Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-01-27 / 4. szám

Levelezőink írják a NO fóruma „A szelőcei (Selice) .püt és a hnb találkozót rendezett a falu hetven évnél idősebb pol­gárainak. Mandák Miklós, a hnb titkára és Vanéík Ferenc elnök köszöntötte a meghívot­takat. Elismeréssel szóltak ró­la, hogy sokan hajlott koruk­ban sem tétlenkednek, még a faluszépitésben is részt vesz­nek. Tamaskovic Károly azok­ról a kezdeményekről beszélt, amelyekben a nyugdíjasok ré­szesülnek. Sürgette a nyugdí­jasok klubjának megnyitását. Az óvodások dallal, verssel, tánccal kedveskedtek. Az idős polgárok nevében Kalap Anna mondott köszönetét a kedves figyelmességért, a felejthetet­len délutánért“ — tudósít TÓTH MARIA. I'LAVEC PÁL levele szerint „a 2400 lakosú Imely (ImeD községben a legeredményesebb társadalmi szervezetek közt tartják számon a nőszerveze­tet. A 1 Ilii tag munkáját 11 fő­nyi vezetőség irányítja, élén Alzbeta Gogolovával. Legutób­bi értékelő taggyűlésükön élénk, sokrétű tevékenységről számoltak be. A tagság zöme az. efsz-ben dolgozik, ezért értékelték a nők hozzájárulá­sát az efsz tervének teljesíté­séhez. Megvitatták a három állattenyésztő szocialista bri­gád munkáját. 12 nő téli szak­mai továbbképzésen vett részt a karvai (Kravany) mezőgaz­dasági szaktanintézetben. Az általános iskola igazgatóságá­val közösen előadásokat tar­tottak a szülőknek. Állami ünnepek alkalmával a hangos­­beszélőben kultúrműsort sugá­roztak. A községi társadalmi rendezvényeken a nőszervezet 17 tagú éneklőcsoportja is fel­lépett. Azelőtt az egész komá­romi (Komárno) járásban híre volt az énekkarnak, most fia­talokat toboroznak. A társadal­mi munkákból is részt vállal­tak az ímelyi nők. Nemcsak a házuk táját tartják rendben, hanem a közterületeket, az óvoda és a temető környékét is. Az őszi betakarításkor is serénykedtek. A téli estéken varrótanfolyamot rendeztek, és hidegtálas ételek készítését ta­nulták. Sokéves munkájával a szervezet jóhírét öregbíti Bagin Anna, Belokosztolszky Gizella, Tapolcsányi Olga, a fiatalab­bak közül Tóth Gizella és Ra­­gyil Etel.“ „Évekkel ezelőtt Farkasd- Negyedet (Vlcany-Neded) két különálló faluként ismerték, mára egybeolvadtak. A helyi nemzeti bizottság elnöke Jan­­kus Ferenc. Két évig tanított a helyi általános iskolában, 1971-ben a hnb titkára lett. A falu új arculatának szemre­vételezésével az ő vezetői ké­pességét is szemügyre vettem. Az ittlakók megszabadultak az évszázados latyaktól: az aszfaltozott útszakasz négy év alatt 8 kilométerrel hosszab­bodott. A Vág folyó alatti cső­rendszerrel megoldották ivó­vízgondjukat. Sűrűn elhelye­zett hidránsok juttatják el a fertőtlenített ivóvizet az arté­­zikút tartályából a házakba. A Z-akcióban 4 millió koroná­ból építették ki a hálózatot. A nyomorúságos cigánypéró­­ból a községbe költöztek a la­kók. családi házakba. A fiata­lok kamatmentes kölcsönt kap­tak új otthonuk felépítéséhez. 1971-ben építették fel a kor­szerű körzeti egészségügyi köz­pontot. Ma hét rendelő, rönt­gen-laboratórium, rehabilitá­ciós osztály, gyógyszertár dol­gozói őrködnek a farkasd­­negyedi és zsigárdi (Ziharec) lakosok egészsége fölött. Négy személyzeti lakás is tartozik az épületkomplexumhoz; virágos­kert, ápolt park veszi körül. A magyar és szlovák anya­nyelvű tanulók 1979 óta a 25 és fél millió koronáért épített kétemeletes új iskolában ta­nulnak. A negyven tanerős általános iskolát hatszáz tanu­ló látogatja. 1981-re tervezik a 2 millió korona befektetéssel épülő 90 férőhelyes óvoda át­adását. 1979-ben kezdték el, s jó ütemben halad a munka. 1977-79 között 2 768 000 ko­rona ráfordítással, nagyrészt társadalmi munkában felépült az áruház. A vevő helyben mindent megtalál. Nagyszerűen átalakították az öreg iskolát: itt pihennek, szó­rakoznak a nyugdíjas klubtár­sak. A társalgóhelyiségben új parkett, szép szőnyegek, ké­nyelmes fotelok. A mozaikkal díszített mozi épületében 1975 óta könyvtár is szolgálja a művelődési igé­nyeket. A kultúházat 1977-ben korszerűsítették. A nemrég még omladozó kerítésű temetőt egyszerű, ízlé­ses tégla-ráccsal kerítették be. Végül a régi Nádas szőlős­kert helyén a 72 új házzal büszkélkedő „villanegyedben“ lyukadtam ki. Számomra sem közömbös, hogyan épült-szépült a falu, ahol 86 éve dolgozom“ — írja dr. RÉSÖ ZOLTÁN. Kérdez: NAGY ÁRPÁD Nagymegyerröl (Calovo) Színes televíziót vásároltunk, amelynek az árához hozzá­számítottak 300 Kcs-t a készülék otthoni beállításáért. Ezt az összeget szomszédjainktól, akik Komáromban (Komárno) vették a készüléket, nem kérték. Kik jártak el helyesen? FEKETE KORNÉLIA Ipolyságról (Sahy) Színes televíziónk rövid időn belül háromszor romlott el. A javító úgy tájékoztatott, hogy a jótállás letelte után új készüléket kaphatunk Helyes ez az értesülés? VÁLASZOL: MIKULÁS EFTIMOV MÉRNÖK, A HÁZTARTÁSI CIKKEK UZEMIGAZGATÓSAGA­­NAK KERESKEDELMI IGAZGATÓHELYETTESE A Szlovák Szocialista Köztársaság Kereskedelmi Mi­nisztériuma 1975-ben kiadott 2. számú hirdetménye értelmében az állami üzletek bizonyos szolgáltatásokat térítésmentesen nyújtanak a vásárlóknak. Ezek közé tartozik például az áru házhoz szállítása, az automati­kus mosógép beszerelése, a villamos vízmelegítő be­állítása és így tovább. így került sor a színes televízió otthoni, ingyenes beállítására is. Igaz ugyan, hogy a készülék beállítását és a vele járó munkát honorálni kell, de háromszáz koronáig az összeg a kereskedelmet terheli, vagyis a fogyasztónak nem kell fizetnie. Minden járásban szerződésünk van a járási ipari vállalatokkal, a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járásban konkrétan az Ister-rel, melynek dolgozói elvégzik ezt a munkát. Az üzletben a vásárló a készülékkel együtt kap egy megrendelőlapot, ezzel jelentkezik a javító vállalatnál, amelynek dolgozója köteles legkésőbb 5 napon belül elvégezni a munkát. Ha másodszor is szükség van a be­állításra az már a jótállási föltételek alapján történik. Megjegyzem még, hogy ha más járásbon vagy kerü­letben vásárolnak is készüléket, a megrendelőlap fel­mutatásával a lakhelyhez legközelebbi vállalat végzi el a beállítását. Ez persze csak a színes televízióra érvé­nyes. Lakosságunk évről-évre több színes készüléket vásá­rol. 1976-ban a nyugat-szlovákiai kerületben 775 színes tévékészüléket, 1979-ben viszont 7880-at adtunk el. Ezzel arányosan szaporodtak a reklamációk is. üzle­teink 1979-ben összesen 9211 reklamációt jeleztek több mint 38 millió Kcs értékben, ebből 4083 eset, 26 millió korona értékben a színes televíziókra vonatkozott. A gyártóknak az eddiginél sokkol nagyobb gondot kell fordítaniuk a készülékek minőségére. A vásárlásnál mindig ügyeljünk arra, hogy a jótállási űrlapot megfelelően kitöltve, lebélyegezve vegyük át. Ha a hiba tíz napon belül mutatkozik, a készüléket visszavihetjük az üzletbe, ahol a vezető vagy a helyet­tese 3 napon belül dönt arról, elismeri-e a reklamációt vagy nem. Tíz napon belüli reklamáció esetében bizo­nyítani kell, hogy a készüléket szakember szerelte be, és szükséges a tévé eredeti csomagolása is a cseréhez. A vásárlónak ugyanis joga van új készüléket kérni, s ha ugyanolyan már nincs az üzletben, akkor igényel­heti a javítását, visszakaphatja a vételárat. Tíz nap után a készülékre egy éves jótállás van, csere csak abban az esetben lehetséges, ha a készülék­ben igazolhatóan harmadszor is ugyanaz a hiba, vagy esetleg egy év alatt három különböző hiba a javítóból hozott szelvénnyel, mely szintén igazolható. Előfordulhat még az is, hogy a tulajdonos elviszi készülékét a javí­tóba, s ott a megszabott határidőn belül nem tudják megjavítani a készüléket. Ha a tulajdonos ezt írással bizonyítja, az üzletben visszakaphatja a vételárat. Az az idő, amíg a készülék a javítóban volt, hozzászámító­dik a jótállási időhöz. A színes tévékészülékek minősége állandóan javul, a vásárlónak azonban tudnia kell, milyen reklamálási jogai vannak. A készülék vásárlásakor minden üzletben szívesen adnak felvilágosítást az elárusítók. Köszönöm a tájékoztatást: H. ZSEBIK SAROLTA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents