Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-07-07 / 28. szám

EGÉSZSÉGÜNK VÉDEWÉBE^^^^^^^^^^^^^^^^^^OG^ANACSAD^^^^^^NÉGYSZEMKOZT Járványos májgyulladás A II. világháború óta fordul elő töme­gesebben. Kórokozója vírus, amely for­raláskor 40 perces főzés után pusztul csak el. A fertőzés forrása a beteg ember által ürített széklet. Ettől fertő­ződhet az ivóvíz, a nyers gyümölcs, a főzelék, a tej, más ételek — és az injekciós fecskendő vagy tű. A tű és az injekciós fecskendő a fertőzött beteg vérével érintkezve a tápcsatorna meg­kerülésével fertőzheti az embert. A fer­tőzés és a tünetek megjelenése közötti lappangási idő általában 15—60 nap. Valószínű, hogy a járványos májgyulla­dás kiállása évekre szóló védettséget biztosít a vírussal szemben. Valószínű továbbá az is, hogy a betegek már a lappangási időben is fertőznek, annak ellenére, hogy teljesen tünetmentesek. Éppen ezért a fertőzés terjedésének gátlására az ételek tisztán tartásán, a gyakori kézmosáson és a személyi tisz­taságon kívül vajmi keveset tudunk ten­ni. A fertőző májgyulladás járhat sárga­sággal (oka: a vér bilirubin-szintjének jelentős emelkedése), de lefolyhat anélkül is. A sárgaságot rendszerint rossz közérzet, gyengeség, májtáji fáj­dalom, láz és végtagfájdalom előzi meg. A sárgaság először a szem kötő­hártyáin, majd a szájpadláson, végül a bőrön jelentkezik. Néha bőrviszketéssel társul. A sárgaság nélküli májgyulladás a felsorolt általános panaszokon kívül a májduzzanat, a vizelet- és vérvizsgálat alapján állapítható meg. A járványos májgyulladásban szen­vedő beteget — akár van sárgasága, akár nincs — fertőző betegként kezelik és elkülönítik. A kezelésnek a fekteté­sen kívül az ízletes, zsír- és salaksze­gény, lehetőleg bőséges táplálkozás a leglényegesebb tényezője. A kezdeti étvágytalanság megszűnése után az ét­rend tartalmazzon sok könnyen emészthető szénhidrátot (cukrot, mé­zet, fehérlisztből készült, finoman gyúrt tésztaféléket), könnyen emészthető, zsírtalan fehérjéket (túró, szárnyashús, hal, sajt) és vitaminokat. Az étrend összeállításánál tekintettel kell lenni a beteg egyéni ízlésére és előző étkezési szokásaira is. A sárgaság múltával a májgyulladás •'tán néha étvágytalanság, puffadás, vagy mérsékelt májtáji érzékenység marad vissza. Ezek a panaszok hívhat­ják fel a beteg, ill. az orvos gyanúját arra, hogy a májjal még nincs valami rendben, esetleg arra, hogy a gyulladás elhúzódóvá, idültté vált. Igen gyakran esik meg az is, hogy a gyógyult vagy teljesen panaszmentes beteg a máj­funkciós próbák enyhe pozitivitása mi­att „képzelt beteggé" válik; a leleteket csak orvos ítélheti meg — az enyhe pozitivitás egymagában nem utal máj­elváltozásra. Akinek valóban idült májgyulladása van. tartózkodjék a megerőltető fizikai munkától, fogyasszon zsír-, salaksze­gény, fehérje-, vitamin- és kalóriadús ételeket. A legfontosabb azonban, hogy a be­teg kerülje a szeszes italokat. Fóliafalu? Népművelő ... Az első felháborodás után nem tudom, mi volt a bosszantóbb: a szerkesztőség könnyelműsége, a szerző témához való hozzáállá­sa, vagy pedig a szűklátókörű értelmezésem? Egy ilyen horderejű kritikai írás leközlésénél elvárnak valamilyen objektivitást. Ha igaz mind­az, amit a szerző leírt a cikkben, akkor más településekkel összehasonlítva ez egyértelműen ki is mutatható. Talán ennyit elvárnánk a szerkesztő­ségtől is. meggyőződni róla, hogy valóban a fóli­ázás okozza (okozta) a kulturális élet hanyatlását Marcelházán. Ha igen, a kulturális életet összeha­sonlítani más falvakkal (ahol nem fóliáznak), és erre egyértelműen rámutatni. A népművelő és a művelt nép fogalom semmi­képpen sem merülhet ki a színjátszásban és irodal­mi színpadi tevékenységben. Szerintem a művelt nép fogalmához hozzátartozik az olvasás, a televí­ziónézés, a kulturált és gazdaságos növényter­mesztés, a lakáskultúra, a sportélet, hogy többet ne említsek. Ha egy népművelő formálni akarja a falu kulturális arculatát, meg kell találnia a fent említett tényezők között a harmóniát és az utat ahhoz, hogy ezt létrehozza. Semmiképpen sem elégséges „kétes” sikerekkel kérkedni, és a nép­művelő sikertelenségét vagy tehetetlenségét a falu dolgos népére hárítani. Talán nem ártana, ha a népművelő megtanulná, hogy népet művelni csak kitartó és hozzáértő munkával lehet, nem pedig népművelősdit vagy irodalmi színpadosdit játszva. Szűklátókörű értelmezésem? Mezőgazdasági dolgozó vagyok. Évek telnek el a faluban, hogy korszerű mezőgazdasági kisgéphez jusson valaki. Itt-ott és csak elvétve hallani, hogy a falu népét tanítanák a kulturált termelésre. Ezzel szemben állandóan elmarasztaljuk azt, aki a földet művel­ten tartja, és hallgatunk arról, aki gyomot termel, akár kertjében, akár fejében. Ideje volna ezen változtatni, még akkor is, ha a jó gondolat vagy a kitartó munka jelentős bevételt biztosít mind a falu népének, mind bárki másnak. Megtanulhat­nánk már, hogy ezt nem irigyelni kell. hanem megtanítani az embereket arra, hogy a megjavult anyagi környezetben hogyan éljenek okosabban a kulturális élet adta lehetőségekkel. Varga Tibor mérnök. Vágfüzes (Vrbová) Tájékoztatásul közöljük olvasóinkkal, hogy az az Írás, amelyre Varga Tibor reagál, a Barátnő 4. szá­mában jelent meg FÓLIAFALU címen. A „vissz­hang” közlésével szeretnénk, ha további marcelházi és nem nuircelházi olvasóink is hozzászólnának a Fóliafalu című írásban felvetett kérdésekhez. SZERETNÉK RÁTALÁLNI A szerkesztőség Huszonhárom éves, 170 cm magas, barna hajú fiatalember társaság hiányában ezúton szeretne megismerkedni komoly, intelligens, korban hozzáil­lő lánnyal. Csak fényképes leveleket vár. Jelige: „Várj ream” XXX Huszonnyolc éves, 165 cm magas, szőke lány, komoly szándékkal keresi korban hozzáillő fiatal­ember ismeretségét. Jelige: „Válaszolj nekem” XXX Harmincegy éves. 160 cm magas, elvált asszony — két gyermekkel — társaság hiányában ezúton szerelne megismerkedni komoly, józan gondolkodá­sú férfival, aki kisgyermekeit is szívesen vállalná. Van saját lakása. Jelige: „Énnálam egy boldog óra” Az örökbefogadás I. Gyakran előfordul, hogy fiatal házasok­nak nem lehet gyermekük, bár erkölcsileg és anyagilag is képesek és hajlandók lenné­nek gyermeket fölnevelni. Ilyen esetben a törvény lehetővé teszi, hogy az örökbefogadás intézményével az örökbefogadó és az örökbefogadott közölt olyan jogviszony keletkezzék, mint a szülő és gyermeke között. Nálunk az örökbefogadás is csak a tár­sadalom céljaival és érdekeivel összhang­ban lehetséges. Ezért az örökbefogadás nem anyagi célokat követ, hanem a szülők és gyermekeik közti kölcsönös jogoknak és kötelességeknek megfelelő, s elsősorban a kiskorú gyermek érdekeit, nevelését bizto­sító viszony kialakítását célozza. ■ Az örökbefogadással kél személy között hasonló viszony keletkezik, mint a szülő és gyermek közölt, tehát kölcsönös rokonság, eltartási jog és kötelezettség, valamint tör­vényes öröklési jog. Az örökbefogadónak ugyanolyan jogai vannak, mint a szülőnek gyermekei neve­lésében. Örökbefogadó csak olyan személy lehet, aki életmódjával, viselkedésével, erkölcsi magatartásával biztosítékot nyújt arra, hogy az örökbefogadás a gyermek és a társadalom javára szolgál majd. Örökbefogadó csak nagykorú és önjogú személy lehet. Örökbefogadni pedig csak kiskorú, tehát 18 évnél fiatalabb személyt lehet. Közös gyermekké csak házastársak fo­gadhatnak valakit. Lehetséges természete­sen az is, hogy a házastársak közül csak az egyik fogad valakit örökbe, ekkor csak közte és az örökbefogadott személy között keletkezik a ..szülő-gyermeki” viszony, eh­hez azonban mindig szükséges a másik házastárs beleegyezése is. A törvény megkívánja, hogy az örökbe­fogadó és az örökbefogadott között megfe­lelő korkülönbség legyen. Ezt a korkülönb­séget a törvény közelebbről nem határozza meg, így ennek a feltételnek a megítélése a bíróság szabad mérlegelésétől és belátásá­tól függ. amit az örökbefogadási eljárás során a konkrét tények és a helyzet ismere­tében ítél meg, mindig tekintetbe véve az örökbefogadás célját, vagyis hogy ez a gyermek érdekeit szolgálja. Az örökbefogadáshoz az örökbefogadott gyermek törvényes képviselőinek (szüle­inek) a beleegyezése szükséges. Ha a gyer­mek már olyan korban van, hogy maga is meg tudja ítélni az örökbefogadás jelentő­ségét, őt is meg kell hallgatni. A kiskorú szüleinek beleegyezésére csak akkor nincs szükség, ha legalább egy éven át nem mutattak semmi érdeklődés) a gyermekük iránt, ami különben a szülőktől elvárható volna, vagy ha már előre bele­egyezésüket adták — konkrét személy megjelölése nélkül —, hogy gyermeküket valaki örökbe fogadja. Ilyen esetben a bíróság a kiskorú gyer­mek számára gondnokot nevez ki, aki hivatva van a gyermek érdekeit képviselni, és az örökbefogadáshoz a szükséges bele­egyezést megadni. Dr. Bertha Géza , Találkozások ”jeligére „Mielőtt férjhez mentem, sok barátnőm, barátom, nagy ismeretségi köröm volt — írja levelében. — Javarészük ismeri a férjemet is, hiszen amíg együtt jártunk, sok közös progra­munk volt. De más együtt járni és más a házasság.. . szakítsak-e az egyéni múlttal teljesen — a közös jövő érdekében ?" A házasságban sokszor jelennek meg — betolakodó vagy csak szemlélő „harmadik­ként ” — barátok, barátnők, ismerősök. A zért említem ezt и kört „harmadikként” mert éppen olyan sok kellemetlenséget, fájdalmat okozhatnakt mint egy nem kívánatos szerelmi háromszög. Kivételes esetben viszont az igazi, tapintatos jóbarátság meg is mentheti a bom­lófélben levő házasságot... A házasságba mindenki magával viszi a múltját, amivel így vagy úgy kell számolnia. Ehhez a múlthoz a barátok, az ismerősök, a munkatársak is odatartoznak. Milyen is tegyen hál a modern és értelmes házaspár „alkotmányos” kapcsola­ta ezekkel az emberekkel? És azokkal, akik­kel a jövőben fognak megismerkedni, akikből idővel majd összeáll az új baráti, ismeretségi kör? Először vegyük számba a múltat (nehogy visszajárjon kísérteni, mint holmi régi. rossz regényekben). Az értelmes meggondolás két utat választhat:, a felek mindent elmondanak egymásnak, semmit sem hallgatnak el előző érzelmi életükből, egyszer és mindenkorra végeznek vele, s ha valamelyiküknek útjában állnak a múltra vonatkozó fényképek, levelek stb. akkor azokkal is; azután pedig lépjen érvénybe a „törvény”: soha többet egy szóval sem visszatérni! - Л másik út az, hogy> a házastársak a múltat ,.tabu”-nak mondják ki, valaminek, ami nem is létezik, ami felett mindketten mindenkor tapintatosan elsikla­nak . ha később bármilyen utalással, emlékkel találják szembe magukat. Mindkét út jó. csak az a fontos, hogy mindkét fél elfogadja, s hogy megfeleljen a házastársak természetének, vérmérsékletének, pszichológiai adottságainak. Vannak, akik szükségét érzik mindent elmondani, s ez az egyszeri nagy „gyónás” a biztosítéka, hogy ezekhez a kérdésekhez többé ne térjenek vissza, de vannak olyanok is, akiknek fájdal­mat okoz és a gyanú, a bizalmatlanság, a kételkedés örökös forrásává válhat. A gyónás­ra vagy a hallgatásra egyformán joga van mindkét félnek. A házasság előtti ismeretségekből és barát­ságokból csak azokat szabad továbbápolni, amelyek a házaspárnak egyformán megfelel­nek. A többi kapcsolat fokozatosan gyengül, s minden további esetleg fölösleges dramatizá­­lás nélkül meg is szakad. Itt az aranyszabály, hogy az egyik fél se követelje meg a másiktól egy-egy ártatlan kapcsolat megszakítását az­zal a felkiáltással: „most már itt vagyok én. érd be velem”! Arra mindkét házastársnak mindenkor joga van, hogy — egy bizonyos határig, amelyet saját jóérzésének kell meg­húznia — baráti vagy munkatársi kapcsolato­kat ápoljon, amelyeket a másik is elfogad. A „harmadik” veszélyének vélt vagy valósá­gos Damoklesz-kardja lényegében ott függ minden házasság fölött. De lecsapnia nem kell — ha a házastársakat nem a vak és zavaros indulatok, hanem a bizalom és az őszinteség fogja vezérelni. Üdvözlettel EHjl

Next

/
Thumbnails
Contents