Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-07-14 / 29. szám

BARCS JÁNOS Kuckó ALFRED TENNYSON A sas Kampós karma a szíribe kap; ott áll, szinte a nap alatt, körötte kék fényzuhatag. Alatta tenger, habfodor; ő bércbástyáján silbakol, és lecsap, mint egy meteor. SZABÓ MAGDA fordítása Haragszik a fiú márna s buborékot fu párjára. Mondd: mit akar az a mennyhal, szájában a kő-kaviccsal ? Kiköpi, majd visszakapja. Halak uszonyával simogatja. Betakarja lágy iszappal, kerülgeti kilenc naphal. Leskelődnek; kiváncsiak, uszonyukon csillan a Nap. Gyanús nekik ez a játék; mert megjöttek vén kárászék: s ide-oda táncot járva rá dőlte к az iszap-ágyra. HOGYAN KERESETT TÁRSAT A KUTYA (Mongol-burját népmese) Azt mesélik, hogy a kutya valamikor réges-régen magányosan élt az erdő­ben. Egy napon megunta az egyedüllé­tet —- elindult, hogy társat keressen magának, akivel együtt lakhatna. De olyan társat akart, aki mindenkinél erő­sebb a világon, és nem fél senkitől. Azt hitte a kutya, hogy a farkas a legerő­sebb. Felkereste hát, és azt mondta neki: — Hallod-e, farkas! Éljünk eztán együtt! — Jól van, én nem bánom — felelte a farkas. Attól fogva együtt éltek. A kutya egyszer csörtetést hallott az erdőben, és ugatni kezdett. — Ne ugass, kutya — csöndesítette a farkas —, mert idejön a medve, és mindkettőnket széttép. „Ahá — gondolta a kutya —, úgy látszik, a medve a legerősebb a világon, mert a farkas is fél tőle!" Otthagyta hát a farkast, és elindult az erdőbe, hogy megkeresse a medvét. Meg is találta, és azt mondta neki: — Hallod-e,, medve! Éljünk eztán együtt! — Jól van, éljünk — állott rá a med­ve. Attól kezdve együtt élt a kutya meg a medve. A kutya egy éjszaka megint neszt hallott az erdőben. Hangos ugatásba kezdett. Megijedt a medve, és rámor­dult : Hallgass, te kutya, mert meghallja Valko Sándor illusztrációja az oroszlán, idejön, és felfal téged is, engem is! „Hát nem a medve a legerősebb, ha fél az oroszlántól! — gondolta a kutya. — Úgy látszik, az oroszlán a legerősebb a világon!" zá: Futott az oroszlánhoz, így szólt hoz-Éljünk eztán együtt, oroszlán! Nem bánom, legyen úgy! — felelte az oroszlán. Attól fogva együtt éltek. Nem sok idő telt el, a kutya egy éjszaka megint ugatni kezdett. Az oroszlán csöndesíteni kezdte: — Ne ugass, kutya: idejön az ember, ránk fogja a rettenetes vasat, és megöl mindkettőnket! „Úgy látszik, nem is az oroszlán a legerősebb — gondolta a kutya. Hanem az ember!" Azzal elfutott, hogy megkeresse az embert. Amikor rátalált, azt mondta neki: — Hallod-e, ember! Éljünk eztán együtt! Ráállott az ember, és kunyhójába vezette a kutyát. A kutya egy éjjel zajt hallott, és ugat­ni kezdett. Az ember felébredt. Nem­hogy csöndesítette volna a kutyát, de rákiáltott: — Hangosabban ugass, kutyám. Hangosabban! A kutya akkor látta, hogy az ember nem fél semmitől, és ő a legerősebb a világon. Azóta az emberrel él, és hűsé­gesen szolgálja. 2 3 4 5 8 9 10 KEDVES GYEREKEK! „Nagyon szeretek keresztrejtvényt fejte­ni és készíteni. Már gyermekkoromban foglalkoztam ezzel a hasznos időtöltéssel és mindenkinek ajánlom a „észcsiszolás” e formáját. Most. hogy az érettségin túljutot­tam, talán több időm lesz rá. Nagyon szeretem a gyerekeket, ezt a kis keresztrejt­vényt nekik készítettem" — írja levelében Bartos László Alsószeliből (Dől. Saliby). Mi pedig jó szórakozást és elmecsiszolást kívánunk, s várjuk megfejtéseteket. Cí­münk: a Nő szerkesztősége, 897 36 Bratis­lava. Martanoviéova 20. GBl6] 1. Ázsiai nép 2. A hét magyar vezér egyike 3. Számnév 4. Tavasszal teszi a jég 5. Fejfedő 6. Híres zeneszerző 7. Valódi 8. Nagy helyiség 9. Az ilyen gyümölcs a legjobb ÍO. Becézett férfinév

Next

/
Thumbnails
Contents