Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-08-04 / 32. szám

5 ш +-< •га > ® ц— С ■га > +-< га ЕЛ N :0 С:0 szerűen igyekszik a tanonciskolákat a középiskolák szint­jére hozni, nem lépcsőzetesen, az anyagi-műszaki és elméleti oktatási feltételek fokozatos biztosításával, 1977—78-ban hat osztályban 96 tanulót, a dolgozók középiskolájában 29-et képeztek, 1978 őszétől 9 osz­tályban mintegy 170 tanulót, a legutóbbi tanévben pedig 13 osztályban 370-et. Mindezt az anyagi-műszaki felté­telek megteremtése nélkül. 1977—-78-ban az anyagi ellátás általános volt, azóta állandó fáziseltolódás tapasz­talható. Még Szőlőskén is, ahol pedig az átlagosnál több létesítmény épült ez idő alatt. — A hatvan férőhelyes kollégium időközben három­száz férőhelyessé lett, nem csak hozzáépítéssel! Egy-egy szobában több tanulót helyezünk el, mint ahánynak eredetileg készültek. Ősztől négyszáz diáknak kell szállás, így egy-egy szobában nyolcán laknak majd, kényszermeg oldásból. Hogy az alapiskolából érkező tanulók tudás­szintje változatlan, arról nem kell különösebben szólnom. A pillanatnyi körülmények aligha szolgálják jobb felkészü lésüket. Ezért tartom fontosnak, hogy a tervünkben sze­replő új hétemeletes internátus építése — korszerű, lakásegységes megoldással — 1983-ban valóban meg­kezdődjék, mert a toldozás-foldozás nem hoz tartós eredményt (az eddigi nyolcmillió koronás invesztíció bizonyítéknak elég). Persze, azért van mivel büszkélked­nünk: ötmilliós beruházással épült tornacsarnokunk Z-akcióban készült, diákok, tanárok összefogásával. 1982 szeptemberében kell átadnunk az új éttermet és konyhát, épülőfélben vannak a sportpályák, még megvilá­gítás is lesz! Mert iskolánk a sportban, a honvédelmi versenyeken nagyon jó eredményeket ér el. Ahány szaktanintézet, annyi tapasztalat. Alexander Kasa ötödik éve áll az iskola élén, tettekre kész kollektívá­val, állandó figyelemmel. Igyekeznek utolérni önmagukat és a fejlesztést. Ha a járási vagy kerületi iskolaügyi szervek az év utolsó hónapjaiban kimerítetlen költségve­tésük kisebb-nagyobb összegét ajánlják fel a tanintéze­teknek, ók mindig kapnak az alkalmon. Sót a kockázta tást is vállalják év közben. A cél — az oktatás színvonalé nak, körülményeinek megfelelő biztosítása. — A szakmunkásképzőnek egyébként hetvenöt alkal mazottja van, a szakképzettséggel sincsenek különösebb bajok — tájékoztat az igazgató. — Az elméleti oktatás terén 90 százalékos a képesítettség, a szakoktatóknál 60 százalék, a nevelőknek szintén 60 százaléka képesített. A tanárok szakmai publikációja is kiemelkedő, többen tan­könyveket recenzálnak, értékelnek, sőt szerzőként is is­mertek. Jómagam a szakközépiskolák és szaktanintéze­tek számára írt szőlőtermesztési tankönyv egyik szerzője voltam. A tankönyvellátás mára már javult — hármat lefordítottunk magyar nyelvre is.., s a hiányolható újak is készülnek. Az iskola is kiveszi részét e munkából, jelenleg két ideiglenes tankönyvön dolgozunk, a másodikosok növénynemesítési és magtermelési, valamint a harmadi kosok szőlő- es gyúmölcsnemesítési szakkönyvén. Az elméleti oktatásban egyetlen olyan probléma van, amelyről az intézmény vezetője nem szívesen beszél, mégpedig az, hogy a magyar tannyelvű osztályokban a szaktantárgyak zömét szlovákul tanítják, mert a pedagó­gusok nem tudnak magyarul. Ez csak látszólag objektív ok, mert ugyanezt a problémát Komáromban (Komárno) vagy Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda), ahol fordított a helyzet, mint Szőlöskén — a magyar tannyelvű osztá lyok száma a nagyobb —, már megoldották. Ezek az intézmények olyan pedagógusokat és szakoktatókat vesznek csak fel, akik uralják mindkét tanítási nyelvet, egyaránt képesek oktatni magyarul és szlovákul. Egysé­ges iskolarendszerünk lehetővé teszi, hogy Szőlőskén és másutt is, ahol hasonló a helyzet, gyakorlattá tegyék ezt a módszert. Mert újra el kell mondanunk — a szaktudás .alapossága, a szakképzettség jó minősége, a szakma fortélyainak aprólékos ismerete, a korszerű, gondolko­dó-kreatív szakmunka-elsajátítás a szakmunkásképzést érintő reform végső célja. És ezzel együtt, hogy az anyanyelvi tanulás alkotmányos jogáról is szó van, mely­nek megoldása nem intézhető, napolható el semmilyen indoklással, még azzal sem, hogy hazánkban a szlovák nyelv ismerete kötelező, és a tizennégy-tizenöt éves fiatalok tudnak annyira szlovákul, hogy megértik a tana­nyagot. Vegyes tanítási nyelvű iskolák esetében — ha annyi a diák és az osztály, hogy nem foglalkoztatható minden tantárgyra két tanár — alapvető követelmény a pedagógusokkal, szakoktatókkal, nevelőkkel szemben — kiválasztásukkor, hogy mindkét tanítási nyelvet alaposan ismerjék, beszéljék, különben alkalmasságuk kérdőjelez­hető meg. Mert abból indulunk ki — másból nem szabad —, hogy a tudás minősége a cél, nem lehet hát mellékes számunkra, hogy a szakismeretek, a terminológia fogalmi lényege mennyire megértett, élő — tehát alkotó módon hasznosítható. Mindezt elsősorban a pedagógusoknak, az iskolaügyi dolgozóknak kell tudniuk, nekik kötelessé gük tisztában lenni a fentebb érintett kérdésekkel, s ennek szellemében dolgozni. E nem csupán szőlöskei jelenség itt vált markánssá, mert az új oktatási tervezet értékelése során éppen a problémák megoldásának fáziseltolódásait rótták fel leg­inkább. Komplex megoldást emlegettek, az anyagi-mű­szaki és elméleti oktatási feltételek párhuzamos beveze­tését — nagyon helyesen. Ám a „helyi komplexitásból" a szaktárgyak magyar nyelvű oktatásának kérdését kifelej tették. Szorosan kapcsolódik az oktatói-nevelői munkához az iskolán kívüli tevékenység, mely Szőlöskén igen gazdag. A számos szép kulturális siker, a szakmunkástanulók alkotóversenyein elért eredmény nagy része Fábián Zol­tán fönevelö tudatos munkájának köszönhető. 1977 óta nevelősködik, addig tanított — biológiát és földrajzot. Fábián Zoltán vesszőparipája az ének, a zene, a kultúra. A tanulókból verbuvált énekkar a szakmunkásképzők orszá­gos versenyén első lett, Éva Szabóvá is évek óta verhetet­len a népdalénekesek közt, első dijat nyert a zenekar és a vokál, figyelemreméltók a tánccsoportok — Tizenöt versenykategóriát Írtak ki idén, tizenhárom ban indultunk. Másfél órás esztrádmüsorunkat is több alkalommal bemutattuk... Azt tartom, érdemes csinálni ilyesmit. Mert igaz, hogy három év után elmennek a neveltjeim, de amit itt kaptak, azt az életben, a munkahe­lyen is továbbviszik, továbbadják. Persze ahhoz, hogy ilyen eredmények szülessenek, pénz is kell. A iskola vezetősége az eredmények láttán nem tagadja meg a támogatást, legutóbb a zenekar kapott nyolcvanezer Ijoronás felszerelést. És ígéret van arra is, hogy a közeljövőben az internátus kultúrhelyiseget kap. Fábián Zoltán pedig a színjátszást szeretné megho­nosítani, egyszerre két csoporttal: a szlovák és a magyar tanulókkal ís. — A magyar tanulók kevesebben vannak és kevesebb a szereplési lehetőségük is, mert a szakmunkástanulók nak hirdetett versenyek szlovák nyelven folynak. A szín­játszás azonban más lenne, a környező falukban is felléphetnénk, mert autóbuszunk van ... És mert a mű­veltséghez az is hozzátartozik, hogy a szakismeretek mellett kulturális téren is tájékozódni tudjanak tanulóink, sokat beszélgetünk velük Pedig nem lehet könnyű a zsúfolt internátusbán még erre is helyet találni, s időt szakítani minden gond, nehézség orvoslására . — Gyakran még tanítom is őket — fűzi hozzá Fábián Zoltán —, nem bírom nézni a kínlódásukat, hát összesze­dem a magyar tanulókat és átveszem velük a biológiát, hogy értsék is, amit tanulnak. Végül is ez az egyik alapvető tantárgyuk, s ha ezt nem értik meg, nehéz lesz tovább haladniuk. Hosszú ideig tanítottam, tapasztalat­ból beszélek, és jólesik, hogy jönnek utánam a gyerekek maguktól is, hogy ezt vagy azt magyarázzam meg nekik. A szőlöskei mezőgazdasági szakmunkásképzőt a köz vélemény „rangban" is az ipari szakmunkásképzők szint jén tartja számon, egyedi jellege folytán országos hirü. Tanulói kö.zúl lényegesen kevesebben távoznak év köz­ben, mint más mezőgazdasági szakmunkásképzőből, s az eredményeik is látványosabbak, figyelmet keltőbbek Mindez azonban arra is kötelez, hogy a meglévő problé­mákat mielőbb és teljes komplexitásukban megoldják, tehát a mellékesnek is tűnhető helyieket ugyanúgy, mint az új oktatási tervezet bevezetésével kapcsolatos orszá gos jellegűeket. Riportsorozatunkat ezzel az írással lézár­tuk, a szaktanintézetekkel kapcsolatos gondokat, problémákat, egyáltalán a jövő jüket illető terveket az egyes szakminiszté­riumokban vizsgáljuk majd tovább, választ keresve az anyaggyűjtés közben felmerült, ám eddig megválaszolatlanul maradt kér­désekre. ГГЯ 1:

Next

/
Thumbnails
Contents