Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-08-04 / 32. szám

Ja МГу v-л -у W* У л х: л • . с. ©í ИВ /щ. W' ^- V­­>:;V * "‘V -V^vL- '^5?^ ? |р . -"~ ^ I 81 ^ ^ \£^** ^ ■ -.■■•• **& \. -—— Jffi? .—. ^ *••' .tv .Mn ,,> c, „.л** SST No[ J3r /—\ *rV* ** N >cf .*" \.v< • ^ IMW/Д í i^-J ■ 1Y t' 11 c^l 0 (<m S.....'# - "&L ;J ■ ii I i |c <J Lile .fr. lie öszönés helyett azzal fogad Németh János mérnök, a dunaszerdahelyi (Dunaj­­ská Streda) szövetkezet agronómusa: — Gyengén termett idén a Száva, igyekez nünk kell, hegy minden szem a magtárba kerüljön. A sokasodó rendek egy újabbjához lép, óvatosan megrázogatja a szalmát és félretolja, gyűjti az elszórt magokat. Mi a tarlót vizsgáljuk, onnét szedegetjük a fél az egész és az összeaszott búzaszemeket. — Huszonhárom — számolja össze. — A kombájnosof nem adnak rá nagy szelet, hogy az apró szemek is a tartályba kerüljenek. Inkább legyen ocsus a búza, majd a raktárban kitisztítjuk. Néhány perce vagyunk csak itt, de máris érezzük: az „egy szem se vesszen kárba” jelszó mély tartalmat kap az idén is. Minden mozdulat, minden tett erről győz meg bennünket. Egy E—516-os kombájn ürít. A teherautón Göncöl László óvatosan merítgeti lapátját, rendezi a rakásba hulló terményt, nehogy a megtelt autóról egy szem is kiszóródjék. A tartály kiürült, Bosnyák Lásztó kombájnos indul. Szívesen osztja meg velünk kabinját. 1968-ban aratott először, minden mozdulatán látszik a szakértelem. Las san haladunk előre, így jobban csépel a gép. A látvány nem éppen megnyugtató. A tábla széléről úgy tűnt, hogy sűrű sorokban áll a gabona. Fentről, a kabinból látjuk, hogy ritka búzát lenget a szél, olykor négyzetméternyi területek üresek, kopárak. — Bokrosodáskor nem kapott megfelelő mennyiségű csapadékot, azért ilyen ritka, a foltok meg a rágcsálók munkája — magyarázza Bosnyák László, közben egyre előre figyel, hogy a legszélső kalászt is elérje a kasza. Aztán a szocialista munkaversenyt említi, amelybe érde­mes bekapcsolódni, hiszen 400—1300 korona jutalom vár a legjobbakra: a kicsépelt mennyiség alapján és a minimális veszteség szerint ítélik majd oda. Aztán a munkaszervezést dicséri. Aki akar, lezuhanyozhat a szö­vetkezetben, ebédelhet is ott, az uzsonnát kihozzák a mezőre. Külön kocsi hordja az üdítő italokat, az édessé­get, még rágógumit is. A tábla közepén kiszállunk. A gyakrabban ellenőrzött táblaszélihez hasonló a szemveszteség: alig találunk néhány szemet a szalma alatt... De kalászt egy marék ravalót. Ahol az eső és a szél földre döntötte a gabonát, a kombájnok több kalászt elhagynak, ketté szakítanak Érdemes lenne összegyűjteni.

Next

/
Thumbnails
Contents