Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-08-04 / 32. szám

FREDA BROWN, AZ NDN ELNÖKE KÖZPONTI KÉRDÉS A BÉKE A nők prágai világkongresszusán több mini ezer küldött vesz majd részt a világ több mint száz államából. A Föld különböző részeiből jönnek, különböző politikai vagy vallási nézeteket vallanak, de egyben találkoznak majd: a békéért és a nők jogaiért vívott harcban. Véleményem szerint — s ebben mindannyian egyetérthetünk — korunk legégetőbb kérdése a fegyverkezési bajsza megállítása, a háború elkerülése, kongresszusunk jelszava: Egyenjogúság, nemzeti függetlenség, béke. De ha nem tudjuk megőrizni a békét, az egyenjogúság üres sző marad csupán. A nők világkongresszusát a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség hívta egybe. Célunk, hogy ez legyen minden eddigiek közül a legátfo­góbb, a legrangosabb világkongresszus. Számos nemzetközi, regionális és nemzeti nő- és ifjúsági szervezet, szakszervezet, békebizottság vesz majd rajta részt, s előkészítésébe olyan erők és szerve­zetek is bekapcsolódtak, amelyek eddig távol maradtak. Némelyek elkötelezetten, mások két­ségekkel. óvatosan közeledve. Gondolom, ennek okát a kongresszus is elemezni fogja, mégpedig azért, mert összehívása része egy széleskörű tö­rekvésnek. az egységért folytatott küzdelemnek. Az 1975-ös esztendő, a nők nemzetközi éve, ezt a küzdelmet lényegesen előbbre vitte. Az ENSZ meghirdette nők évtizedének a felében vagyunk, s jelszónk: Egyenjogúság, haladás, béke. Amikor 1975-ben azt latolgattuk, hogy mi legyen az év s az évtized jelszava, nagy vita kerekedett. A kifejezetten feminista szervezetek javaslatunkat ellenezték, hogy a béke kérdése őket nem érinti, mert a háború a férfiak dolga. Az elmúlt két év alatt, s főleg az utóbbi folyamán rendkívül erős békemozgalom indult; a nők ma már nagyon is tudatosítják, hogyha a béke kérdé­sében nem foglalnak a leghatározottabban állást, akkor minden egyéb tevékenységük fölösleges. Sok új nőszervezet csatlakozott a békemozgalom­hoz, a nők — ahogy tapasztaltam — Oslóban. Londonban, Gén tőén egyformán határtalan lel­kesedéssel. bátran és kezdeményezőn küzdenek. Tetteik, akcióik sokrétűsége bizonyítja, hogy tu­datában vannak e harc fontosságának. Bizonyos­ra veszem, hogy a békéért és a fegyverkezési hajsza megállításáért vívott harc át- meg átszövi majd a kongresszusi vitákat, s a kongresszus munkáját egészében véve is. Meggyőződésem, hogy ezen a kongresszuson találunk olyan új módszereket, új munkaformákat, megszilárdítva az egységet, hogy a nők szavát mindenütt a világon meghallják és meghallgassák. Igyek­szünk. hogy a szervezés során az előkészületekbe minél több nőt vonjunk be. Terveink szerint a küldöttek a plénumon kívül még hat munkacso­portban. komisszióban vitathatják meg behatóan az egyes témákat. Hat munkacsoportban hatszor több küldöttnek lesz alkalma felszólalni. Tudom, hogy sok küldött éppen azzal fogja majd lemérni a kongresszus sikerét, hogy milyen s mennyi lehetőséget nyújtott a vélemények, nézetek el­mondására, tolmácsolására. A hat nyelven tár­gyaló munkacsoportok tanácskozásain kívül még egy nap áll majd a rendelkezésünkre — ez a szabad felszólalásoké, vitáé lesz. melynek kereté­ben a nők elmondhatják nézeteiket, véleményt cserélhetnek, és reméljük, hogy a legégetőbb kérdésekben közös nevezőre jutnak. A komissziók munkatartalmát képező doku­mentumokat nemzetközi és regionális munkacso­portok és nemzeti szervezetek tagjai dolgozták ki; többnyire 20—30 tagú csoportok, amelyek a világ különböző részeiben jönnek össze és dol­gozzák ki a tématerveket.- Például Delhiben. Lisszabonban, Genfben. Londonba, San Jósé­ban. Brazaville-ben. Ez azt jelenti, hogy még a kongresszus előtt találkozhatnak a legkülönbö­zőbb nézetű, meggyőződésű asszonyok annak érdekében, hogy a tárgyalások alapját képező dokumentumok valóban a közvéleményt tükröz­zék. Fontos tényező, hogy a kongresszus előkészíté­se nemzeti szinten folyik, s hogy minden ország­ban dolgoznak előkészítő bizottságok, amelyek a nőszervezetek igen széles skáláját képviselik. Vannak országok, például Argentína. India, Fin­nország, ahol több nőszervezet és nőmozgalom tevékenykedik. Ezekben a csoportokban készül­nek fel a kongresszusra, készítik elő közös fellé­pésüket. pontosítják állásfoglalásukat. Az előké­születek formája is országonként változó; néhol szemináriumokon, másutt konferenciákon, vagy kerekasztal-beszélgetéseken vitatják meg az adoti szervezetet, csoportot legjobban érintő pontokat Munkája végeztével a kongresszus mind a hal munkacsoportja jelentést készít a megbeszélések viták során megfogalmazott gondolatokról, ja­vaslatokról. Az előkészületekben részt vevő ENSZ-szerve­­zetek a kongresszuson is képviseltetik magukat, s nyilván fontos felszólalásokkal gazdagítják a vi­tát. A kongresszus nagy figyelmet szentel majd annak is, hogy hol. hogyan lehet megvalósítani a koppenhágai kongresszuson elfogadott akció­programot. Célunk, hogy a kongresszus légköre jó legyen, s hogy mindenki részt vehessen rajta, aki legfőbb céljainkkal, törekvéseinkkel egyetért. Tudjuk, hogy mindenben nem érhető el a teljes nézetazonosság, különböző nézetek kaphatnak hangot, hiszen ha az egységhez vezető utat akar­juk megtalálni, akkor meg kell értenünk és tiszteletben tartanunk mások véleményét is. Meggyőződésem azonban, hogy az emberiséget és a nőket illető alapvető kérdésekben közös nevezőre jutunk. Hiszen a legfontosabb — ame­lyet minden csoportban és plénumon is megvita­tunk — a béke megőrzéséért, a fegyverkezési hajsza megállításáért vívott harc lesz. Oslóban találkoztam a július 20-án Koppenhá­gából indított és augusztus 5-én Párizsba érkező békemenet rendezőbizottságával. A menet ..mag­va” negyven nő — mindegyik skandináv ország­ból tíz —. akikhez útközben, néhány órára vagy napra, hétre további asszonyok, lányok csatla­koznak. A férfiak sem maradnak távol. Ezt a békemenetet három olyan nő szervezte, akik eddig nemigen foglalkoztak politikával, nem tag­jai semmilyen pártnak vagy szervezetnek. De éppen ezért bizonyítóan szemléltetik, hogy a nők valóban mindenütt határozottan és elszántan felvették a harcot a békéért, s tisztán látják, miiven veszélyeket jelent az emberiség számára a lázas fegyverkezés spirálisa. Az elmondottakból kitűnik, hogy munkacso­portjaink témaköre gazdag, s hogy a kongresszus vitája is átfogó, széleskörű lesz. Meggyőződésem, hogy a nők prágai világkongresszusa a békeharc óriási mozgatóerejévé válik! El

Next

/
Thumbnails
Contents