Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-07-28 / 31. szám

A NŐ SZERKESZTŐSÉGÉNEK KÉRDÉSEIRE VÁLASZOL DR. GYÖRGY ISTVÁN, A CSEMADOK KB VEZETŐ TITKÁRA Hatékonyabb irányítást és munkát! A CSEMADOK több mint három évtizede, kül­detéséhez méltón, fontos szerepet tölt be a csehszlovákiai magyarság nemzetiségi és kultu­rális életében. Sokszorosan összetett feladat ez, hiszen rohamosan változó szocialista valóságunk szinte napról napra termeli az új, megoldásra váró feladatokat a politikai, a gazdasági, a társa­dalmi és a kulturális életben. Miben nyilvánul meg a CSEMADOK munkája, és hogyan segíti megvalósítani pártunk lenini nemzetiségi politi­káját ? A CSEMADOK több mint három évtizedes tevé­kenységében tudatosította azokat a politikai, gazda­sági, társadalmi és kulturális változásokat, amelyek Dél-Szlovákiában végbementek. S itt mindjárt hozzá is kell tennem, hogy nemzetiségi kulturális szerve­zetként igyekezett is érvényt szerezni azon igények kielégítésének, amelyeket a társadalmi változások megkívántak, vagy éppen megköveteltek. Senki sem vonja, vonhatja kétségbe a CSEMADOK érdemét, amelyet megalakulásától napjainkig szerzett azzal, hogy a csehszlovákiai magyarság felemelkedésének folyamatában, művelődési igényeinek kielégítésében aktivan részt vett, amely közreműködésről a legfel­sőbb párt- és állami szervek is az elismerés hangján szólnak, s a Munkaérdemrend adományozásával is méltányoltak. A CSEMADOK az adott lehetőségek­kel élve, a legfelsőbb párt- és államhatalmi szervek­hez benyújtott számtalan javaslatával elősegítette a csehszlovákiai magyarság problémáinak megoldá­sát, beleértve a nemzetiségi kérdés rendezését mar­xi-lenini alapon. Gondoljunk csak arra, hogy a létező, s ma már önálló nemzetiségi intézmények döntő többsége a CSEMADOK-ban vagy a szövet­ség javaslatára, illetve aktív támogatásával jött létre. S a központi párt- és állami szervek a magyar dolgozók és ifjúság nemzetiségi életével kapcsola­tos kérdésekben általában ma is kikérik a CSEMA­DOK Véleményét, álláspontját, mint például legu több a magyar iskolahálózat továbbfejlesztése kap­csán, s nem eredménytelenül. Szükséges lenne ezt járási szinten is következetesebben megvalósítani. Kulturális szövetségünk igyekezete kezdettől fogva arra irányult, s irányul ma is, hogy — támaszkodva a csehszlovákiai munkásmozgalom forradalmi hagyo­mányaira és a csehszlovákiai magyarok haladó nem­zeti hagyományaira — tevékenységével mindig a csehszlovákiai magyarság életének szebbé, boldo­gabbá tételét és a közös hazában élő nemzetek és nemzetiségek őszinte barátságának' és együttélésé­nek elmélyítését szolgálja. 1981-ben jelentős politikai és társadalmi ese­mények zajlottak le hazánkban, munkára ösztön­ző évfordulót ünnepeltünk. Pártunk megalakulá­sának 60. évfordulója számunkra gazdag öröksé­get idéz, hiszen a pártalapítók között ott voltak Dél-Szlovákia magyar nemzetiségű kommunistái is, akik nemzetközileg is érdemdús tevékenysé­get fejtettek ki. Hogyan járult és járul hozzá a CSEMADOK a hagyományok gazdagításához, az örökség továbbviteléhez ? A CSEMADOK-ot 1948 februárja, a szocialista forradalom vívmányának tartjuk. A csehszlovák munkásmozgalom ismert és kiváló személyiségei, mint Steiner Gábor, Major István, Lőrincz Gyula, Fábry István és mások indították útjára. Mi, a CSE­MADOK fiatalabb tagjai és tisztségviselői büszkék vagyunk arra, hogy olyan mozgalmi emberekkel dolgozhattunk és dolgozhatunk együtt, akik Orosz­országban fegyvert ragadtak a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom győzelméért, akik a Magyar Ta­nácsköztársaság Vörös Hadseregében harcoltak a munkáshatalomért, akik a nemzetközi brigádokban harcoltak a Spanyol Köztársaságért, akik csatlakoz­tak az antifasiszta fegyveres ellenállás osztagaihoz, akik a nemzetek szabadságáért, egy boldogabb jövőért, egy igazságosabb társadalmi rendért száll­tak síkra. A CSKP megalakulása 60. évfordulójának évében kegyelettel emlékezünk a kosúti tragikus eseményekre, amelyek nemcsak úgy maradtak meg tudatunkban, mint a kapitalista államhatalom bruta­litásának példája a sztrájkoló dolgozók ellen, hanem a magyar és szlovák elnyomott zsellérek, cselédek és nincstelenek szolidaritásának megnyilvánulása­ként is. Emlékezünk a kassai és a vágtornóci mani­­fesztációkra is, amelyeken a csehszlovákiai magyar dolgozók kifejezték elhatározásukat és odaadásukat a köztársaság egységének és a demokráciának a megvédéséért. S kegyelettel emlékezünk azokra a magyar antifasisztákra, akik a Petőfi és Nógrádi partizánbrigádban az SZNF idején elősegítették a felszabadító szovjet hadsereg megérkezését. Olyan neves funkcionáriusok, mint Steiner Gábor, Major István, Mező István, Kosík István, Fábry Zoltán és még sokan mások úgy élnek emlékezetünkben, mint lángoló forradalmárok, igaz magyar internacionalis­ták. Az ö emberi érzelmeik és tetteik számunkra fényes példakép. A mi feladatunk, hogy még mélyre­hatóbban ismerjük mozgalmi tevékenységüket, mü­veiket, s a ma igényes feladatai végzésénél, példát és erőt merítsünk ebből. Az elődök példájának erejével, s a jövőbe vetett hittel kell vállalnunk a ránk háruló nem igénytelen feladatokat. Tudásunk, ké­pességünk legjavára van szükség ahhoz, hogy felis­merjük, ma már nem elég az ügy mellett kimondott igen, hanem az igenlést alkotó munkánkkal kell alátámasztanunk, szocialista emberhez méltó ma­gatartásunkkal kell bizonyítanunk! Igyekszünk ezt Így értelmezni és hirdetni a CSEMADOK közművelődési tevékenységében is. Szükségesnek tartjuk főleg az ifjúságra hatni e tekintetben. Megismertetni vele azt a társadalmat, amelyben alkot, dolgozik, ahol a számára a legkedvesebb emberek élnek, ahol előde­ik küzdöttek és dolgoztak. Az ilyen emberek nem csupán befogadói, élvezői lesznek mindannak, amit elődeik megteremtettek, hanem aktív társadalmi lények, s aktív alkotói és alakítói saját életüknek. Pártunk XVI. kongresszusa meghatározta az el­következendő időszak legfontosabb feladatait, kiemelve a minőségi munka szükségességét, fi­gyelmeztetve a szemléleti változások fontossá­gára, amit hatékonyabb nevelő munkával kell elérni. Melyek azok az alapvető változások, ame­lyeket a határozatok értelmében a gyakorlatban valósít majd meg a CSEMADOK, nemzetiségi létünk folytonosságát biztosítva, és színvonalá­nak emelését szolgálva ? A CSKP XVI. és az SZLKP kongresszusa kitűzte azokat a feladatokat is, amelyek hazánk nemzetei és nemzetiségei testvéri együttélését, szocialista öntu­­datánk, kultúrájának további elmélyítését hivatottak szolgálni. E feladatok teljesítésében a CSEMADOK is kiveszi részét. Az elmúlt időszakban, az 1977-ben megtartott XII. országos közgyűlés utáni évek sta­tisztikájából kiindulva, a CSEMADOK helyi szerveze­tei, valamint járási bizottságai és a központi bizott­ság évente több mint 6 ezer különböző jellegű kulturális rendezvényt szervez, több mint félmillió ember részvételével. Joggal állapíthatjuk meg ennek alapján — megosztva ezt a több mint 500 helyi szervezetre, azaz több mint 500 községre —, hogy szövetségünk aktív, rendszeres kulturális tevékeny­séget fejt ki. Nem eshetünk azonban önelégültség­be, -különösen nem az akciók minőségi kivitelezését és hatékonyságát illetően. Ezért a XVI. kongresszus utáni időszakban a sokrétű kulturális közművelődési tevékenység irányítása terén átgondoltabb és haté­konyabb munkára van szükség. Gondolok itt első­sorban arra, hogy az eddiginél átütőbb szervezési intézkedésekkel kell ésszerűsítenünk főleg az iskolán kívüli nevelést és művelődést, különös tekintettel az elöadások-beszélgetések belső szerkezetének ész­­szerűsitésére, a klubmozgalom további kibontakoz­tatására, és tökéletesítésére, s nem utolsósorban a jogi nevelés és jogtudatformálás mint szövetségünk körülményei között beindított új munkaszakasz to­vábbfejlesztésére és e tevékenység elmélyítésére minden szinten. Ez utóbbi jelentőségét, a törvények ismeretének fontosságát éppen a csehszlovákiai magyarság szemszögéből ítélve nem kell különö sebben hangsúlyoznom, s amelyet egyik legfonto­(Az 5. oldalon folytatjuk) No3

Next

/
Thumbnails
Contents