Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-01-27 / 4. szám

re nyírt rózsatövek sejtették, hogy tavasszal ismét virágba borul itt minden. A környezetszépítés is egy versenyfeltétel, melyet a négy éve megszerzett aranyérem alapján a 15 tagú nőkollektíva kitűnőre teljesített.

Ezernél több órát dolgoztak, hogy szebb legyen a környezet, ahol napjaik nagy részét töltik. Terven felüli munkaeredményeik alapját pedig fillérekből rakosgatják össze, amit a tojástermelésnél megtakarítanak. Két és félmillió tojásnál azonban a fillérekből sok korona lett. Ezerkilencszázhetvenhatban ők lettek a Nyugat-Szlovákiai kerület első aranyérmes baromfigondozó brigádja és az első aranyérmes női szocialista brigád Szlovákiában.

Terepszemle után a baromfitelep pihenőszobájában ülünk Kérdéseimre ízes magyarsággal kezdi a választ.

Az Alföldön született. Onnan származott ide a felszabadulást követő években, a galántai járásba. Tizenhat évesen Nagymácsédról (Vefká Maca) indult sokadmagával ar Ifjúsági Vasút építői közé. Az itt töltött időt úgy emlegeti: Az Élet iskolája. Itt kóstolgatta először a női egyenjogúságot. Kubikosmunkát végzett a férfiakkal egy sorban, lapátolt, talicskázott, fabarakkokat épített. Arra a legbüszkébb, hogy sose nyűgösködött, pedig sokslor nem tudott kiegyenesedni a fáradtságtól. Felnőtté edződött, megismerte a jó közösség erejét, az összefogás értelmét. Es a sok vidámsággal

Mindig jókedvűen

erősebb, optimistább egyéniséget elképzelni sem tudok. Szabályos arcát ezüstszürke haj keretezi, de a szeme fiatalosan csillog. Szája körül is örökké ott bujkál a mosoly. Olyan, mint aki mindig játszik. Őszinte, gyermeki játékossággal. És mégis mennyi egyéni és munkasikert mondhat a magáénak. Neki ez a jókedv erő, orvosság — vallja Judita Kovácová, a Hlohoveci Állami Gazdaság trnavai baromfitelepének Munka Érdemrenddel kitüntetett vezetője.

Hozzá sem lehetett férkőzni, annyian vették körül a Szlovákiai Nőszövetség KB trnavai aktíváján. A szünetben, amikor

a résztvevők gazdasági kérdéseket boncolgattak, sok ötlettel, tapasztalattal bátorította azokat, akiket a „Mindent az emberért" mozgalom értékelése során a gyümölcs-zöldség felvásárlásának, értékesítésének problémái elbizonytalanítottak. — Időszaki gondok ezek - mosolygott -, együtt segíteni tudunk rajtuk. - És már mondta is a receptet a megoldásra.- Van számomra néhány perce? - Bólintott. Autóval gyorsan kint voltunk a telepen, ahol aranyérmes szocialista brigádjával dolgozik. A kerítéssel körülvett hatalmas területen a tojóházak környéke őszutón is rendezett volt. Az utak menti rövidtöltött estéken a jókedv egy életre mellészegődött.

Kislánykorában tanítónő szeretett volna lenni. Hogy életének más irányt adott a sors, nem panaszkodik. Álma részben megvalósult. A jó vezető dolgozó egy kicsit pedagógus, egy kicsit pszichológus is. A tizenöt brigádtag és a telep többi dolgozója közt mindig akad valaki, akinek helyre kell billenteni a lelki égyensúlyát, hogy visszazökkenjen a megszokott kerékvágásba otthon és a munkahelyén is.

Nem sok idő kellett hozzá, hogy meggyőződjék, a baromfitelep valamennyi dolgozója tiszteli. A tudat, hogy hozzá mindig bizalommal fordulhatnak, hogy a munkavégzésben, feladatteljesítésben, mindig példamutató - meghatározója a munkahelyi légkörnek, a munkatársak közti jó viszonynak is.

Húsz éve - az állami gazdaság trnavai részlegének megalakulása óta - dolgozik az állattenyésztésben. A mezőgazdaságban még korábban. Judit még fiatal asszony, irodai dolgozó volt annak idején. Idénymunkásokra volt szükség a földeken. Elsőként jelentkezett. Talán meg akarták tréfálni nagy igyekezetéért, amikor lapátot nyomtak a kezébe. Napestig terítette a trágyát a földeken. Este vérhólyagos kézzzel állt a tűzhely mellé. A férje főzte meg helyette aznap a vacsorát és még néhány napig, amíg a felesége ismét kezébe tudta venni a lapátot. Megfutamodni ó soha sehonnan sem szokott.

Mondanivalóját a nők helyzetéről, gondjairól felelőséggel fogalmazza. Mint a Csehszlovák Nőszövetség Központi Bizottságának tagja országos viszonylatban ismeri, hol kell még javítani a dolgokon, és igyekszik saját hatáskörében megvalósítani mindazt, ami megkönnyíti a munkát, több szabad időt ad a dolgozó nőnek. Beszélgetésünk a modern nő problémáira is kiterjed. Meggyőződéssel vallja, hogy a holnap társadalma is mindenekelőtt a családban gyökeredzik. Asszonyi gond lesz gyermeket nevelni, sok türelemmel, szeretettel, otthont teremteni. Megérteni az ifjúságot, és saját jó példával járni előtte.

Családja követni való példa a nemzedékek együttélésére is. Édesanyja segítsége nélkülözhetetlen. Miként tudná ellátni számtalan társadalmi tisztségét, ha nem lenne, aki otthon mindenre ügyel, még akkor is, ha a többi, fiatalabb családtag besegít?! És este, munka után, fáradtságra, kimerültségre a leghatásosabb csillapító: unokája.

Szombatonként felveszi a hoszszú ünnepi ruhát, hogy a fiatalokat jótanáccsa! indítsa el a közös úton. mondataiban mindig becsempész valamit saját életéből, házasságából, otthonának hangulatából az útravolóba. Egy csipetnyit abból a boldogságból, amit szeretetből, életörömből, felelősségtudatból ötvözött saját családjában.

JANDANÉ H. MAGDA