors vár a dinnyére is — jegyzi meg a hnb elnöke. — szép termés ígérkezik, sokan foglalkoznak vele. A Zelenina nem nagyon „érdeklődik" iránta. A termelők kezdik magánúton árusítani. eddig 25-en kérlek r.á engedélyt. Ha biztosak lennének benne, hogy nem marad a nyakukon. senki sem pazarolná a benzint távolabbi piacot keresve, itthon adná el. De már előre félnek . . . MINDENKINEK IGAZA VAN? Mindenki védi a maga „igazát”. Ez volt az érzésünk, amikor a felvetett kérdéseket a Zelenina galántai fióküzemének igazgatóhelyettesével. Benko Lajossal és Bukovszky Istvánnal, a termelés és felvásárlás irányítójával konzultáltunk. Ők ugyanis azt állították, hogy a termelők nem azt termelik, amire a fogyasztónak szüksége van. Most például rengeteg a salátauborka, de fokhagymából nem lesz meg a tervezett 172 tonna, szerződést kötni 133 tonnára sikerült, s aligha lesz 60—70 tonnánál több. Nincs elegendő sárgarépa, petrezselyem, hagyma. A járásban idén összesen 17 217 tonna zöldséget kell felvásárolniuk, a kiskertészektől 7 200 tonnát, de ez csak globálisan lesz meg. zöldségfajták szerint nem. Jövőre a kiskertészekkel 300 tonnával több zöldségre kötnek szerződést. Az 1982-es évi tervet a felvásárlók már most ismerik. A kiskertészekkel azonban csak decemberben közük, mire lesz szükség. Miért nem lehet szervezetenként s időben úgy tervezni és olyan szerződéseket kötni, hogy az mindkét félnek megfeleljen? És főleg miért nem lehet már most megkötni a szerződést a zöldségfelvásárlókkal? Vagy miért nem tudhatják a farkasdi vagy nádszegi kiskertészszövetségben. hogy az általuk kitermelendő uborkára, paprikára, esetleg fokhagymára a zilínai. a poprádi. vagy az ostravai vevők várnak-e? Tudjuk, mennyi zöldségfogyasztást tervezünk évente egy lakosra. A járások lakosainak száma sem titok, tehát kiszámítható — tervezhető! —, hogy egy-egy járásban mennyi zöldség kell. Ismerjük a zöldségtermelő vidékeket, a megtermő zöldségmennyiségre számítani tudunk. Miért okoz hát gondot évről évre az ellátás? S ha véletlenül olyan jó termés mutatkozik. mint az idei. miért nem tudjuk úgy irányítani a feldolgozást, hogy a tervezettnél több kerüljön tartósításra? Vagy rugalmasan eladni olt, ahol esetleg kevés termett? Ezer lehetőség van, mi mégis a legutolsót, a legroszszabbat választjuk: hagyjuk tönkremenni! Tudomásunk van róla, hogy az SZSZK Kormánybizottsága júniusban foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Most már csak abban bízunk, hogy az ott elhangzott javaslatok, megoldások nem maradnak papíron, hanem már az elkövetkező hetekben megvalósítást nyernek. Sürgősen szükség van az intézkedésekre. mert amint azt az eddig hallott vélemények is igazolják, Dél-Szlovákia zöldségtermelő kedve megingott az idei értékesítési tapasztalatok után. Következő számunkban Észak-Szlovákiába látogatunk, hogy megtudjuk, hová jutott a délen megtermett zöldségből. 1981 július 22.
