Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-07-28 / 31. szám

A NŐ SZERKESZTŐSÉGÉNEK KÉRDÉSEIRE VÁLASZOL

DR. GYÖRGY ISTVÁN, A CSEMADOK KB VEZETŐ TITKÁRA

Hatékonyabb irányítást és munkát!

A CSEMADOK több mint három évtizede, küldetéséhez méltón, fontos szerepet tölt be a csehszlovákiai magyarság nemzetiségi és kulturális életében. Sokszorosan összetett feladat ez, hiszen rohamosan változó szocialista valóságunk szinte napról napra termeli az új, megoldásra váró feladatokat a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális életben. Miben nyilvánul meg a CSEMADOK munkája, és hogyan segíti megvalósítani pártunk lenini nemzetiségi politikáját ?

A CSEMADOK több mint három évtizedes tevékenységében tudatosította azokat a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális változásokat, amelyek Dél-Szlovákiában végbementek. S itt mindjárt hozzá is kell tennem, hogy nemzetiségi kulturális szervezetként igyekezett is érvényt szerezni azon igények kielégítésének, amelyeket a társadalmi változások megkívántak, vagy éppen megköveteltek. Senki sem vonja, vonhatja kétségbe a CSEMADOK érdemét, amelyet megalakulásától napjainkig szerzett azzal, hogy a csehszlovákiai magyarság felemelkedésének folyamatában, művelődési igényeinek kielégítésében aktivan részt vett, amely közreműködésről a legfelsőbb párt- és állami szervek is az elismerés hangján szólnak, s a Munkaérdemrend adományozásával is méltányoltak. A CSEMADOK az adott lehetőségekkel élve, a legfelsőbb párt- és államhatalmi szervekhez benyújtott számtalan javaslatával elősegítette a csehszlovákiai magyarság problémáinak megoldását, beleértve a nemzetiségi kérdés rendezését marxi-lenini alapon. Gondoljunk csak arra, hogy a létező, s ma már önálló nemzetiségi intézmények döntő többsége a CSEMADOK-ban vagy a szövetség javaslatára, illetve aktív támogatásával jött létre. S a központi párt- és állami szervek a magyar dolgozók és ifjúság nemzetiségi életével kapcsolatos kérdésekben általában ma is kikérik a CSEMADOK Véleményét, álláspontját, mint például legu több a magyar iskolahálózat továbbfejlesztése kapcsán, s nem eredménytelenül. Szükséges lenne ezt

járási szinten is következetesebben megvalósítani. Kulturális szövetségünk igyekezete kezdettől fogva arra irányult, s irányul ma is, hogy — támaszkodva a csehszlovákiai munkásmozgalom forradalmi hagyományaira és a csehszlovákiai magyarok haladó nemzeti hagyományaira — tevékenységével mindig a csehszlovákiai magyarság életének szebbé, boldogabbá tételét és a közös hazában élő nemzetek és nemzetiségek őszinte barátságának' és együttélésének elmélyítését szolgálja.

1981-ben jelentős politikai és társadalmi események zajlottak le hazánkban, munkára ösztönző évfordulót ünnepeltünk. Pártunk megalakulásának 60. évfordulója számunkra gazdag örökséget idéz, hiszen a pártalapítók között ott voltak Dél-Szlovákia magyar nemzetiségű kommunistái is, akik nemzetközileg is érdemdús tevékenységet fejtettek ki. Hogyan járult és járul hozzá a CSEMADOK a hagyományok gazdagításához, az örökség továbbviteléhez ?

A CSEMADOK-ot 1948 februárja, a szocialista forradalom vívmányának tartjuk. A csehszlovák munkásmozgalom ismert és kiváló személyiségei, mint Steiner Gábor, Major István, Lőrincz Gyula, Fábry István és mások indították útjára. Mi, a CSEMADOK fiatalabb tagjai és tisztségviselői büszkék vagyunk arra, hogy olyan mozgalmi emberekkel dolgozhattunk és dolgozhatunk együtt, akik Oroszországban fegyvert ragadtak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért, akik a Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregében harcoltak a munkáshatalomért, akik a nemzetközi brigádokban harcoltak a Spanyol Köztársaságért, akik csatlakoztak az antifasiszta fegyveres ellenállás osztagaihoz, akik a nemzetek szabadságáért, egy boldogabb jövőért, egy igazságosabb társadalmi rendért szálltak síkra. A CSKP megalakulása 60. évfordulójának évében kegyelettel emlékezünk a kosúti tragikus eseményekre, amelyek nemcsak úgy maradtak meg tudatunkban, mint a kapitalista államhatalom brutalitásának példája a sztrájkoló dolgozók ellen, hanem a magyar és szlovák elnyomott zsellérek, cselédek és nincstelenek szolidaritásának megnyilvánulásaként is. Emlékezünk a kassai és a vágtornóci manifesztációkra is, amelyeken a csehszlovákiai magyar dolgozók kifejezték elhatározásukat és odaadásukat a köztársaság egységének és a demokráciának a megvédéséért. S kegyelettel emlékezünk azokra a magyar antifasisztákra, akik a Petőfi és Nógrádi partizánbrigádban az SZNF idején elősegítették a felszabadító szovjet hadsereg megérkezését. Olyan neves funkcionáriusok, mint Steiner Gábor, Major István, Mező István, Kosík István, Fábry Zoltán és még sokan mások úgy élnek emlékezetünkben, mint lángoló forradalmárok, igaz magyar internacionalisták. Az ö emberi érzelmeik és tetteik számunkra fényes példakép. A mi feladatunk, hogy még mélyrehatóbban ismerjük mozgalmi tevékenységüket, müveiket, s a ma igényes feladatai végzésénél, példát és erőt merítsünk ebből. Az elődök példájának erejével, s a jövőbe vetett hittel kell vállalnunk a ránk

háruló nem igénytelen feladatokat. Tudásunk, képességünk legjavára van szükség ahhoz, hogy felismerjük, ma már nem elég az ügy mellett kimondott igen, hanem az igenlést alkotó munkánkkal kell alátámasztanunk, szocialista emberhez méltó magatartásunkkal kell bizonyítanunk! Igyekszünk ezt Így értelmezni és hirdetni a CSEMADOK közművelődési tevékenységében is. Szükségesnek tartjuk főleg az ifjúságra hatni e tekintetben. Megismertetni vele azt a társadalmat, amelyben alkot, dolgozik, ahol a számára a legkedvesebb emberek élnek, ahol elődeik küzdöttek és dolgoztak. Az ilyen emberek nem csupán befogadói, élvezői lesznek mindannak, amit elődeik megteremtettek, hanem aktív társadalmi lények, s aktív alkotói és alakítói saját életüknek.

Pártunk XVI. kongresszusa meghatározta az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatait, kiemelve a minőségi munka szükségességét, figyelmeztetve a szemléleti változások fontosságára, amit hatékonyabb nevelő munkával kell elérni. Melyek azok az alapvető változások, amelyeket a határozatok értelmében a gyakorlatban valósít majd meg a CSEMADOK, nemzetiségi létünk folytonosságát biztosítva, és színvonalának emelését szolgálva ?

A CSKP XVI. és az SZLKP kongresszusa kitűzte azokat a feladatokat is, amelyek hazánk nemzetei és nemzetiségei testvéri együttélését, szocialista öntudatánk, kultúrájának további elmélyítését hivatottak szolgálni. E feladatok teljesítésében a CSEMADOK is kiveszi részét. Az elmúlt időszakban, az 1977-ben megtartott XII. országos közgyűlés utáni évek statisztikájából kiindulva, a CSEMADOK helyi szervezetei, valamint járási bizottságai és a központi bizottság évente több mint 6 ezer különböző jellegű kulturális rendezvényt szervez, több mint félmillió ember részvételével. Joggal állapíthatjuk meg ennek alapján — megosztva ezt a több mint 500 helyi szervezetre, azaz több mint 500 községre —, hogy szövetségünk aktív, rendszeres kulturális tevékenységet fejt ki. Nem eshetünk azonban önelégültségbe, -különösen nem az akciók minőségi kivitelezését és hatékonyságát illetően. Ezért a XVI. kongresszus utáni időszakban a sokrétű kulturális közművelődési tevékenység irányítása terén átgondoltabb és hatékonyabb munkára van szükség. Gondolok itt elsősorban arra, hogy az eddiginél átütőbb szervezési intézkedésekkel kell ésszerűsítenünk főleg az iskolán kívüli nevelést és művelődést, különös tekintettel az elöadások-beszélgetések belső szerkezetének észszerűsitésére, a klubmozgalom további kibontakoztatására, és tökéletesítésére, s nem utolsósorban a jogi nevelés és jogtudatformálás mint szövetségünk körülményei között beindított új munkaszakasz továbbfejlesztésére és e tevékenység elmélyítésére minden szinten. Ez utóbbi jelentőségét, a törvények ismeretének fontosságát éppen a csehszlovákiai magyarság szemszögéből ítélve nem kell különö sebben hangsúlyoznom, s amelyet egyik legfonto(Az 5. oldalon folytatjuk)

No3