Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-08-18 / 34. szám
HEINRICH BÖLL KMHrfRirib BLUM €LVJ€SZT€TT TISZT€SS€G€ Annyi azért kiderül, hogy Katharina havi 150 DM-et utalt át az anyjának, hogy apja gcmmelsbroichi sírját a kuíri Koller céggel gondoztatta, előfizetéses alapon. Bútorvásárlások, fölszerelés-, ruha-, fehérnemű, benzinszámlák: mindent ellenőriztek és sehol sem találtak hibát, hiányt. A könyvszakértő, amikor visszaadta Beizmennének az iratokat, azt mondta: „Öregem, ha ez kiszabadul és netalán állást keres — add le a drótot. Örökké ilyet keres mindenki, csak nem talál." Az asszony telefonszámláiban sem akadt gyanús jel. Nyilvánvalóan alig folytatott távolsági beszélgetést. Megállapítást nyert még. hogy Katharina Blum alkalomszerűen kisebb összegeket küldött Kurt nevű fivérének, aki ez idő szerint betöréses lopás miatt börtönben ült: 15— 30 DM közötti összegekkel gyarapította a zsebpénzét. Egyházi adót nem fizetett. Mint pénzügyi irataiból megállapítható volt, már tizenkilenc éves korában. 1966-ban kilépett az r. k. egyházból. 3. Egy további kis notesz különböző, főleg számszerű töljegyzésekel tartalmazott, négy rovatban: az elsőben a Blorna-háztartás élelmiszer-vásárlásait és tisztítószer-, vagy tisztító-. mosodaköltségeit számolta el és össze Katharina. Ebből megállapodást nyert, hogy a fehérneműt saját kezűleg vasalta. A második a Hiepertz-háztartásé volt, megfelelő adatokkal és számításokkal. A következő az asszony saját háztartásáé, amelyre láthatólag csekély összeget fordított, akadt olyan hónap, amikor mondjuk, élelmiszerre alig 30—50 DM-et költött Igaz ugyan, hogy alighanem gyakrabban járt moziba — tévéje nem volt —. és hébe-hóba csokoládét, még bonbont is vett magának. A negyedik rovat azokat a bevételeket és kiadásokat tartalmazta, amelyek Katharina Blum különmunkái kapcsán merültek föl. a munkaruha-beszerzés és -tisztítás költségeit, a Volkswagen részarányos önköltségét. Itt — a benzinköltségnél — szólt közbe Beizmennc. olyan nyájasan, hogy mindenki meglepődött: honnan a viszonytagos nagy benzinköltség, kérdezte, amely egyébként összhangban van a kilométer-számláló feltűnően nagy számával? Megállapítást nyert, hogy Blornáékig oda-viszsza mintegy 6. Hiepertzékig oda-vissza mintegy 8. Else Woltersheim hoz mintegy 4 km távolság, s ha ehhez hetenként átlag egy különmunkát kalkulál az ember, ami nagyvonalú becslésnek mondható, és ezen a címen, szintén nagyvonalú becsléssel. 20 km-t kalkulál, ami egy hétköznapra számítva nagyjából 3 km. akkor ez összesen körülbelül napi 21 — 22 km. Meggondolandó ugyan, hogy Woltersheimékat nem látogatja meg mindennap, de tekintsünk el ettől. Szóval körülbelül 8000 km per év jönne ki, ő viszont — Katherina Blum —. mint ez a Klormer szakáccsal kötött írásbeli megállapodásból kiderül, a VW-t 56 000 km-rel vette ál hal esztendeje. Ha pedig ehhez most 6 x 8000-et adunk hozzá, akkor körülbelül 104 000—105 000 km-nél kellene tartania, csakhogy az óraállás majdnem 162 000 km. Ismeretes éppenséggel, hogy hébe-hóba meglátogatta ugyan az anyját Gemmelsbroichbari. utóbb Kuir-Hochsackelban, a szanatóriumban, néha nyilván a fivérét is a börtönben — de Gemmelsbroichig. illetve Kuir-Hochsackelig meg vissza körülbelül 50 km a távolság, a fivéréhez meg körülbelül 60 km. ha már most havonta egy. nagyvonalúan. havonta két látogatást veszünk, holott a fivére még csak másfél éve ül. azelőtt az anyjuknál lakott Gemmelsbroichban. akkor, ugye — mindig hal évre számítva —. adódik ugyan tovább 7000—8000 km. de még 45— 50 000 tisztázatlan, illetve fedezetlen marad. Vagyis: hova autózott olyan gyakran? És — igazán nem akarna most megint goromba célzásokkal élni — találkozott-e netalán ilyenkor valakivel vagy többekkel valahol, mégpedig hol? Beizmenne lágy hangon előadott számvetése nemcsak Katherina Blumot nyűgözte le és döbbentette meg, hanem az összes jelenlevőt is,' az asszony meg mintha még csak nem is bosszankodott volna, mialatt Beizmenne mindezt kiszámolta és elébe tárta, mert csakis megdöbbenéssel és bámulattal vegyes izgalmat tanúsított, s nem azért, mert talán az 50 000 kilométer valamilyen magyarázatát kereste, mialatt Beizmenne beszélt, hanem saját magával igyekezett tisztázni, hogy hol és mikor is autózott, miért és hová. Már amikor leült, a kihallgatás elején, meglepően kevéssé látszott merevnek, majdnem „puha" volt, sőt látszatra félénk, elfogadta a teát; és még amellett sem tartott ki. hogy maga fizesse ki. És most, miután Beizmenne befejezte a kérdéséit meg a számításait — többek, majdnem minden jelenvolt személy közlése szerint —. halotti csönd támadt, mintha sejtették volna, hogy valaki most egy megállapítás alapján, ami könnyen élkerülhette volna a figyelmet — ha nincsenek meg a benzinszámlák —, csakugyan behatolt a mindeddig oly áttekinthető Katharina Blum egy intim titkába. „Igen — mondta Katharina Blum, s innen kezdve jegyzőkönyvileg rögzített vallomása áll rendelkezésére —. ez tény. ez naponta, ahogy hirtelenében fejből kiszámoltam, majdnem 25 kilométer. Sose gondoltam erre. és a költségekre se gondoltam, de néha csak úgy nekivágtam. csak úgy neki a világnak, gyerünk, semerre, vagyis valahogyan mégis volt merre, vagyis csak úgy adódott valamilyen irány, délnek. Koblenz felé, vagy nyugatnak. Aachen felé. vagy lefelé az Alsó-Rajna irányába. Nem naponta. Nem tudom megmondani, milyen gyakran és milyen időközökben. Leginkább akkor, ha esett az eső, és már a napi munkám után voltam, és egymagám. Nem. helyesbíteni a vallomásomat: csakis olyankor vágtam neki, amikor esett az eső. Nem tudom pontosan, miért. (folytatjuk) Иi
