Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-07-07 / 28. szám
EGÉSZSÉGÜNK VÉDEWÉBE^^^^^^^^^^^^^^^^^^OG^ANACSAD^^^^^^NÉGYSZEMKOZT Járványos májgyulladás A II. világháború óta fordul elő tömegesebben. Kórokozója vírus, amely forraláskor 40 perces főzés után pusztul csak el. A fertőzés forrása a beteg ember által ürített széklet. Ettől fertőződhet az ivóvíz, a nyers gyümölcs, a főzelék, a tej, más ételek — és az injekciós fecskendő vagy tű. A tű és az injekciós fecskendő a fertőzött beteg vérével érintkezve a tápcsatorna megkerülésével fertőzheti az embert. A fertőzés és a tünetek megjelenése közötti lappangási idő általában 15—60 nap. Valószínű, hogy a járványos májgyulladás kiállása évekre szóló védettséget biztosít a vírussal szemben. Valószínű továbbá az is, hogy a betegek már a lappangási időben is fertőznek, annak ellenére, hogy teljesen tünetmentesek. Éppen ezért a fertőzés terjedésének gátlására az ételek tisztán tartásán, a gyakori kézmosáson és a személyi tisztaságon kívül vajmi keveset tudunk tenni. A fertőző májgyulladás járhat sárgasággal (oka: a vér bilirubin-szintjének jelentős emelkedése), de lefolyhat anélkül is. A sárgaságot rendszerint rossz közérzet, gyengeség, májtáji fájdalom, láz és végtagfájdalom előzi meg. A sárgaság először a szem kötőhártyáin, majd a szájpadláson, végül a bőrön jelentkezik. Néha bőrviszketéssel társul. A sárgaság nélküli májgyulladás a felsorolt általános panaszokon kívül a májduzzanat, a vizelet- és vérvizsgálat alapján állapítható meg. A járványos májgyulladásban szenvedő beteget — akár van sárgasága, akár nincs — fertőző betegként kezelik és elkülönítik. A kezelésnek a fektetésen kívül az ízletes, zsír- és salakszegény, lehetőleg bőséges táplálkozás a leglényegesebb tényezője. A kezdeti étvágytalanság megszűnése után az étrend tartalmazzon sok könnyen emészthető szénhidrátot (cukrot, mézet, fehérlisztből készült, finoman gyúrt tésztaféléket), könnyen emészthető, zsírtalan fehérjéket (túró, szárnyashús, hal, sajt) és vitaminokat. Az étrend összeállításánál tekintettel kell lenni a beteg egyéni ízlésére és előző étkezési szokásaira is. A sárgaság múltával a májgyulladás •'tán néha étvágytalanság, puffadás, vagy mérsékelt májtáji érzékenység marad vissza. Ezek a panaszok hívhatják fel a beteg, ill. az orvos gyanúját arra, hogy a májjal még nincs valami rendben, esetleg arra, hogy a gyulladás elhúzódóvá, idültté vált. Igen gyakran esik meg az is, hogy a gyógyult vagy teljesen panaszmentes beteg a májfunkciós próbák enyhe pozitivitása miatt „képzelt beteggé" válik; a leleteket csak orvos ítélheti meg — az enyhe pozitivitás egymagában nem utal májelváltozásra. Akinek valóban idült májgyulladása van. tartózkodjék a megerőltető fizikai munkától, fogyasszon zsír-, salakszegény, fehérje-, vitamin- és kalóriadús ételeket. A legfontosabb azonban, hogy a beteg kerülje a szeszes italokat. Fóliafalu? Népművelő ... Az első felháborodás után nem tudom, mi volt a bosszantóbb: a szerkesztőség könnyelműsége, a szerző témához való hozzáállása, vagy pedig a szűklátókörű értelmezésem? Egy ilyen horderejű kritikai írás leközlésénél elvárnak valamilyen objektivitást. Ha igaz mindaz, amit a szerző leírt a cikkben, akkor más településekkel összehasonlítva ez egyértelműen ki is mutatható. Talán ennyit elvárnánk a szerkesztőségtől is. meggyőződni róla, hogy valóban a fóliázás okozza (okozta) a kulturális élet hanyatlását Marcelházán. Ha igen, a kulturális életet összehasonlítani más falvakkal (ahol nem fóliáznak), és erre egyértelműen rámutatni. A népművelő és a művelt nép fogalom semmiképpen sem merülhet ki a színjátszásban és irodalmi színpadi tevékenységben. Szerintem a művelt nép fogalmához hozzátartozik az olvasás, a televíziónézés, a kulturált és gazdaságos növénytermesztés, a lakáskultúra, a sportélet, hogy többet ne említsek. Ha egy népművelő formálni akarja a falu kulturális arculatát, meg kell találnia a fent említett tényezők között a harmóniát és az utat ahhoz, hogy ezt létrehozza. Semmiképpen sem elégséges „kétes” sikerekkel kérkedni, és a népművelő sikertelenségét vagy tehetetlenségét a falu dolgos népére hárítani. Talán nem ártana, ha a népművelő megtanulná, hogy népet művelni csak kitartó és hozzáértő munkával lehet, nem pedig népművelősdit vagy irodalmi színpadosdit játszva. Szűklátókörű értelmezésem? Mezőgazdasági dolgozó vagyok. Évek telnek el a faluban, hogy korszerű mezőgazdasági kisgéphez jusson valaki. Itt-ott és csak elvétve hallani, hogy a falu népét tanítanák a kulturált termelésre. Ezzel szemben állandóan elmarasztaljuk azt, aki a földet művelten tartja, és hallgatunk arról, aki gyomot termel, akár kertjében, akár fejében. Ideje volna ezen változtatni, még akkor is, ha a jó gondolat vagy a kitartó munka jelentős bevételt biztosít mind a falu népének, mind bárki másnak. Megtanulhatnánk már, hogy ezt nem irigyelni kell. hanem megtanítani az embereket arra, hogy a megjavult anyagi környezetben hogyan éljenek okosabban a kulturális élet adta lehetőségekkel. Varga Tibor mérnök. Vágfüzes (Vrbová) Tájékoztatásul közöljük olvasóinkkal, hogy az az Írás, amelyre Varga Tibor reagál, a Barátnő 4. számában jelent meg FÓLIAFALU címen. A „visszhang” közlésével szeretnénk, ha további marcelházi és nem nuircelházi olvasóink is hozzászólnának a Fóliafalu című írásban felvetett kérdésekhez. SZERETNÉK RÁTALÁLNI A szerkesztőség Huszonhárom éves, 170 cm magas, barna hajú fiatalember társaság hiányában ezúton szeretne megismerkedni komoly, intelligens, korban hozzáillő lánnyal. Csak fényképes leveleket vár. Jelige: „Várj ream” XXX Huszonnyolc éves, 165 cm magas, szőke lány, komoly szándékkal keresi korban hozzáillő fiatalember ismeretségét. Jelige: „Válaszolj nekem” XXX Harmincegy éves. 160 cm magas, elvált asszony — két gyermekkel — társaság hiányában ezúton szerelne megismerkedni komoly, józan gondolkodású férfival, aki kisgyermekeit is szívesen vállalná. Van saját lakása. Jelige: „Énnálam egy boldog óra” Az örökbefogadás I. Gyakran előfordul, hogy fiatal házasoknak nem lehet gyermekük, bár erkölcsileg és anyagilag is képesek és hajlandók lennének gyermeket fölnevelni. Ilyen esetben a törvény lehetővé teszi, hogy az örökbefogadás intézményével az örökbefogadó és az örökbefogadott közölt olyan jogviszony keletkezzék, mint a szülő és gyermeke között. Nálunk az örökbefogadás is csak a társadalom céljaival és érdekeivel összhangban lehetséges. Ezért az örökbefogadás nem anyagi célokat követ, hanem a szülők és gyermekeik közti kölcsönös jogoknak és kötelességeknek megfelelő, s elsősorban a kiskorú gyermek érdekeit, nevelését biztosító viszony kialakítását célozza. ■ Az örökbefogadással kél személy között hasonló viszony keletkezik, mint a szülő és gyermek közölt, tehát kölcsönös rokonság, eltartási jog és kötelezettség, valamint törvényes öröklési jog. Az örökbefogadónak ugyanolyan jogai vannak, mint a szülőnek gyermekei nevelésében. Örökbefogadó csak olyan személy lehet, aki életmódjával, viselkedésével, erkölcsi magatartásával biztosítékot nyújt arra, hogy az örökbefogadás a gyermek és a társadalom javára szolgál majd. Örökbefogadó csak nagykorú és önjogú személy lehet. Örökbefogadni pedig csak kiskorú, tehát 18 évnél fiatalabb személyt lehet. Közös gyermekké csak házastársak fogadhatnak valakit. Lehetséges természetesen az is, hogy a házastársak közül csak az egyik fogad valakit örökbe, ekkor csak közte és az örökbefogadott személy között keletkezik a ..szülő-gyermeki” viszony, ehhez azonban mindig szükséges a másik házastárs beleegyezése is. A törvény megkívánja, hogy az örökbefogadó és az örökbefogadott között megfelelő korkülönbség legyen. Ezt a korkülönbséget a törvény közelebbről nem határozza meg, így ennek a feltételnek a megítélése a bíróság szabad mérlegelésétől és belátásától függ. amit az örökbefogadási eljárás során a konkrét tények és a helyzet ismeretében ítél meg, mindig tekintetbe véve az örökbefogadás célját, vagyis hogy ez a gyermek érdekeit szolgálja. Az örökbefogadáshoz az örökbefogadott gyermek törvényes képviselőinek (szüleinek) a beleegyezése szükséges. Ha a gyermek már olyan korban van, hogy maga is meg tudja ítélni az örökbefogadás jelentőségét, őt is meg kell hallgatni. A kiskorú szüleinek beleegyezésére csak akkor nincs szükség, ha legalább egy éven át nem mutattak semmi érdeklődés) a gyermekük iránt, ami különben a szülőktől elvárható volna, vagy ha már előre beleegyezésüket adták — konkrét személy megjelölése nélkül —, hogy gyermeküket valaki örökbe fogadja. Ilyen esetben a bíróság a kiskorú gyermek számára gondnokot nevez ki, aki hivatva van a gyermek érdekeit képviselni, és az örökbefogadáshoz a szükséges beleegyezést megadni. Dr. Bertha Géza , Találkozások ”jeligére „Mielőtt férjhez mentem, sok barátnőm, barátom, nagy ismeretségi köröm volt — írja levelében. — Javarészük ismeri a férjemet is, hiszen amíg együtt jártunk, sok közös programunk volt. De más együtt járni és más a házasság.. . szakítsak-e az egyéni múlttal teljesen — a közös jövő érdekében ?" A házasságban sokszor jelennek meg — betolakodó vagy csak szemlélő „harmadikként ” — barátok, barátnők, ismerősök. A zért említem ezt и kört „harmadikként” mert éppen olyan sok kellemetlenséget, fájdalmat okozhatnakt mint egy nem kívánatos szerelmi háromszög. Kivételes esetben viszont az igazi, tapintatos jóbarátság meg is mentheti a bomlófélben levő házasságot... A házasságba mindenki magával viszi a múltját, amivel így vagy úgy kell számolnia. Ehhez a múlthoz a barátok, az ismerősök, a munkatársak is odatartoznak. Milyen is tegyen hál a modern és értelmes házaspár „alkotmányos” kapcsolata ezekkel az emberekkel? És azokkal, akikkel a jövőben fognak megismerkedni, akikből idővel majd összeáll az új baráti, ismeretségi kör? Először vegyük számba a múltat (nehogy visszajárjon kísérteni, mint holmi régi. rossz regényekben). Az értelmes meggondolás két utat választhat:, a felek mindent elmondanak egymásnak, semmit sem hallgatnak el előző érzelmi életükből, egyszer és mindenkorra végeznek vele, s ha valamelyiküknek útjában állnak a múltra vonatkozó fényképek, levelek stb. akkor azokkal is; azután pedig lépjen érvénybe a „törvény”: soha többet egy szóval sem visszatérni! - Л másik út az, hogy> a házastársak a múltat ,.tabu”-nak mondják ki, valaminek, ami nem is létezik, ami felett mindketten mindenkor tapintatosan elsiklanak . ha később bármilyen utalással, emlékkel találják szembe magukat. Mindkét út jó. csak az a fontos, hogy mindkét fél elfogadja, s hogy megfeleljen a házastársak természetének, vérmérsékletének, pszichológiai adottságainak. Vannak, akik szükségét érzik mindent elmondani, s ez az egyszeri nagy „gyónás” a biztosítéka, hogy ezekhez a kérdésekhez többé ne térjenek vissza, de vannak olyanok is, akiknek fájdalmat okoz és a gyanú, a bizalmatlanság, a kételkedés örökös forrásává válhat. A gyónásra vagy a hallgatásra egyformán joga van mindkét félnek. A házasság előtti ismeretségekből és barátságokból csak azokat szabad továbbápolni, amelyek a házaspárnak egyformán megfelelnek. A többi kapcsolat fokozatosan gyengül, s minden további esetleg fölösleges dramatizálás nélkül meg is szakad. Itt az aranyszabály, hogy az egyik fél se követelje meg a másiktól egy-egy ártatlan kapcsolat megszakítását azzal a felkiáltással: „most már itt vagyok én. érd be velem”! Arra mindkét házastársnak mindenkor joga van, hogy — egy bizonyos határig, amelyet saját jóérzésének kell meghúznia — baráti vagy munkatársi kapcsolatokat ápoljon, amelyeket a másik is elfogad. A „harmadik” veszélyének vélt vagy valóságos Damoklesz-kardja lényegében ott függ minden házasság fölött. De lecsapnia nem kell — ha a házastársakat nem a vak és zavaros indulatok, hanem a bizalom és az őszinteség fogja vezérelni. Üdvözlettel EHjl
